Az Alapítvány 2004. évi beszámolója

Narratív jelentés:

Az Autonómia Alapítvány fő programjai 2004-ben a következők voltak:
– EQUAL program ’A Hernád-völgyi romák munkaerő-piaci helyzetének javításáért’
– Előítélet-mentes foglalkoztatásért Tolna megyében
– Roma mezőgazdasági fejlesztő program
– Az alternatív energiafelhasználás lehetőségei egy hátrányos helyzetű térségben
– Roma civil szervezetek kapacitásának fejlesztése

EQUAL program ’A Hernád-völgyi romák munkaerő-piaci helyzetének javításáért’ Fejlesztési Társulás vezetőjeként

Az Autonómia fő tevékenysége 2004-ben a Phare-EQUAL támogatásával a Hernád-völgyi Romák fejlesztési programjának lebonyolítása volt.
A program indokoltsága, előzményei

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország észak-keleti régiójában található, az ország gazdaságilag egyik legelmaradottabb térsége. A ‘90-es évek elején a nagyipari vállaltok bezárásával a munkahelyek többsége is megszűnt, és csak nagyon kis számban jöttek létre újak. A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot jóval meghaladó (10,8%), a magyarországi roma lakosság közel 20-25%-a él a régióban.

A projekt szűkebb célrégiója, az encsi kistérség tipikusan aprófalvas település-szerkezetű, a régió 55 településéből 36 sorolódik az 500 lakosnál kisebbek közé. A kistérség vegyes jellegű, vagyis mezőgazdasági művelésre alkalmas területek jellemzik, ugyanakkor a lakosság jelentős része a gazdasági átalakulás előtt az ipari szektorban dolgozott. A mezőgazdasági szövetkezetek jelentős része is megszűnt, a korábbi szövetkezeti földek magántulajdonba kerültek, a szövetkezeti munkahelyek megszűntek. Az encsi kistérség lakosainak száma valamivel több, mint 36 ezer fő, közülük gazdaságilag aktív lakosok száma 8558, vagyis a teljes lakosság 23%-a rendelkezik hivatalos munkaviszonnyal. (Ugyanez a mutató országos átlagban mintegy 39%.) Az encsi kistérségben a munkanélküliségi ráta 33.8, a megyei munkaügyi központ adatai szerint a regisztrált munkanélküliek 80%-a tartósan munkanélküli. A regisztrált munkanélküliek 10.3%-a nem végezte el a 8 osztályt, 35.9%-ának az alapfokú a legmagasabb iskolai végzettsége. A kistérség egyike az iskolázottságban legnagyobb lemaradásokkal küzdőknek, a helyi lakosság átlagosan 7.8 évet járt iskolába, vagyis az alapfokú szint alatt marad. Becslések szerint mintegy 20 ezer fő azok száma, akik teljesen kiszorultak a munkaerőpiacról, vagyis a munkaügyi szervezetekkel nem tartják a kapcsolatot, a regisztrációban sem szerepelnek. Mivel az újonnan munkaképessé váló pályakezdők is csak nagyon alacsony számban tudnak elhelyezkedni, ezért komoly motivációs deficittel is lehet jellemezni a helyi roma közösségeket.

A helyi romák többsége számára a megélhetést a szociális járadékok és segélyek, valamint az alkalmi vagy fekete munkák jelentik. Mivel a kistérségben a munkalehetőségek száma elenyészően alacsony (a kistérségben mindössze 1000 körüli bejegyzett gazdasági társaság működik), ezért csak a megye és az ország távolabbi helyein tudnak munkához jutni. A másodlagos munkaerőpiacra is csak azoknak van esélyük bekerülni, akik legalább általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, a többiek a fentebb említett 20 ezer fős csoportot alkotják, akiket semmilyen munkaerő-piaci program, támogatás, lehetőség nem ér el.

A projekt elsődleges célja az encsi kistérség roma lakosságának munkaerőpiacra történő visszasegítése, a roma kisebbség tartós foglalkoztatásához szükséges feltételek megteremtése és fejlesztése, valamint az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés megelőzése, illetve leküzdése volt. A program elsősorban három településre koncentrálódott (Korlát, Méra és Vizsoly), azonban a program résztvevőin illetve az abban dolgozó munkatársakon keresztül közel 20 térségbeli települést érintett.

Az Autonómia Alapítvány több éve támogat mezőgazdasági és munkaerő-piaci programokat az adott kistérségben, amelyeket helyi roma szervezetek valósítottak meg. Ezáltal stabil és sikeres munkakapcsolat jött létre az Autonómia Alapítvány és a partner-szervezetek között; másrészt itt működnek olyan alulról jövő, példaértékű jövedelem-generáló kezdeményezések, amelyek mind szervezeti, mind gazdasági szinten fejleszthetőek voltak. A támogatási programok túlnyomó része egy helyi igényfelméréssel kezdődik, amely alapszintű programok esetében kevésbé formális, fejlesztő programoknál azonban formalizált kérdőív segítségével történik. Ennek a kérdőívnek a kitöltésével a pályázó roma szervezetek egy strukturált és tematizált képet kapnak a helyi munkaerőpiacról, a legfontosabb közösségi igényekről, a jelentősebb munkaadók által kínált lehetőségekről, illetve a régióban már futó képzési, foglalkoztatási programokról. (Az adatok összegyűjtéséhez igénybe kell venniük a települési önkormányzatok, munkaügyi kirendeltségek és képző intézmények segítségét is.) A szervezetek az összegyűjtött adatok alapján tervezik meg saját programjaikat. Mindehhez az Autonómia Alapítvány szakmai segítsége, valamint rendszeres monitorozása társul. A fentiek eredményeként igényfelmérések már elkészültek az adott településeken a program terevezési szakaszában, a pályázat ezeket az igényeket és lehetőségeket foglalta össze.

