Béres Tibor

A „Saját konyhakert” program keretében hátrányos helyzetű családok kaptak lehetőséget arra, hogy minőségi vetőmagok és növényvédő szerek beszerzésével kerti gazdálkodásba tudjanak fogni. A megvalósítás során 62 szervezet bevonásával mintegy 2890 család vett részt a programban. A résztvevők szakértői támogatással korszerű kertművelési és növényvédelmi ismereteket sajátítottak el, és sok esetben először kezdték el művelni kertjeiket.

A Svájci–Magyar Civil és Ösztöndíj Alap 2012 és 2015 között működött, és célzottan a civil szektor megerősítésére és a hátrányos helyzetű diákok támogatására fókuszált. Három év alatt 111 projekt valósult meg több mint 1,3 milliárd forintból: 102 támogatott civil projekt közül 67 a szociális szolgáltatások területén valósult meg, 35 a környezetvédelemmel foglalkozott. 9 ösztöndíjprogram keretében pedig 679 hátrányos helyzetű diák kapott támogatást.

A Katona József Színházzal közös Eltáv programunk célja a Szúcs-bányatelepen élő közösség megerősítése és támogatása volt. A projektben színház-pedagógiai foglalkozások indultak a telepen élő gyerekek és budapesti diákok közös részvételével. A felnőtteknek pedig művészeti és közösségi programok mellett, pénzügyi fejlesztő program indult, házfelújítások valósultak meg adományokból, valamint közösségi terek újultak meg céges támogatással.

Az Autonómia Alapítvány, az Ökotárs Alapítvánnyal, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvánnyal és a Kárpátok Alapítvány-Magyarországgal együttműködve kezelte az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil Támogatási Alapját, mely magyarországi civil szervezeteket támogatott négy témakörben: környezetvédelem, civil szervezetek kapacitásfejlesztése, szociális kohézió, gyermek- és egészségvédelem, valamint kulturális örökség.

Négy különböző európai uniós tagállam kísérleti projektjei kisösszegű megtakarítások elősegítését célozták meg az alacsony jövedelmű háztartások körében. A magyarországi SIMS projekt három különböző pénzügyi, oktatási és fejlesztési módszert valósított meg, tesztelt és hasonlított össze: ezek a CAF, az Esélykassza és az IDA. Ennek keretében kidolgoztuk a Magyarországon addig ismeretlen CAF módszer adaptációs lehetőségeit.

A projektnek az volt a célja, hogy hátrányos helyzetű, nagyszámú roma lakossággal rendelkező kistelepüléseken élő gyerekek és családjaik elméleti és gyakorlati képzések keretében megismerjék a megélhetési célú, környezettudatos gazdálkodás alapjait. A programban iskolai konyhakertek jöttek létre, ahol a résztvevők saját maguk termeltek zöldségeket és gyümölcsöket, hozzájárulva az intézményi konyhák ellátásához.

A program keretében különböző, a roma integráció szempontjából fontos szakterületeken (projekttámogató szolgáltatások, helyi gazdaságfejlesztés, pénzügyi fejlesztő és telepfelszámolási programok) készítettünk szakmapolitikai ajánlásokat. A program részét képezték olyan műhelymunkák, ahol az elkészült anyagokat vitára bocsátottuk, majd a kapott visszajelzések figyelembevételével véglegesített anyagokat szakpolitikusokhoz juttattuk el.

A kutatás keretében azt vizsgáltuk, hogy a hazai és európai uniós forrásokból megvalósított fejlesztéseknek volt-e érzékelhető pozitív hatása az ott élők esélyeire, mindenekelőtt a gyerekszegénységre. A módszertanában 15 településen készített esettanulmány eredményeit összegezve elsősorban a közoktatási területen megvalósult projekteket elemeztük a projektek típusai, a megvalósítás során felmerülő problémák és a hatékonyság vonatkozásában.

A projektben Bonyhádon próbáltuk ki az IDA (Individual Development Account) módszert, aminek célja a pénzügyi tudatosság, tervezés erősítése alacsony jövedelmű háztartásokban. A havonta rendszeresen, a saját bankszámlájukra megtakarító résztvevők a megtakarítási időszak végén úgynevezett kiegészítő támogatást kaptak, emellett pénzügyi és jogi ismereteket fejlesztő képzéseken is részt vettek.

A program azzal a célkitűzéssel indult, hogy a roma integrációra szánt európai uniós források eljussanak azokba a térségekbe, ahol romák élnek. A felhívásunkra jelentkező roma kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, helyi közösségekkel helyben fejlesztettünk pályázatokat. A nyertes partnereinket mentorálással és kiegészítő támogatással segítettük.

Száz pályázat született, közülük negyven lett nyertes összesen ötmillió euró értékben.

A program célja a pénzügyi tudatosság és a tervszerűbb gazdálkodás erősítése volt alacsony jövedelmű háztartásokban. A program alapját az Egyesült Államokban népszerű IDA módszer adta: a résztvevők havi rendszerességgel takarékoskodtak a saját bankszámlájukon, amelyhez egy azonos összegű támogatás is társult, segítve a megtakarítási céljaik elérését. A támogatás megszerzésének feltétele volt a program részét képező pénzügyi képzéseken való részvétel.