Fake news és dezinformáció a roma közösségekben – kutatási összefoglaló

A projekt háttere

A RADIRIGHTS projekt keretében a legfontosabb cél a roma közösségeket érő desinformációk felismerése és az ezek ellen való küzdelem. A dezinformáció mechanizmusának megismeréséhez szükségünk volt arra, hogy feltárjuk és megismerjük a partner országokban (Bulgáriában, Csehországban, Spanyolországban és Magyarországon) jelenlévő, a roma közösségekben terjedő dezinformatív történeteket

Ebből a célból 2023 novembere és 2024 februárja között a partner szervezetek minden projekt helyszínen, összesen 12 helyen megkérdezték a közösség tagjait milyen hírekkel találkoztak ebben az időszakban, akár korábban, amelyek befolyással bírtak döntéseikre. Ezeket a dezinformációs eseteket összegyűjtöttük és egy 8 szempontból álló szempontsor alapján elemeztük. Az összegyűjtött eseteket 2024 nyári workshoppon fogjuk részleteiben elemezni.

A munkát kiegészítette az Autonómia Alapítvány német anyanyelvű gyakornokának Németországban történt desk research kutatása melyek során nem csak a Németországban jelenlévő dezinformációs történetek összegyűjtésére kértük meg, hanem a német közéletben megjelenő dezinformációs esetek elemzését illetve a német szövetségi kormány által tett ellenlépések összegyűjtésére is.

Az adatgyűjtést továbbá kiegészítette az Autonómia Alapítvány részéről kiterjedt információ- és adatgyűjtés a magyarországi szociális média felületeken, ezen belül is a közvélemény befolyásolására létrehozott kormányzati csatornák és Facebook csoportok áttekintése, dezinformációs esetek keresése. Továbbá négy helyütt az országban középiskolásokkal tartottunk workshopokat, amelyeken szintén ezzel a kérdéssel foglalkoztunk. Jóllehet, ez a korosztály nem célcsoportja a projektnek, nagyon hasznosnak tartottuk bevonni őket a munkába, mivel az ő aktivitásuk a szociális médiában más típusú és aktívabb, mint az idősebb korcsoportoké.

Azért is fontosnak tartottuk, hogy evvel a célcsoporttal foglalkozzunk, mivel ez a célcsoport könnyebben készíthető fel a dezinformáció felismerésére illetve a dezinformációs tartalmak elleni fellépésre.

A projekt részeként az Eötvös Lóránd Tudományegyetem media és szociális munkás szakos, valamint jogász hallgatóiból szervezett kutató szemináriumot megtartása meghívott roma résztvevőkkel, majd egyetemi előadás a szeminárium tapasztalatairól.

Az egyetemi és terepmunka tapasztalatait felhasználva az ország egyik legnépszerűbb fesztiválján (www.kolorado.hu) egynapos workshopot tartunk romák és a koncertlátogató fiatalok bevonásával a dezinformatív tartalmak felismerésére illetve ezek ellen való fellépés játékos formában történő gyakorlására.

Ezek a tevékenységek bár nem szerepelnek DLV-ként a projektleírásban, szervesen illeszkednek a projekt tartalmához és jelzik, hogy a projekt eredményeinek gyakorlati alkalmazása is megtörténik még a projektidőszakban.

Dezinformációs esetek

Az összegyűjtött dezinformációs eseteket különböző kategóriákba soroltuk. Az első csoportosítási szempont a dezinformatív eset ártalmatlan vagy káros a roma közösség tekintetében. Ezt a válaszadók szubjektíven dönthették el az alapján, hogy maga az eset gyakorolt-e és ha igen, milyen hatást a helyi közösségre.

A következő, ehhez kapcsolódó kategorizációs szempont az volt, hogy a károkozás, amelyet a dezinformáció terjedése kifejt, vajon szándékos vagy nélkülözi a manipulatív hátteret. Azaz inkább az úgynevezett misinformation kategóriába tartozik inkább. Amennyiben a szándékosságot, a manipulatív szándékot egyértelműen ki lehet mutatni, kik azok az aktorok, akik a dezinformáció létrehozásában illetve terjedésében kulcsszerepet játszanak.

