Aktivizáld a közösséged! című programunkban hátrányos gazdasági helyzetű, romák által sűrűn lakott településeken vagy városrészekben valósítottunk meg közösségi összefogással mini-projekteket. Ezekben a projektekben hátrányos helyzetű emberek működtek együtt közintézményekkel, közszolgáltatókkal és az általuk korábban nem, vagy csak kevéssé elért többségi társadalom tagjaival.
A kezdeményezéseket két éven keresztül támogatta a Nyílt Társadalom Alapítványok. A program lezárása után a helyi kezdeményezések még mindig életképesek. Amennyiben érdekes valamelyik kezdeményezés, támogasd közvetlenül a helyi szervezetet. Ha nincs rá lehetőséged, akkor is nézd meg a filmeket és inspirálódj!
Előzmények egy helyi lakos tolmácsolásában:
„A településen egyetlen egy élő közösség van, az a nyugdíjas klub. A faluban nincsenek programok, az idei évben még a falunap is elmarad, mert az önkormányzatnak nincsen pénze. A középkorosztályhoz tartozók csak panaszkodnak, hogy nincs semmi ebben a faluban, de nem tesznek semmit. Nincs összefogás, a faluban élők közönyösek lettek, pedig ez régen nem így volt.”
Az aparhanti projektben közösségi beszélgetések során fogalmazták meg a helyben élők, hogy milyen programokat szeretnének megvalósítani, és azokhoz ki mit tud hozzátenni. A közös élmények hatására a meglévő előítéletek csökkentek, a különböző kisebbségekhez tartozók a rendezvényeken keresztül közelebb kerültek egymáshoz.
„Nagyon megerősítő volt az, hogy mindenki boldogan mondogatta, hogy ezt folytatni kell!”… „Együtt főzött a cigány, a német, a székely és a felvidéki! Tessék elhinni, ez nem vicc!”
Dombóvár leghátrányosabb helyzetben lévő részein, a településközponttól hat kilométerre lévő tanyás részen, Mászlonyban, valamint a Szigetsor és Vasút városrészekben élő, és a jómódúbb településrészekből érkező vegyes gyerekcsoport vett részt közösségi alapú művészeti programokon. Ezeken a foglalkozásokon közösen dolgozva fejlődtek egyénileg és csoportként egyaránt.
„Gyakran halljuk, hogy romák és nem romák csinálnak valamit, holott ennek kellene a legtermészetesebbnek lennie”… Az együttműködés, a tolerancia, az egymásra odafigyelés, az egymáson segítés összességében jobban előrevisz egy társadalmat, mint az önzőség.”
A hetvenes évek elején, az országos telepfelszámolási program keretében, a közös tanács négy családot Kakucsról Inárcsra költöztetett két egymás mellett lévő ikerházba. Ma már ezeknek a családoknak a harmadik generációja él és nő fel ezen a két telken. Az eredeti kockaházakhoz toldozott kisebb-nagyobb épületekben és bódékban már közel kilencven ember él.
A település roma nemzetiségi önkormányzata nemrégiben feloszlatta magát. Az itt lakó romák nem rendelkeznek érdekvédelmi és közösségi képviselettel, így minimális annak lehetősége, hogy a helyi döntéshozókat befolyásolják, és mérhető pozitív változást idézzenek elő saját életükben és környezetükben.
„A program keretében egy motiválatlan közösség aktivizálását reméljük, másrészt a települési intézményeket, döntéshozókat „hozzuk” közelebb a Május 1 utcai cigány közösséghez.”… „Rövid idő alatt nagy utat tettünk meg, de úgy érezzük, még az út elején vagyunk!”
A településen élő roma és nem roma fiatalok szegregáltan tanulnak, külön intézményekbe járnak. Az éjszakai pingpong elindítása előtt Kerecsenden nem volt olyan közösségi tér, ahol találkozhattak volna. A klub minden szombat este várja azokat a 13-20 év közötti fiatalokat, akik csocsózni, pingpongozni vagy csak egyszerűen beszélgetni szeretnének.
„Szeretnénk, ha ez a klub egy olyan színtérré nőhetné ki magát a településen, ahol a résztvevők sikerélményeket szerezhetnek, fejlődik a felelősségvállalásuk, erősödik együttműködési készségük. Reméljük, hogy a klub kapcsán megindul egy újfajta társadalmi párbeszéd.”
„Mindenképpen valahogy tovább kellene folytatnunk a munkát ahhoz, hogy ezzel bármi célt el tudjunk érni. Ennek lehet, hogy csak tíz vagy húsz év múlva lesz eredménye, de mindenképpen folytatni kellene.”
A Pécs keleti városrészében lévő Gyárváros területileg és társadalmilag is igen heterogén összetételű: a jómódúnak mondható környékbe beékelődnek kisebb telepek, rossz állapotú önkormányzati bérlakások, benne mélyszegénységben élő, nagyrészt roma családokkal. Ebben a környezetben működik az Élmény Tár Tanoda, ami egy iskola utáni közösségi tér.
„Három nagyobb területen igekszünk segíteni a gyerekeket. A tanulásban, a készségeiket, képességégeiket fejlesztjük, és szabadidős programokkal igyekszünk számukra kinyitni a világot.”
„Cigány és nem cigány gyerekek is járnak a tanodába. Az a távlati célunk, hogy egy integrált közösségi teret hozzunk létre. Egy olyan helyet, ahol szegény és nem szegény emberek is ugyanúgy tudnak barátkozni, találkozni.”
Az alig 170 fős Szúcs-Bányatelepen többnyire romák élnek, a külvilágtól szegregált telepi környezetben. Az Autonómia és a Katona József Színház közös programba kezdett három éve, melynek a neve Eltáv. A programban a helyi asszonyokkal elindított önsegélyező pénztár kapcsán megkezdett beszélgetésekből, csoportfoglalkozásokból amióta elindult, számtalan tevékenység nőtte ki magát. A legújabb kezdeményezés egy „Bagolykalács” sütő műhely kialakítása volt, ahol helyi, az elsődleges munkaerőpiacon korábban nem dolgozó asszonyok részvételével már megkezdődött a piacra szánt termékek sütése.
„Mitől lenne még jobb? Hát, ha nem szűnne majd meg.”
Tomoron fiatalok egy csoportja riportfilmek segítségével örökíti meg a helyi és környéki eseményeket, és múltbéli történeteket idéztetnek fel az idősebbekkel. Elkészült filmjeiket a saját maguk által kezelt Tomor-Row youtube csatornájukon mutatják be. Miközben kreativitásukat kibontakoztatják, saját szűrőjükön keresztül kapunk bepillantást a vidéki, falusi élet történéseibe és abba, hogy miképpen gondolkodnak a tizenévesek szűkebb és tágabb környezetükről.
„Elkezdem nézni a tévét és tízből kilenc reklám egy emberről szól, akit utálnunk kell, de nem tudjuk, hogy miért?”
„Mindenhol ott kell lenned… „Minden jó benne, nekem minden tetszik.”… „Sok tininek nincsenek álmai… Az iskolával, meg az egész életemmel nekem terveim vannak.”