A program megvalósításának érdekében 2002-ben a következő szervezetek hozták létre a Hernád-völgyi Fejlesztési Társulást:

Autonómia Alapítvány, Phralipe Független Cigány Szervezet Korlát, Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség Mérai Tagszervezete, Phralipe Független Cigány Szervezet Vizsolyi Tagszervezete, Andrássy Gyula Műszaki Középiskola, Miskolc, Borsodi Útépítő Kereskedelmi és Szolgáltatói Betéti Társaság, Boldogkőújfalu, SEED Kisvállalkozásfejlesztő Alapítvány, Budapest, Fü-Ta-Ka Kft. Encs

A projekt fő tevékenység körei

A projekt három fő tevékenység köré szerveződött:

- a feltárt helyi képzési és foglalkoztatási igényeknek megfelelő képzések valamint munkatapasztalat-szerzési, gazdálkodási blokk szervezése és lebonyolítása,

- roma szervezetek közösség-, és szervezetfejlesztési, projekt-lebonyolítási képességének, valamint gazdasági érdekérvényesítő potenciáljának növelése,

- a roma szervezetek – legtágabban értelmezett – munkaerő-piaci szerepének erősítése, a helyi munkaerőpiac szereplői közötti információáramlás formális kereteinek megteremtése, ezen belül roma munkaerő-piaci tanácsadói hálózat kiépítése és működtetése; roma foglalkoztatási kerekasztal létrehozása.

A három tevékenység nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz, ugyanis ezáltal nem “csupán” az aktuális helyben megfogalmazott igényekre adható válasz, hanem a munkaerő-piaci programok lebonyolításához szükséges ismeretek, készségek és képességek elsajátításával, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezeti (formális és informális) struktúra kialakításával a programok folyamatossá fejleszthetőek. Ugyancsak fontos szempont volt a projekt-elemek egymásra épülése és komplexitása, ez ugyanis mind a szervezeteknek, mind a projekt célcsoportját jelentő egyéneknek a motivációját jelentős mértékben növelte.

Képzési programok

Alapfokú képzés

Az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező emberek az elsődleges munkaerőpiacon csak mint alkalmi, illetve feketemunkások tudnak megjelenni, szakképzetlen munkaerőként nincs lehetőségük elhelyezkedni. Az iskolai végzettség hiánya miatt a munkaügyi központok képzési, átképzési programjaiban sem tudnak részt venni, mivel ezek bemeneti követelménye szinte minden esetben az alapfokú végzettség. A régió általános iskolái – forráshiányra hivatkozva – nem indítanak felnőttek számára képzéseket, az alapfokú végzettséget iskolarendszeren kívül megszerezni kívánóknak lakóhelyüktől távolabb van erre alkalmankénti lehetőségük. Utóbbi esetben azonban a közlekedési költségek teszik szinte elérhetetlenné számukra a képzéseket. Egy komplex felnőttoktatási-, foglalkoztatási program keretében a fentiek miatt az alapfokú végzettség megszerzésének az esélye azért is döntő fontosságú, mivel azáltal válnak a résztvevők képessé arra, hogy egyáltalán az államilag támogatott munkaerő-piaci eszközökhöz hozzá tudjanak férni, mondhatni képezhetővé válljanak.
Azt, hogy az alapfokú képzettség megszerzésére feltétlenül szükség van, az is jelezte, hogy a képzésre igen jelentős volt a jelentkezés. A program idő- és pénzkeretei miatt a 7. és a 8. osztály elvégzésére nyílott lehetőség, holott sok jelentkező esetében több osztály elvégzésére lett volna szükség. A képzést végül 24 fő fejezte be sikerrel. Sajnálatos, hogy éppen az alapfokot biztosító programelem esetében volt a legnagyobb a lemorzsolódás (mintegy 10 fő), ami elsősorban a fiatal résztvevők igen jelentős motivációs hiányával magyarázható. A program fontosságát jelzi az is, hogy a munkaügyi központ hasonló képzési program beindítását tervezi.
A programelem adatai:
Résztvevők: 24 fő
Partnerek: Rákóczi Zsigmond Általános Iskola, Vizsoly
Phralipe Vizsolyi Tagszervezete

Szakmásító képzések

Az OKJ végzettséget nyújtó képzések tervezésekor a helyi igényeket illetve lehetőségeket, valamint a rövid- és középtávon várható gazdasági fejlesztési terveket vettük figyelembe. Ezek közé tartozik hűtőházak építése, valamint az M3-as autópálya tervezett építése Szlovákia felé – ezek munkalehetőséget biztosítanak könnyű- és nehézgépkezelők számára. A már működő erdészeti vállalkozások humán fejlesztése jelentette a képzések másik ágát, ez olyan végzettségeket kívánt biztosítani, ami által a hosszú távon is munkát tudnak vállalni a sikerrel vizsgázók. A tervezett szakmák között voltak nőket célzók is – a roma szervezetek által felmért igényeket alapul véve virágkötő képzést szerveztünk. A program során készült felmérés adatai egy bolti eladói képzés iránti keresletet jeleztek, ezt a tréninget a költségvetés átcsoportosításával illetve a tartalékkeret felhasználásával tudtuk megvalósítani.

A képzések minimális lemorzsolódással valósultak meg (1 fő egészségügyi okok miatt hagyta abba a képzést). Ennek legfőbb oka az volt, hogy mind az időbeosztást, mind a képzések helyszíneit tekintve a lehető legrugalmasabban valósultak meg a tréningek. Az oktatás helyszíne minden esetben valamelyik kistelepülés volt, vagyis a hallgatók viszonylag rövid utazásokkal el tudták ezeket érni. Igaz, a helyi közlekedés sugaras elrendezése miatt még így is a roma szervezetek igen jelentős logisztikai munkájára volt szükség, több képzésre a szervezetvezetők szállították a hallgatókat. A képző szervezetek, intézmények minden esetben figyelembe vették a hallgatók igényeit, ennek megfelelően közösen alakították ki az órarendeket. Fontos szempont volt, hogy a képzések túlzottan ne húzódjanak el, a résztvevők számára ugyanis jelentős motivációs tényező volt egyrészt a program időbeni „beláthatósága”. Másrészt döntő volt az oktatás szezonális tervezése, vagyis lehetőség szerint a téli, kora tavaszi hónapokban legyenek a tréningek, ne pedig a mezőgazdasági napszám idején.