Annak azonosítására is tettünk kísérletet, hogy mi a valós szándék az álhír terjesztésével kapcsolatban. Az eltérő szociokulturális háttérre épül a hír vagy szélesebb értelemben vett politikai háttere is van a dezinformációt terjesztésének.

Talán a legfontosabb elemzési szempontot mindazonáltal az jelentette, hogy a feltárt dezinformációs eset romaspecifikus vagy az egész társadalomra jellemző. Kizárólag vagy részben a roma közösségekben terjed, esetleg a keletkezésük is ehhez a közösséghez köthető vagy semmiféle etnikai háttere nincs ezeknek az álhíreknek. Egy-egy országra jellemzőek, esetleg több országban és hasonló módon jelennek meg.

A dezinformációs esetek elemzésekor figyelemmel voltunk arra is, hogy az eset alkalmas-e arra hogy, tovább erősítse a romákkal kapcsolatos sztereotípiákat főként az aluliskolázottságukhoz és manipulálhatóságukhoz kötődő elképzeléseket.

Elemzési szempontot jelentett az is, hogy milyen módon terjed az adott dezinformációs tartalom, azaz iskolázottsági vagy kognitív szinthez köthető-e vagy – amint azt főként bizonyos konspirációs elméletek esetében tapasztaltuk – legalább annyira jelen van a magasabb iskolázottságú állampolgárok körében is.

Kiemelkedik ezek közül például a chem-trail teória vagy a különféle titkos csoportoknak politikai hatást tulajdonító világmagyarázatok. (Ez utóbbira jó példa a magyar kormány által gyakorlatilag minden negatív társadalmi jelenség mögé Soros György alakját vízionáló elképzelés.)

A dezinformációs esetek külön kategóriáját jelentik azok a szociális helyzethez kötődő tartalmak, melyek a szociális kiszolgáltatottság miatt kapnak szárnyra. Egész konkrétan, ezek az állami vagy önkormányzati segélyezési rendszerhez kötődő téves információk, amelyek sokszor növelik az ellátó rendszerrel kapcsolatos elégedetlenséget, így bár többnyire nem szándékos manipulatív tendenciáról beszélhetünk, mégis aktivizálják a hallgatóságot és ezzel tovább rontják egyrészt a szociális intézményrendszerbe vetett hitet és bizalmat. Még általánosabban: a többségi társadalom és a roma közösségek viszonyát

Az összegyűjtött esetek

Az összegyűjtött esetekről elmondható hogy többségében nehezen kimutatható a manipulatív szándék. Jóllehet, Magyarországon kerültük a közvetlen politikai tartalommal bíró dezinformatív esetek összegyűjtését, mivel ez tovább lehetetlenítette volna a projekt végrehajtását (pontosabban a projektgazda szervezet működését), ennek ellenére elmondható, hogy a politikai tartalmú dezinformáció célcsoportjának legalább annyira tekinthetőek a roma közösségek, mint a többségi társadalom egésze. A roma közösségek esetében ráadásul – mivel a hozzáférésük a többoldalú tájékoztatáshoz egyrészt földrajzi, másrészt szociális okok miatt még korlátozottabb – ezek hatása jóval erősebb, így a manipuláció is sokkal hatékonyabb valósul meg.

Politikai hátterű dezinformációról spanyol és cseh a partnereink is beszámoltak, de ezek mögött sokkal inkább önkormányzati hátterű, léptékű ügyeket találtunk, mint általános, az egész társadalmat befolyásolni képes dezinformációt.

Maga az adatgyűjtés másfél évvel az utolsó covid lezárás után történt, de még így is találtunk oltásellenes tartalmakat és a Covid terjedése mögé konspirációs teóriákat felvázoló elméleteket. Összességében azonban elmondható hogy Covid-on tulajdonképpen ezek a közösségek túlléptek, az adatgyűjtés idő időpontjában ez a kérdés már nem nagyon tematizálódott.

A pályázati felhívásban (CERV) direkt módon szereplő oltásellenes nézetek  nem kerülhettek be a projekt fókuszába. Sokkal inkább átterődött a hangsúly azokra a szociális kérdésekre, amelyek a covid járvány előtt is jellemezték ezeknek a közösségeknek az életét.

A magyar esetek fele a kormányzati propagandához köthető. A magyar közmédiában és a kormány által támogatott közösségi médiában 2015 óta rendszeresen jelennek meg a menekült vagy LMBTQ közösségekhez kötődő dezinformatív tartalmak. Két helyszínünkön is találkoztunk ezeknek a tartalmaknak az említésével, potosabban azokkal a nézetekkel, melyek ezeknek a kirekesztő tartalmaknak a hatására alakultak ki, vannak jelen a helyi közösség életében.

Az egyik helyszínen, egy nagyon hátrányos helyzetű (homogén roma lakosságú) kistelepülésen a roma asszonyok arról számoltak be, hogy félnek a migránsoktól, akik erőszakot követnek el az asszonyokon és más köztörvényes bűncselekmények is köthetőek hozzájuk. 

Ezek az asszonyok elmondásuk szerint még nem találkoztak életükben migránsokkal. Aki találkozott is esetleg, nem tudott beszámolni bármiféle erőszakos bűncselekményről.

A csoport tagjai a migránsokat általában a társadalom számára veszélyes emberekként tételezik, akik betolakodnak egy társadalom életébe. Ez az általánosító és kizárólag negatív kép azért is furcsa, mert elmondásuk szerint az ő gyerekeik és közeli családtagjaik nyugat-európai országokban hasonló gazdasági migrációs helyzetben vannak. Ennek ellenére olyan, a média által közvetített tulajdonságokkal ruházzák fel egységesen ezeket az embereket, amikre a magyarországi tapasztalatok nem adnak okot, információikat kizárólag a kormányzat által kontrollált médiából szerzik.

A roma közösség egyértelműen kiresztett Magyarországon, de az ehhez a csoporthoz tartozók is kirekesztővé válnak, ha kizárólag egyoldalú tájékoztatás formálja a véleményét, saját tapasztalatuk nem képes ezt sem cáfolni, sem alátámasztani.

Hasonló mintázatot figyelhettünk meg egy másik településen, ahol fiatal felnőttek arról számoltak be, hogy a meleg vagy LMBTQ közösségek bemutatása a médiában azzal a kockázattal jár, hogy ezeknek a tartalmaknak a nézői befogadói maguk is megváltoztatják szexuális orientációjukat.  Emellett a csoport tagjai elítélően és agresszív módon szemlélik a nem heteroszexuális embereket, teljes mértékben elutasítják az egyenlő jogok biztosítását számukra. Mint ebben az esetben is elhangzott, információjuk elsősorban a médiából származik, saját tapasztalatuk ezzel a csoporttal nincs.

Nem azonosítható politikai motiváció több más dezinformatív tartalom mögött. Így például a mélyszegénységre jellemző fogyasztási szokásokkal összefüggő esetekre sem jellemző ez. A drága okostelefonok nagy presztízsnek örvendenek főleg a telepi fiatalok körében. Az ezzel kapcsolatos gyakori tévképzet, melyet a kereskedelmi reklámok és sok esetben a telekom cégek manipulatív kommunikációja erősít, hogy nem szükséges rendelkezni a teljes vételárral, amelyet nem is közölnek egyértelműen. A kínált hiteltermékek a kezdőrészletet jelenítik meg, a teljes vételár alig látható a hirdetésben. Így a vásárlók elhiszik azt, hogy pár tízezer forintért egy több százezer forintose okostelefonhoz is hozzá lehet jutni. Ez későbbi eladósodásukhoz és jövőbeni hitelképességük elvesztéséhez vezet. 