A szakmásító képzéseket a miskolci Andrássy Gyula Műszaki Középiskola valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Iparszövetség Oktatási központja bonyolította le. A képzések akkreditált tematikáját a képző intézmények biztosították, ugyancsak ők bonyolították le a jelentkezők előzetes orvosi és szakmai alkalmassági szűrését, valamint a vizsgáztatását.

A képzések során a gyakorlati helyszíneket vagy a települési önkormányzatok illetve a Fejlesztési Társulás tagjai biztosították.

A program keretében a következő szakmásító képzések valósultak meg:
Nehézgépkezelő képzés
Résztvevők: 20 fő
Partnerek: Andrássy Gyula Műszaki Középiskola, Miskolc
Lungo Drom Mérai Tagszervezete
FÜ-TA-KA Kft, Encs

Fakitermelő képzés
Résztvevők: 19 fő
Partnerek: Andrássy Gyula Műszaki Középiskola, Miskolc
Phralipe Vizsolyi Tagszervezete

Virágkötő képzés
Résztvevők: 14 fő
Partnerek: Borsod Abaúj Zemplén megyei Iparszövetség Oktatási Központja
Phralipe Korláti Tagszervezete

Motorfűrész-kezelő képzés
Résztvevők: 15 fő
Partnerek: Andrássy Gyula Műszaki Középiskola, Miskolc
Rom Som Alapítvány, Tomor

Könnyű- és nehézgépkezelő képzés
Résztvevők: 20 fő
Partnerek: Andrássy Gyula Műszaki Középiskola, Miskolc
Phralipe Korláti Tagszervezete

Bolti eladó képzés
Résztvevők: 16 fő
Partnerek: Andrássy Gyula Műszaki Középiskola, Miskolc
Phralipe Vizsolyi Tagszervezete

Roma munkaerő-piaci referensek

A program egyik meghatározó részét képezte egy roma foglalkoztatási tanácsadói hálózat felállítása és működtetése. Ennek a projektelemnek a keretében a korábban is már a helyi közösség életében szerepet vállaló szervezeti vezetők és aktivisták képzésére került sor, akik alkalmassá váltak hatékony és szakmai segítségnyújtásra munkaerő-piaci programok szervezésében, lebonyolításában.
A képzés, amelyen 10 fő vett részt, a következő képzési blokkok szerepeltek:

ECDL számítógép-kezelő képzés,
Ügyvitel,
Kommunikáció és ügyfélszolgálat,
Közösségfejlesztés,
Jogi alapismeretek,
A szociálpolitika alapjai,
A társadalomismeret alapjai,
Munkaerő-piaci alapismeretek.

A képzés végén a hallgatók vizsgát tettek, aminek eredményeként mindannyian ECDL bizonyítvánnyal rendelkeznek.

A hallgatók közül nyolcat az Autonómia Alapítvány egy éven keresztül foglalkoztatott, mint munkaerő-piaci referenst. Feladatuk az volt, hogy hatékony kapcsolatot teremtsenek a munkaügyi központ kirendeltségei, a helyi munkaadók, vállalkozók valamint a roma közösségek között. Egyrészt a meglevő lehetőségekről kellett információkat gyűjteniük és szolgáltatniuk a munkanélküliek felé, másrészt a roma közösségek képzési, elhelyezkedési igényeinek érvényt szerezni. Munkájuk egy kérdőíves adatfelvétellel kezdődött. Ennek keretében 8 kistelepülés – alapvetően roma – lakosainak munkaerő-piaci helyzetét, képzési, foglalkoztatási „történetét” és várakozásaival kapcsolatos adatokat gyűjtöttek össze. Az így létrejött adatbázis elemzése alapján már ők maguk kezdeményeznek képzési programokat a munkaügyi központi kirendeltségeken.

A referensek munkájának köszönhetően aktív kapcsolat alakult ki a munkaügyi központ kirendeltségek a roma szervezetek, közösségek között.

Mind a referensek, mind a roma szervezetek folyamatosan figyelemmel kísérték az aktuális pályázati kiírásokat, és ezek közül többet meg is pályáztak. Elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv, a Pályázat-előkészítő Alap, a GYISM, a Soros Alapítvány és a MACIKA pályázatai voltak népszerűek.

Foglalkoztatási programelem

A foglalkoztatási programelem a pályázat tervezésekor három pillérre épült:

a.) a Fejlesztési Társulás azon partnereire, akik gazdasági társaságként működtek;
b.) az elsődleges munkaerőpiac egyéb szervezeteire, valamint
c.) azokra a roma szervezetekre, akik közösségi gazdálkodói programokat folytattak.

A Fejlesztési Társulásba bevont gazdasági társaságok sajnos csak részleteiben tudták teljesíteni a korábban vállalt foglalkoztatási feladatukat, ennek elsősorban külső okai voltak (a vállalkozások nem tudtak a tervezett mértékben fejleszteni). Ugyanakkor a gazdasági társaságok a gyakorlati képzésekbe és a munkaalkalom-szerzési blokkba eredményesen tudtak bekapcsolódni.

Az elsődleges munkaerő-piaci szereplők bevonására a program keretén belül létrehoztuk a Roma Munkaerő-piaci Kerekasztalt. A Kerekasztal találkozási lehetőséget teremtett a helyi vállalkozók, foglalkoztatók valamint a tanfolyamokat frissen elvégzett hallgatók között. A találkozók népszerűségét jelzi, hogy mindegyiken 50-60 résztvevő jelent meg, munkalehetőségeken túl közös pályázati lehetőségek is felvetődtek.
A tervezett és megvalósított képzések hasznosságát az is bizonyítja, hogy 14 fő minden további bértámogatás nélkül is el tudott helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

A foglalkoztatási programblokkban a tervezettnél nagyobb szerepe lett a roma szervezeteknek, lévén erdészeti munkáik kapcsán ők alkalmazzák a legtöbb végzett hallgatót. Munkájukat két dolog nehezítette: egyrészt a közbeszerzés-köteles erdészeti gépek megvásárlásának, illetve a bértámogatás csúszása. A felmerült problémákat 2004 januárjára sikerült megoldani, ekkor indult be a foglalkoztatási programelem. A programban a fő foglalkoztatók azok a roma szervezetek illetve gazdasági társaságok, amelyek a Fejlesztési Társulásnak is tagjai. A bértámogatások pénzügyi lebonyolításához az Autonómia Alapítvány szerződést kötött a foglalkoztató szervezetekkel, és számukra biztosította a bértámogatásra fordítható összeget. A szervezetek és a gazdasági társaságok által foglalkoztatott résztvevők száma 23 fő volt. Közülük a legtöbben folyamatos munkaviszony keretében dolgoznak, 3 fő esetében alkalmi munkavállalói könyv kiváltásával valósult meg a foglalkoztatás.