Egy következő jellegzetes dezinformációs terület az egészséggel és gyógyítással kapcsolatos térképzetek köre, ami mögött az ismerethiány és a magyar egészségügyi ellátórendszer diszfunkcionalitása áll.

Egy megjelenő betegség során nem a szakellátástól várják a gyógyulást, hanem a szociális médiában terjedő tévképzetek alapján kezdenek öngyógyításhoz. Ennek a társadalmi kára nem lebecsülhető, hiszen amikor a betegségükkel már eljutnak a szakszerű ellátásba, sok esetben már sokkal nehezebben vagy nem gyógyítható a betegségük.

Ennek a típusú dezinformációnak ideáltipikus esete, az az álhír, miszerint a sodium bikarbonát képes a rák gyógyítására. Egy korábbi, a romák és az egészségügyi ellátórendszer viszonyát vizsgáló kutatásunkban több esetben is találkoztunk a sodium bikarbonát nem indikatív használatával emésztőszervi problémák esetében.

Spanyolországban a covid járvány idejéről több dezinformációt is sikerült azonosítani, amik mögött fél- vagy téves információk voltak és nehezen vagy nem volt lehetséges az információforrás azonosítása.

A Covid idején a területi önkormányzatok nem vagy nem megfelelően tudták kommunikálni a járvány idején kötelezően betartandó szabályokat ez félreértésekhez vezetett. Ezek az esetek arról szóltak, hogy a hatósági intézkedések aránytalanul és jogszerűtlen kerülnek alkalmazásra a roma közösségekkel szemben.

Ezek az esetek ahhoz vezetnek, hogy a roma közösségek elvesztik bizalmukat és együttműködési készségüket a helyi önkormányzatokkal.

Két esetben nagyon hasonló mintázatot tapasztaltunk: az a hír terjedt el, hogy az önkormányzati szociális ellátórendszer elveszi az alacsony státuszú szegények családoktól a gyerekeket, kiemeli a családokból őket. Egy másik esetben a roma közösségekben azzal a hírrel találkoztak a kollégák, hogy a marokkói bevándorlók jóval magasabb szociális juttatásban részesülnek, mint a hasonló szociális helyzetű roma családok.  Ennek a helyi kollégák szerint nincs valós alapja, de szintén alkalmas arra – mint a magyar esetben is láttuk –, hogy különböző kisebbségeket egymással szembe állítsanak és végső soron a dezinformációval befolyásolt közösség identitása egy másik kirekesztett csoport rovására erősödjön meg.

A spanyol kollegák két másik esetben arra találtak példát, hogy a romákkal kapcsolatban milyen sztereotíp kép terjed. Az egyik a fiatal romák munkavállalási mutatóinak eltorzított, nem valós bemutatása, míg egy másik esetben egy tudományosan nem alátámasztott kutatási jelentés azt igyekszik igazolni, hogy a romák körében jellemző túlsúlyosság mögött a maszkulin kultúra, az erőszakos viselkedés, az uralomvágy húzódik meg. Mindkét esetben a hírek nem egy partikuláris médiumban, hanem nagy elérésű sajtótermékben jelentek meg. 

A spanyol kollégák által leírt következő eset minden partner országban jelen van. Eszerint a roma integrációval foglalkozó civil szervezetek a rendelkezésre álló forrásokat saját célra fordítják, azaz ellopják a romák pénzét. Emögött a vádak mögött rendszerint nincs adatszerű bizonyíték és ezek a híresztelések alkalmasak arra, hogy nemcsak a romákat, de a romákkal foglalkozó civil szervezeteket is rossz színben tüntessék fel és így tovább rombolják a roma és nem roma társadalom közti egyébként sem túl jó viszonyt.

A cseh esetekben hangsúlyosan jelentek meg az orosz-ukrán háború következményeként a hazájukat elhagyú ukrán menekültekhez kötődő esetek.

Csehországban az ukrán menekültek és a csehországi romák kerültek konfliktusba a konfliktus alapját egy 2023 júniusi gyilkosság jelentette amelynek során egy roma embert mint később kiderült egy ukrán személy ölt meg.

Ez az eset aztán a későbbiekben alapot adott arra, hogy a bűncselekmény motivációját az egész ukrán kisebbségre kiterjesszék. Emögött általános ukránellenes és – feltételezhetően orosz propaganda törekvések is – állnak.

A konfliktus a roma és ukrán kisebbség között rendszeres attrocitásokhoz adott alapot,  amelyet nem sikerült a cseh politikai vezetésnek csillapítani.

A romák elleni, ténylegesen megtörtént és a közösségi médiában kommentárokat és pánikot kiváltó erőszakos esetek mellett egyes roma közösségi médiafelhasználók szándékosan tettek közzé megtévesztő állításokat nem létező, állítólag ukránok által elkövetett incidensekről. 

Ellentétben azonban a többi országokból származó esetekkel, itt a rendőrség nyomozást folytat és büntetőeljárást indít a közösségi média felhasználói ellen hamis hírek terjesztése miatt, ha ez beigazolódik.

A média, a rendőrség és a politikusok gyakorlata nem egységes, amikor a bűncselekményekben állítólagosan érintett személyek állampolgárságának, etnikai hovatartozásának vagy nemzetiségének feltárásáról van szó. A júniusi, halálos áldozattal járó incidens kapcsán a rendőrség hivatalosan csak „külföldi állampolgárként” azonosította az elkövetőket, ami sok roma emberben azt a gyanút keltette, hogy ukránok kapnak tőlük védelmet. Még azokban az esetekben is, amikor a rendőrség nem közöl ilyen információt, a helyi politikusok a sajtónak adott megjegyzéseikben utalhatnak arra. A hanyag módon összeállított médiahírekben a gyanúsítottakról nem közölnek további – a további feltételezéseknek gátat vetni képes – információkat, például azt, hogy mióta élnek a Cseh Köztársaságban. Emiatt erőre kapnak azok a feltételezések, hogy az ilyen incidensekben érintett külföldi állampolgárok mindegyike egyenesen a háborúból érkezik és itt követ el erőszakot, holott a valóság ennél összetettebb lehet (a Cseh Köztársaságban évtizedek óta nagyszámú ukrán diaszpóra él). Az információs vákuumot pletykák és spekulációk töltik ki. 

A már a spanyol példában is megjelent mintázat itt is előkerült: Egy roma tüntetésen készült mém alkalmas volt arra, hogy a romáknak nyújtott szociális ellátások jogosultságát kérdőjelezze meg, közvetett módon pedig a roma és nem roma közösség közti viszonyt rombolja. (A képen egy roma férfi egy söröskorsóval látható, amint a szociális juttatások színvonalát kritizálja.)

Amíg Spanyolországban a Covid idején tett hatósági lakhelyelhagyási korlátozások álhírként jelentek meg, addig Bulgáriában egyes városokban, ahol a jelentések szerint túl magas volt a fertőzöttségi szint, korlátozták a roma negyedekbe való bejutást és az onnan való kijutást. A média ezeket a döntéseket annak tulajdonította, hogy a romák nem tudták betartani a bevezetett intézkedéseket. Sőt, a magas elérésű mainstream médiában a kijárási tilalom ideje alatt olyan pletykák jelentek meg, hogy a fertőzést elsősorban a roma közösségek tagjai terjesztették. A médiában olyan hírek kezdtek keringeni, hogy a romák nem tartják be a járványvédelmi intézkedéseket, és elhagyják otthonaikat, ami a feltételezések szerint nagymértékben felgyorsította a vírus terjedését. 

Egy másik álhír szerint a roma családoktól elvett gyerekeket Norvégiában élő meleg családoknak ajánlották fel örökbefogadásra. 

Ennek az álhírnek egyszerre két káros hatást is lehet tulajdonítani: Egyszerre ássa alá a szociális ellátórendszerbe vetett bizalmat és a meleg emberek ellen is hangol.