Egyéb képzések és tréningek

A program keretében lehetőség nyílt a szervezetek fejlesztésére több tekintetben is. Egyrészt a CO-OD Bt által tartott projektmenedzsment tréning keretében a szervezetek megismerkedhettek a projekttervezés és menedzsment alapjaival, belső erőforrás használati lehetőségeikkel.

A közösségi gazdálkodással, vállalkozással foglalkozó szervezetek vállalkozásfejlesztési képzést kaptak, amelyet a SEED Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány tartott. A tréning nyitott volt a vállalkozni akaró helybeliek számára is.

Mind a roma szervezetek, mind a munkaerő-piaci referensek folyamatosan figyelemmel kísérték az aktuális pályázati kiírásokat. Az Autonómia Alapítvány munkatársai a pályázatok elküszéléshez folyamatos projekt tervezési és pályázatírói tréningekkel járultak hozzá.

Egyéb kapcsolódó programok

A programban résztvevő roma szervezetei közül három (Lungo Drom – Méra, Phralipe – Korlát, Lungo Drom – Szalaszend) az EQUAL program részét képező felmérésnek köszönhetően újabb pályázati programokat is el tudott indítani. (A felmérésnek része volt egy energia-audit is, amely a roma háztartások energia-felhasználását illetve hiányait vizsgálta. Ezt a kutatási blokkot a UNDP – ENSZ Fejlesztési Programiroda támogatta.) A Lungo Drom a Soros Alapítványtól nyert támogatás segítségével a környező falvak roma házainál végez üvegezést, míg a szalaszendi egyesület energiatakarékos kályhákat épít. A kutatás egyik legelszomorítóbb eredménye ugyanis az volt, hogy a roma háztartások közel 90%-a az „utcát fűti”: a nyílászárókban nincs üveg, csak fólia, vagy egyáltalán nincsenek nyílászárók, a fűtési rendszerek már beépítésükkor is korszerűtlenek voltak, stb.)

A Phralipe Korláti Tagszervezete egy erdei faaprító gépet tudott beszerezni a UNDP támogatásával, ezzel az erdészeti munkák során keletkező – és eddig az erdőn elégetett – hulladék fát tudják olyan szintre feldolgozni, hogy az a rászoruló családok számára könnyen elérhető és hasznosítható legyen. (Mindezt az erdészetek és a települési önkormányzatok támogatásával.)

Eszközbeszerzések

Az EQUAL program keretében lehetőség nyílott a helyi roma szervezetek munkáját segítő kisebb és nagyobb volumenű eszközök beszerzésére. Ennek keretében a Fejlesztési Társulás a következő eszközöket vásárolta:

• 10 db számítógép, nyomtatóval – ezeket jelenleg a referensek használják, a program végén a Lungo Drom Mérai tagszervezetének tulajdonába kerülnek;
• 1 db használt LKT (erdészeti erőgép) – jelenleg a Phralipe Korláti Tagszervezete használja erdészeti munkájához, a program végén a szervezet tulajdonába kerül;
• 7 db motorfűrész – jelenleg a Phralipe Vizsolyi Tagszervezete használja erdészeti munkájához, a program végén a szervezet tulajdonába kerül.

Nemzetközi együttműködés

Az EQUAL program keretében minden Fejlesztési Társulás előtt lehetőség nyílott nemzetközi partnerek felkutatására, velük közös nemzetközi együttműködési megállapodások megkötésére. Ennek keretében a ’Hernád-völgyi’ Fejlesztési Társulás a FACETS elnevezésű nemzetközi partnerséghez tudott csatlakozni. A FACETS partnerséget angol, dán, portugál, olasz, német és osztrák fejlesztési társulások hozták létre, elsősorban a különböző munkaerő-piaci diszkrimináció elleni módszerek megismerésének és adoptálásának érdekében.
A programrész keretében az Autonómia Alapítvány munkatársai folyamatosan részt vettek a nemzetközi partnerség munkacsoportjainak találkozóin. Az együttműködésben részt vevő egyik portugál partnerszervezet képviselői (TERRAS DENTRO- Associação para o Desenvolvimento Integrado de Micro-Regiões Rura) 2003 nyarán meglátogatták a borsodi programot. A roma szervezetek vezetői 2004 februárjában viszonozhatták a látogatást Alentejoban. A látogatás során a vendégszervezet által bonyolított Európai Uniós programokkal ismerkedhettek meg (LEADER, EQUAL), valamint helyi roma közösségekkel találkozhattak. A programban dolgozó roma referensek 2004 májusában londoni tanulmányúton vettek részt. Elsősorban munkaerő-piaci programokat és ezeket bonyolító szervezeteket látogattak meg, valamint a Nagy-Britanniában életben lévő etnikai és kisebbségi törvény adta lehetőségeket, feladatokat és ezek civil monitorozását tanulmányozhatták.

A program hazai és nemzetközi elismertségét jelzi, hogy bekerült az EQUAL program legígéretesebb programjait tartalmazó a Pink Book-ba, és a 2005 feburájában az Európai Bizottság által Varsóban rendezett Free Movement of Good Ideas című EQUAL disszeminációs konferencián is bemutatásra került.

A projekt legfontosabb módszertani elemei

A program komplexitása lehetőséget ad arra, hogy a képzési és foglalkoztatási alprogramok valóban egymásra épüljenek. Ezáltal a reális helyi igények és lehetőségek képezik a program alapját. Ez a projektek fenntarthatósága miatt is kiemelendő. A komplexitás lehetőséget ad arra is, hogy a kistérség igen súlyos foglalkoztatási problémáira ne csak egy, meglehetősen szűk hatókörű válasz születhessék meg, hanem a munkanélküli romák több rétege (iskolázottságtól, kortól, nemtől függetlenül) is kedvezményezettjévé válhasson a programnak. Elképzelésünk szerint ez a komplexitás – a választható foglalkoztatási projektek sokrétűsége – a lemorzsolódó résztvevők arányát is csökkentheti, mivel a programon belül is lehetségessé válik az egyéni mobilitás, karrier-lehetőség.