A Facebook-on terjedt, így minden országban elérhető volt az a tipikus konspirációs teória, mely szerint a Covid járvány fő oka az volt, hogy „Bill Gates kémkedik utánunk!”  Az összeesküvés-elmélet, amely szerint a vírust mesterségesen hozta létre Bill Gates, akinek fő célja a koronavírus elleni vakcina kifejlesztése volt. Ezt a vakcinát az álhírek szerint arra fogja használni, hogy mikrochipek formájában nyomkövető eszközöket ültessen az emberek bőre alá, és információkat gyűjtsön a gyanútlan beoltott polgárok viselkedéséről. Ez az összeesküvés-elmélet nem kifejezetten bolgár vonatkozású, de különösen népszerű a bolgár Facebook-felhasználók körében.

Összegzés

A feltárt eseteknek csak egy részében lehet egyértelműen szándékos, roma-ellenes motivációt találni, mégis, a másodlagos felelősségről, a politikai hatalom tétlenségéről is szót kell ejteni. A vizsgált országokban nem találtunk állami intézkedést, amely a dezinformáció ellen lépne fel. Magyarországon és Csehországban a független médiában vannak ilyen célú kezdeményezések (Lakmusz, Romea.cz). 

Magyarországon paradox módon a közmédiával kapcsolatos bizalom áll a dezinformációk vagy legalábbis egyoldalú információközlés hatása mögött. A közmédia (amely tartalmát tekintve nem különböztethető meg a kormányközeli szatellit médiától) ahelyett, hogy főszerepet játszana a dezinformációs manipuláció elleni harcban, inkább felerősíti vagy legalábbis nem cáfolja a jellemzően a Fidesz-kormány pozícióját erősíteni hivatott híreket, melyek manipulatív szándéka nehezen vitatható.

A RADIRIGHTS projektnek nem célja a médiában megjelenő romákkal kapcsolatos sztereotip tartalmak gyűjtése és elemzése, de más kutatások már sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Ami ebben a projektben, a dezinformatív tartalmak gyűjtése során megfigyelhető újdonság, az a romák és más kisebbségek negatív viszonya, a hasonlóan sztereotip módon bemutatott kisebbségek elutasítása.

A roma kisebbségi lét nem erősíti a más kisebbségekkel kapcsolatos szolidaritást, hanem épp ellenkezőleg, a saját társadalmi pozíció, identitás megerősítése más, olykor még kirekesztettebb kisebbségek rovására lehetséges. Különösen igaz ez, amikor ezt egy politikai – Magyarországon kormányzati – támogatás is erősíti, gerjeszti.

Jóllehet, a kisebbségek sztereotip ábrázolása elleni küzdelem több médiaszakember és civil szervezet napirendjén szerepel, a kisebbségek egymás közti viszonyainak javítása, a szolidaritás erősítése a legritkább esetben tematizálódik ezekben a diskurzusokban. 

Lehetséges ellenlépések, folytatás

A projekt második évében 2024 nyarán a bulgáriai nemzetközi workshop keretében a partnerszervezetek elemzik a tanulságokat és helyi akciókat, dezinformáció elleni stratégiát fognak alkotni.

A magyar partnerszervezet (Autonómia Alapítvány) már nemcsak kidolgozott egy a dezinformáció elleni képzési tananyagot, hanem főként fiatalok körében több foglalkozást is tartott ennek felhasználásával.

A szélesebbkörű elterjesztést és további foglalkozások megtartását akadályozza, hogy az Autonómia Alapítvány, mint független civil szervezet, nem kap engedélyt a kormányzati kontroll alatt álló oktatási intézményektől, azok felügyelő szerveitől az iskolai foglalkozások megszervezésére. Így csak saját szervezésben, és helyi közösségekben tudunk ilyen tárgyú foglalkozásokat tartani.

Örömre ad okot, hogy az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Média és Kommunikáció Tanszékének részéről nyitottság van a témával való foglalkozás iránt és április 26-án már a második egyetemi szemináriumot tartjuk ebben a tárgyban.

A hallgatók május 3-6-án és 15-én a projekt két helyszínén is részt vesznek a helyi közösséggel végrehajtott helyi akciókban.

Példaként bemutatunk egy az Autonómia Alapítvány által fejlesztett eszközt, amit a dezinformatív tartalmak felismerére és elemzésére alkalmazunk. 

A foglalkozásokon részt vevők ezeket a híreket kapják meg elemzésre. A feladatuk, hogy megtalálják ezekben a hírekben azokat az elemeket (click-bait, allusion etc.), amelyek arra utalnak, hogy dezinformatív tartalommal van dolgunk.

1. A NASA szerint a földi élet hamarosan kritikus fordulatot vehet, ha az emberiség nem csökkenti a vízfogyasztását fejenként napi fél literre.

Magyarázat: „A NASA szerint” hivatkozás nem jelent semmit önmagában a link vagy pontos hivatkozás (az eredeti publikációra) nélkül. 

Fél liter víz nem elegendő egy ember számára. Ez lehetetlen, amit könnyen meg fel lehet ismerni. 

Ez a hír egy tipikus világvégét előrevetítő tartalom, pontos ajánlások nélkül, hogy mit kellene tenni.

2. Jézus szavai kerültek elő egy három ezer éves kőtáblán amit egy izraeli gazda ekéje szántott ki a földből nemrégen. Az áll a táblán hogy a világvége előtt a zsidók és a filiszteusok háborúznak majd és egy kórházat is lerombolnak. Itt az idő gondolkodni és a hatalmat olyanoknak adni akik hisznek az egyigazisten eljövetelében.

Magyarázat: A hír tartalmának megítélését az is nehezíti, hogy túlzottan összefügg a terrortámadásokkal kapcsolatos jelenlegi izraeli helyzettel. Ráadásul a kórház említése egy régi táblán nagyon valószínűtlen, tekintve, hogy abban az időben még nem léteztek kórházak.

Az olyan kommunikáció, amely csak egy vallási csoportnak adna hatalmat, valójában kirekesztő és nem felel meg a demokratikus társadalomnak. Ez a dezinformatív üzenetek tipikus célja.

A nem profi (azaz profik által készített) álhírek jellemzője a rossz helyesírás. Ezt persze csak az tudja felismerni, aki odafigyelt a magyarórán. 

Természetesen Jézus szavait aligha lehetett volna egy 3000 éves kőtáblára írni. Aki ezt felismeri, az általában csokoládét kap a tréningeken. 

3. Az Eredeti Magyarság Intézet vezetője egy interjúban elmondta, hogy a magyarok sem nem a finnugorokkal, sem nem a sumérekkel nem rokonok, hanem egyértelműen kimutatható, hogy népünk Attilától származik és még mindig hordozzuk az ő génjeit. Az, hogy a Világ ura leszármazottai vagyunk, felelősséggel is jár. Nem nekünk kell Európa után rohannunk, hanem nekünk kell az élre állni. Az, aki erre nem képes, megtagadja őseit.

Magyarázat: Ebben a hírben ismét a kirekesztés üzenetét látjuk, azt, hogy az emberek egy bizonyos csoportja felsőbbrendű.

A hírben keveredik a látszólag tudományos háttér (genetika) és a messianisztikus történelemszemlélet. A hatalmat nem az érdemnek vagy a választott jognak, hanem a származásnak tulajdonítja.

Ez a hír mozgósít is, valamit el akar érni a befogadó gondolkodásában. Ez különösen akkor válik egyértelművé, amikor a politikai térben egy érzelmi érvet („az ősök megtagadása”) használnak fel.

Az is gyanítható, hogy ilyen intézmény nem is létezik, és az interneten könnyen lehet tájékozódni róla.

4. Egy Német bárban tegnap verekedés tört ki, amely késeléssel végződött. A szúró emberek mind mohamedán kinézetűk voltak. Ez van, amikor az idegenek elfoglalják országjainkat. Ennyi.