A célcsoport és szervezeteik bevonása a tervezésbe és a tényleges megvalósításba az egyik legfontosabb eleme a programnak. Már a program legelső fázisában is számítottunk a térségben működő roma szervezetek közreműködésére. Velük az Autonómia Alapítványnak már több éves munkakapcsolata van. Eddigi partnerségünk az általuk elképzelt és megtervezett gazdasági projektek megvalósításában nyilvánult meg – sikerrel. Véleményünk szerint csak azok a foglalkoztatási projektek és tevékenységek lehetnek hatékonyak, melyek ezen a módon, az ott élő cigányok teljes bevonásával kerülnek kidolgozásra.

Egymásra épülő alprogramok és szintek jellemzik programunkat. Alapítványunk már több éve dolgozik ebben a rendszerben, mely szerint csak a megfelelően felkészült projektszervezet képes hatékony végrehajtásra. Ehhez viszont szükség van egy világosan és átláthatóan megfogalmazott, továbblépési lehetőségeket kínáló keretre; valamint az ezen belül elérhető képzési, fejlesztési panelekre. Ezzel a módszerrel csökkenthető a projektek kockázata; erősebb és stabilabb projektszervezetek alakulnak ki; a projektek valóban a helyi igényeken alapulnak (nem pedig a támogatói logikával kapcsolatban vélt elvárásokra); szoros, de teljesen kiszámítható partneri viszony alakul kis támogató és támogatott között.

A program teljes mértékben a helyi erőforrásokra épít. A képzések, tanácsadói hálózat; de már a megelőző információgyűjtés is a kistérségben elérhető szakértelemre, emberi erőforráson alapul. Az Autonómia Alapítvány csupán a keretet biztosítja a programhoz és motiválja a projekt-szervezetet. Tartalommal és működéssel gyakorlatilag az ott élők töltik meg azt. Ennek előnye, hogy a programot sajátjuknak fogják érezni.

A program további támogatói:

• Vizsolyi Rákóczi Zsigmond Általános Iskola,
• Korlát Község Települési Önkormányzata,
• Méra Község Települési Önkormányzata,
• Vizsoly Község Települési Önkormányzata,
• Encs Város Szociális Helyzetének Javításáért Közalapítvány,
• Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkaügyi Központ Encsi kirendeltsége,
• Északerdő Rt. Tállyai Erdészeti Igazgatósága

Összesített adatok

Képzési program
Képzések Résztvevők száma
Alapfokú képzés (7.-8. osztály) 24 fő
Referens képzés (ECDL) 10 fő
Nehézgépkezelő képzés 20 fő
Fakitermelő képzés 19 fő
Virágkötő képzés 14 fő
Motorfűrész-kezelő képzés 15 fő
Könnyű- és nehézgépkezelő képzés 20 fő
Bolti eladó képzés 16 fő
Összesen: 138 fő

vállalkozásfejlesztési tréning 20 fő
szervezetfejlesztési, projektmenedzsment tréning 15 fő

Foglalkoztatási program

Elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedett résztvevők száma: 14 fő
További bértámogatással egybekötött képzésen résztvevők száma: 15 fő
Bértámogatásban részesülő résztvevők száma: 31 fő
Összesen: 60 fő

Bértámogatás részletesen:
Foglalkoztató foglalkoztatottak száma Munkakör
Autonómia Alapítvány 8 Munkaerő-piaci referens
Phralipe Korlát 8 Erdészeti dolgozó
Lungo Drom Szalaszend 5 Kályhaépítő
Borsodút Bt 5 Erdészeti dolgozó
Phralipe Vizsoly* 5 Erdészeti dolgozó
Összesen 31
* 2004 áprilisig alkalmi munkavállalói könyvvel, 2004 májusától 2 fő állandó foglalkoztatott

A program pénzügyi adatai:

Kiadások Összeg €-ban
Project igazgató bére 4 149,4
Projekt menedzser bére 26 141,0
Project asszisztens bére (1) 7 842,2
Project asszisztens bére (2) 7 842,2
Roma szervezetvezetők bére 18 831,9
Roma referensek bére 29 875,5
Ösztöndíj és bértámogatás 25 645,1
Könyvelő 3 883,9
Irodavezető bére 4 854,6
Közbeszerzési tanácsadó 1 615,2
Projekt asszisztensek belföldi monitori napidíjai 7 468,9
Személyi kiadások összesen 138 150,1

Monitorozáshoz kapcsolódó utazás 4 737,4
Képzésekhez kapcsolódó utazások 7 608,5
Roma referensek útiköltségei 4 481,4
Roma szervezetek útiköltségei 2 240,7
Utazás összesen 19 068,0

Használt LKT 15 633,4
PC és nyomtató 11 942,3
Motorfűrész döntő (64”) 1 956,7
Motorfűrész daraboló (36”) 1 956,7
Védőfelszerelések 2 074,7
Tárgyi eszközök összesen 33 563,8

Publikáció 4 149,4
Tanulmányok, kutatások 8 298,8
Auditálás 1 244,8
Önértékelés költségei 6 224,3
Fordítás 6 224,1
Bankköltség 448,2
Konferenciák, szemináriumok költségei 2 074,7
Szállás 1 274,2
Terembérlet (oktatás, FT ülések) 2 489,6
Egyéb költségek összesen 32 428,1

Alapfokú képzés 8 126,8
Szakmásító képzések 72 616,9
Projekt menedzsment tréning 8 329,2
Vállalkozásfejlesztési tréning 6 268,9
Roma referens tréning 7 575,5
Egyéb költségek összesen 102 917,3
Közvetlen projektköltségek összesen 326 127,2
Adminisztrációs költségek 21 561,3
Előre nem látható kiadások 12 625,8
Transznacionális együttműködés költségei 53 000,0

Összesen 413 314,4

Az előítélet-mentes foglalkoztatásért Tolna megyében

Támogatási szerződés száma: HU2002/000-315.01.02.02.-9
Partnerszervezetek:
1. Főpályázó: Autonómia Alapítvány
2. Magyarkeszi Önkormányzat
3. Bonyhádi Független Roma Egyesület
4. Kajdacsi Roma Egyesület

Teljes projektköltség: 111 929,60 (EUR)
Igényelt támogatás: 92 620,60 (EUR)
A projekt időtartama: 13 hónap
A projekt kezdete: 2004. július 8.
Projekt helyszíne: Tamási, Paksi és Bonyhádi kistérségek; települések: Szekszárd, Bonyhád, Kisvejke, Varalja, Aparhant, Mórágy, Kajdacs, Tengelic, Kölesd, Magyarkeszi, Nagyszokoly

A program indokoltsága, előzményei

Tapasztalatunk szerint a romák alkalmazásának egyik legfontosabb akadálya, hogy a munkaadók nem rendelkeznek a munkavállalók anyagi és szociokulturális helyzetére vonatkozó megfelelő információkkal, és ezeket a hiányzó információkat pótolja az előítéletes viszonyulás. Így például a munkaadók egy része elfogadja azt az állítást, hogy a romák rossz munkaerő-piaci helyzetét szubjektív okok (például önnön lustaságuk) magyarázzák. Ezzel a kör bezárul, hiszen a munkaadó csak hatékony munkaerőt kíván alkalmazni.
Projektünk kétféle megoldási lehetőséget kínál erre a csapdahelyzetre: A roma és nem roma társadalom (jelen esetben munkaerő-piaci) szereplőinek kommunikációját (Munkaügyi összekötők, workshop-ok), megismerkedését és az előítéleteknek ellentmondó tapasztalatok széles körben történő elterjesztését (Tanulmányutak és Kiadványok).

2. Munkaerő-piaci diszkrimináció csökkentése a bevont településeken

A munkaerő-piaci diszkrimináció elleni küzdelem azért jelent kihívást, mert maga a diszkrimináció csak igen ritka esetben jelenik meg egyértelműen és igazolhatóan. A legtöbb esetben nem az illető munkavállaló vagy munkát kereső származására hivatkozva okoznak sérelmet, hanem más, nehezebben támadható okokat említenek (a meghirdetett állást már betöltötték, a munkaadó nem tud utazási támogatást nyújtani stb.). Mindazonáltal – s ezt a tényt kutatások is igazolják – az elutasítás mögötti valós ok az illető származása.

További problémát jelent a diszkrimináció elleni küzdelemben az is, hogy a magyarországi cigányok jelentős része el sem jut a diszkriminatív helyzetig. A diszkrimináció feltételezi ugyanis, hogy a romák és nem romák közt származási alapon tesznek különbséget, azaz mindkét csoport eljut addig a helyzetig, hogy különbségtételre kerülhessen sor. Sajnos a romák jelentős része azonban el sem jut addig, hogy egy állásra azért utasítsák el jelentkezését egy nem romával szemben, mivel már eleve hiányzik az állás betöltéséhez szükséges szakképzettség, munkahelyi tapasztalat. Paradox módon, a egy anti-diszkriminációs munkaerő-piaci projekt első lépcsőjének a diszkriminációs lehetőségig történő eljuttatásnak kellene lennie.

Az említett, látensen megnyilvánuló diszkriminációnak hatékony megoldása lehet egy helyben történő 1., munkaerő-piaci referensi hálózat kialakítása; 2., egy helyi munkaerő-piaci regiszter kialakítása és feltöltése; 3., a munkavállalók (és álláskeresők) egyéni kompetencia-fejlesztése; 4., folyamatos kapcsolattartás és közvetítés munkavállalók és munkaadók közt.

A roma referensek bevonásával a korábban romákat alkalmazni vonakodó munkaadók is nyitottabbá válnak, valamint hatékony kommunikációs és konfliktuskezelési formák alakulnak ki munkaadók és munkavállalók közt a referensi hálózaton keresztül. A referensi hálózat további érdeme, hogy képes bővíteni a munkaadói kört a projekten belüli és kívüli pozitív példák közvetítésével.

Közvetlen cél

1. Közvetlen kapcsolat kialakítása munkaadók és roma munkavállalók között roma referensi hálózat kialakításával
Az Autonómia Alapítvány korábbi foglalkoztatási projektjeiben (BAZ megye, EQUAL) sikeres kísérletet tett arra, hogy a másutt is működő roma munkaügyi asszisztens rendszert továbbfejlessze, kiegészítse. A kistelepülésekről – szigorú felvételi rendszerben – kiválasztott roma referenseket nemcsak a vonatkozó munkaügyi jogszabályi háttérre vonatkozó képzéseken, hanem kommunikációs tréningeken, tanulmányutakon készítettük fel későbbi feladatukra. Létrehoztunk egy öt falura kiterjedő hálózatot, melynek keretében a referenseknek lehetőségük nyílik a közös fellépésre, adataik kicserélésére, közös foglalkoztatási projektek szervezésére. Ebben a hálózatban minden referens feladatként kapta az adott település és környéke munkaadóinak felkeresését és a későbbi folyamatos kapcsolattartást.

Tevékenységük egyik legfontosabb eleme egy adatbázis (munkaügyi regiszter) kialakítása, feltöltése és aktualizálása (ebben az Autonómia Alapítvány szakmai segítséget nyújt számukra). E rendszer segítségével naprakész információkkal rendelkeznek mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal igényeiről, s meg tudják megtervezni közvetítői tevékenységüket a romákat foglalkoztató munkaadók és foglalkoztatottak közt.
Fontos előnye ennek a rendszernek, hogy az elindulást követően a referensek nagyfokú önállóságot élveznek, s ezzel is hitelesebben tudnak megjelenni a helyi roma közösség előtt. Származásuk természetesen sokban hozzájárul ahhoz, hogy a munkaerőpiacról kiszorult romák problémáit megértsék, ugyanakkor a munkaadói érdekeket is hatékonyabban tudják közvetíteni feléjük.