Magyarázat: Ez a hír egy tipikus magyarországi FB-poszt. Meg kell jegyezni, hogy a hír nyelvezete is fontos. Egy olyan hír, amely sok nyelvtani vagy stilisztikai hibát tartalmaz, aligha megy át egy profin működő médiumtól elvárt szerkesztési rendszeren, azaz ezt a hírt vélhetően senki vagy legalábbis szakember nem ellenőrizte a megjelenés előtt. A német és a muszlim kifejezések is kisbetűvel vannak írva, a cikk pedig egy jellegzetesen a hétköznapi beszédre jellemző fordulattal zárul: „Ennyi”. A hír és a személyes kifejezés közötti különbség megjelenik az eltérő nyelvhasználatban is. (Megjegyzendő, hogy ez nem általában a médiára, hanem a hírekre igaz, hiszen a médiának vannak más formái is, mint a hírek: publicisztika, szórakoztatás). Ez a szöveg nem lehet hír, mert soha nem jelenik meg egy hírben, hogy „egy német bárban”. Ha ilyen hanyag, hivatkozás nélküli megnevezéssel találkozunk, annak gyanúsnak kell lennie.

Ez a „hír” kifejezetten elfogult a muszlimokkal szemben, azaz azt sugallja, hogy minden, ehhez a csoporthoz tartozó ember kockázatot jelent. A „betolakodni” kifejezés egy értéktelített szó, eleve negatív jelentésű, amely a társadalom békéjét fenyegeti. Akire alkalmazzák, ahhoz nehezen tudunk pozitívan vagy legalábbis semlegesen viszonyulni.

A „muszlim kinézetű” kifejezés is fontos. A muszlim vallásnak nincs „kinézete”, ahogyan más vallásoknak sincs. A „kinézet” tehát a többségtől eltérő kisebbségek, az idegenek általános kirekesztését sugallja.

5. Egy híres magyar celeb autójával karambolozott. A vétkes sofőr ittas volt és kábítószerezett is. Annyit lehet tudni, hogy sokszor lépett fel kormány ellenes tüntetéseken. Természetesen nem írhatjuk meg, ki volt ő, de kíváncsiak lennénk a tippjeikre.

Megjegyzés: Ez a hír összekapcsolja a társadalmi devianciát a kormányellenes véleménnyel. Anélkül, hogy bármi konkrétumot tartalmazna ez a hír, képes azt a benyomást kelteni az olvasóban, hogy a kormányellenes emberek alkoholt isznak és kábítószereznek, amikor vezetnek, megszegve minden társadalmi szabályt. Más szóval, egy politikai véleményt egy társadalmilag általánosan elítélt magatartásformával párosítanak, és ennek negatív megítélését ráerőltetik a politikailag eltérő véleményre.

A szöveg legmanipulatívabb része az, hogy teret enged a feltételezéseknek, így szinte végtelen számú kormányellenes szereplőt lehet bemocskolni. A kommentelők elkezdik a pletykák féktelen terjesztését magával a találgatással. A találgatás tárgyát jelentő személyekről nem is kell ezt megjelentetni, de ha meg is jelennek ezek a találgatások, senki nem tud ellene védekezni.

Itt lehet megemlíteni az ún. kabátlopásos esetet. 

Ennek alapja, hogy valakinek egy kávéházban ellopták a kabátját. Ezt el is híreszteli, hiszen vissza akarja szerezni a kabátját. Ahogy a hír terjed, egyre inkább átalakul. Nem kis részben a szenzációra éhes emberi természetnek köszönhetően egy idő után már úgy terjed, hogy maga az áldozat lesz a tettes, azaz ő maga lopott kabátot. Egy idő után aztán még színesedhet is a történet konkrét, de az eredeti esethez nem kapcsolódó személyekkel, az elkövetés módjával és így tovább.

A projekt az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának a támogatásával valósul meg. Az Európai Bizottság támogatása ezen projekthez nem jelenti a tartalmának jóváhagyását, amely kizárólag a lebonyolítók álláspontját tükrözi, valamint a Bizottság nem tehető felelőssé ezen információk bárminemű felhasználásáért.