2. Sikeres roma foglalkoztatási projektek bemutatása – mintaközvetítés

A magyarországi munkaadók nem ismernek sikeres, romákat foglalkoztató projekteket, holott szép számmal akadnak ilyenek. Ezek bemutatásával a munkaerő-piaci diszkriminációhoz vezető előítéletességet felválthatja az elfogadóbb, nyitottabb attitűd.

A projektben nem mint egzotikus kezdeményezéseket kívánjuk bemutatni ezeket a projekteket, hanem lehetőséget kívánunk nyújtani az azokból levonható (pozitív és negatív) tapasztalatok összegzésére.
Sem a referensi hálózat, közvetítés, sem a nyitottabb munkaadói attitűd nem lehet önmagában sikeres. Elfogadó munkaadói hozzáállás nélkül nem lesznek partnereik a referenseknek. Ugyanakkor a referensi „segítség” nélkül a türelmetlen és azonnal azonos munkahelyi teljesítményt (vagy akár többet) elváró munkaadói hozzáállás igazolva fogja látni korábbi – előítéletekből táplálkozó – ellenérzéseit a cigányok alkalmazásával kapcsolatban.
3. Foglalkoztatási kerekasztalok (workshop-ok) szervezése roma közösségek és munkaadók közt
A projektben havonta szervezendő kerekasztal-megbeszélések (és az azokhoz kötődő műhelymunkák) résztvevői a referensek, az általuk meghívott munkaadók és a megyei munkaügyi központ szakemberei lesznek. Ezek az alkalmak lehetőséget kínálnak a közös tapasztalatok összegzésére, valamint ajánlások megfogalmazására. Ezek az ajánlások beépülhetnek a megyei foglalkoztatási stratégiába, ily módon a munkaadók és a roma közösségek közvetlen részvételi lehetőséghez jutnak a támogatási formák tervezésében.
A kerekasztalok legegyszerűbb, mégis legnagyobb eredménye, hogy rendszeres, rendezett és közös célra irányuló kommunikáció alakul ki a munkaerő-piaci szereplők közt.

4. Kiadványok készítése munkaadók és munkavállalók részére

A projektnek az elsődleges célcsoportja a felsorolt kistérségekben működő vállalkozások köre. A kiadványok elsősorban nekik szólnak:
– Munkaadói hírlevél (kéthavonta): pályázati, támogatási lehetőségek; beszámolók sikeres kezdeményezésekről; térségi fejlesztési tervek
– Projekt-dokumentáció (brosúra, honlap): a projekt eredményeinek megyén túli ismertetésére
– Film (a referensek munkájáról, projekt-látogatásokról és oktatási célra)

Tevékenység 2004-ben

9 foglalkoztatási kerek-asztalt tartottunk polgármesterek, munkaügyi központok, helyi munkaadók és potenciális munkavállalók bevonásával.

AZ ECDL képzést 18 fő sikerrel elvégezte. A munkajogi, szociológiai, projekttervezési, kommunikációs képzést 10 fő sikerrel elvégezte, le is vizsgáztak.

A referensek kidolgoztak 12 településre foglalkozási projekt tervet, ezek közül négyet már a Tolna megyei munkaügyi központ be is fogadott támogatásra.

2004-ben megjelent a foglalkoztatási hírlevél első száma. Az anyagok többségét a referensek írták.

A bevont településeken 320 fő roma munkavállalót kérdeztek meg, elkészült a potenciális munkavállalói adatbázis. 110 Tolna-megyei vállalkozót kérdeztek meg roma munkavállalókkal kapcsolatos véleményükről, és annak lehetőségéről, hogy hogyan tudnának több

A program ideje alatt az alapítvány 10 fő roma munkaügyi referenst és egy fő ösztöndíjast foglalkoztatott 2004-ben.

Elkészült egy film a diszkrimináció következményeit bemutató témakörben. A projekt dokumentációról készülő film folyamatos.

A ,,Modern Rómeó” című film egy Borsod megyei településen élő cigány fiú és egy nem cigány lány kapcsolatát mutatja be. Megismerkedésük után a fiú nem sokkal ártatlanul börtönbe kerül, majd szabadulása után a lánnyal – annak családjának tiltása ellenére – összeházasodnak. A film jól bemutatja az előítéletes gondolkodást, a valaha elítéltek örökké tartó stigmatizációját, a rendőrség és a bíróságok gyakori cigányellenes mentalitását, abból fakadó diszkriminatív eljárásmódját. Mivel a forgatás befejezése után újabb fejleményekre derült fény, anyagi lehetőségek függvényében a film forgatása folytatódik.
A filmet levetítettük a roma referenseinknek a tanfolyam résztvevőinek. A vetítést követően izgalmas moderált beszélgetés folyt.

A program 2005 július 31-ig tart.

Roma mezőgazdasági fejlesztő program

Az Autonómia Alapítvány utolsó saját támogatásosztó programja az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és az Autonómia Alapítvány által kötött Együttműködési Megállapodás lejártával 2004 szeptemberében véget ért.

Az Autonómia Alapítvány 2002. június 11-én kötött együttműködési megállapodást az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal Roma Mezőgazdasági Fejlesztő (RMF) Program lebonyolítására. A megállapodás rögzíti, hogy a két alapítvány „Cigány szervezetek foglalkoztatási célú programjának támogatása” című program keretén belül mezőgazdasági fejlesztő programot bonyolít le társfinanszírozásos formában.
Az eredeti megállapodásban rögzített támogatási program tartalma, az időtartam, és a támogatási összeg két módosítás után vált végelegessé:

• 2003. április 26 – a támogatási program lebonyolításának időszaka 2003.02.15-től 2004.09.30-ig tart
• 2004. augusztus 6 – az OFA által nyújtott támogatás végleges összege 13.090.570 Ft, amit az Autonómia Alapítvány az RMF program II. szintjének meghirdetésére fordít

A megvalósított támogatási program időrendje

Tevékenység Dátum
Előkészítő szakasz 2003. január-március
Pályázat meghirdetése 2003. március
Pályázatok értékelése 2003. április
Támogatási szerződések megkötése 2003. június
Támogatások kiutalása 2003. június – 2003. december – több részletben
Monitorozás Folyamatos – 2003. április – 2004. szeptember
Programzárás 2004. szeptember 30.

Az Autonómia Alapítvány által kidolgozott Roma Mezőgazdasági Fejlesztőprogram

Az Autonómia Alapítvány 2000-ben indította el háromszintű fejlesztő programját. A Roma Mezőgazdasági Fejlesztő Program az 1998-ban elindított Saját Konyhakert, valamint az 1999-ben elindított Kertészet 2000 elnevezésű programok folytatása. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal együttműködésben 2000-ben hirdettük meg először a fejlesztő program I. szintű pályázatát. A támogatási program célja, hogy egymásra épülő programok keretében nyújtsunk támogatást olyan társadalmi szervezeteknek, amelyek romák önálló gazdasági tevékenységét segítik elő. A pályázati rendszerrel azt szeretnénk elérni, hogy a támogatott szervezetek a folytatni kívánt gazdasági tevékenységet (projektet) gazdaságilag racionálisan, hosszú távon fenntarthatóan, több éves szakmai és szervezeti fejlesztéssel valósítsák meg.

A fent említett célokat három szinten kívánjuk megvalósítani. A szintek egymásra épülnek, az Autonómia Alapítvány és a projektet megvalósító szervezet középtávú szakmai együttműködését szem előtt tartva.

Az Autonómia Alapítvány 2003-ban, a Roma Mezőgazdasági Fejlesztő Program második szintjére hirdetett pályázatot. Mivel a támogatási program egyes szintjei egymásra épülnek, így az előző évek gyakorlatához hasonlóan a pályázatra csak olyan szervezetek jelentkezhettek, amelyek vagy az Autonómia Alapítvány, vagy más hasonló támogatásosztó szervezet mezőgazdasági programjában már részt vettek és azt sikeresen teljesítették. A program lebonyolításának így része volt egy előzetes felmérés is, ami alapján az alapítvány munkatársai feltérképezték azokat a már futó projekteket, amikből végül a pályázatra meghívottak listája elkészült.
A pályázat meghirdetésére 2003. márciusban került sor, a 13 meghívott szervezet postai úton kapta meg a komplett pályázati csomagot, amely tartalmazta a pályázati kiírást és az adatlapot (mindkét dokumentum egy-egy példányát mellékeltem a beszámolóhoz). A pályázaton a maximálisan elnyerhető támogatás összege 2.300.000 Ft, a beadási határidő pedig 2003. április 18. volt.

A felhívásra végül az alábbi 12 szervezet nyújtotta be pályázatát:

Szervezet neve/Képviselő neve/Program/Kért támogatás (Ft)
Jászsági Cigányok Munkalehetőségéért Egyesület/Banya László/Juhtartás/1.933.000 Ft
Homokszentgyörgyi Roma Érdekvédelmi Önsegélyező Egyesület/Orsós Éva/Szántóföldi növénytermesztés/1.772.570 Ft
Sámod Községi Polgári Kör/Fenyvesi János/Sertéstartás/1.870.000 Ft
Phralipe/Batyi Lajos/Zöldségtermesztés/1.500.000 Ft
Kapolyi Cigány Szervezet/Orsós Aranka/Sertéstartás/2.300.000 Ft
Rinyaszentkirályi Cigány Szervezet RCSZ/Orsós Péter/Uborkatermesztés/2.300.000 Ft
Zsivora György Népfőiskolai Alapítvány/Kocsis István/Szamócatermesztés/1.188.000 Ft
Együtt Okányért Egyesület/Lingurár Sándor/Mini farmgazdaság/2.275.994 Ft
Pamuki Jóremény Cigányszervezet/Lengyel Zoltánné/Kecsketartás/2.112.000 Ft
DCKSZ/Balogh Imre/Gyógynövény/2.259.000 Ft
Kajdacsi Roma Egyesület/Katona Péter/Szántóföldi növénytermesztés/2.283.500 Ft
Drávavölgyi Cigány Fiatalok Szövetsége/Csonka József/Mangalicatartás/1.933.200 Ft

A 12 beérkezett pályázat közül öt érkezett Somogy, három érkezett Tolna és egy-egy érkezett Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. A pályázatok támogatási igénye összesen 23.727.264 Ft volt.

A beérkezett pályázatok elsődleges vizsgálata után megkezdődött a monitorozás, melynek során minden szervezetet meglátogattak az Autonómia Alapítvány monitorai. A látogatások tapasztalataiból készült monitori jelentések alapján születtek meg a pályázati szinopszisok, melyek alapján a kuratórium értékelő bizottsága végül meghozta döntését. A monitorozási időszakban minden szervezetnek megadtuk a lehetőséget, hogy a pályázatában szereplő terveken, esetleg a monitor segítségével, változtasson és az időközben felmerült hiányosságokat pótolja.

Az Autonómia Alapítvány kuratóriuma a beérkezett pályázatokból végül az alábbiakat ítélte támogatásra alkalmasnak:

Szervezet/Település/Támogatás
Jászsági Cigányok Munkalehetőségéért Egyesület/Jánoshida/1.563.000 Ft
Drávavölgyi Cigány Fiatalok Szövetsége/Lakócsa/1.933.200 Ft
Kajdacsi Roma Egyesület/Kajdacs/2.283.500 Ft
Rinyaszentkirályi Cigány Szervezet/Rinyaszentkirály/1.381.300 Ft
Kapolyi Cigány Szervezet/Kapoly/2.300.000 Ft
Homokszentgyörgyi Roma Érdekvédelmi Önsegélyező Egyesület/Homokszentgyörgy/1.772.570 Ft
Összesen 11.233.570 Ft

A hat nyertes pályázatra megítélt összes támogatás tehát 11.233.570 Ft, ami a beérkezett igény közel felét teszi ki.

A pályázatok elbírálását követően a szerződések aláírására 2003. júniusának első felében került sor, majd a támogatási összegek első részletének átutalásával megkezdődtek a projektek. A támogatások kiutalására a pályázó szervezettel közösen kialakított ütemterv szerint több részletben (általában kettő) került sor. A különböző mezőgazdasági tevékenységek miatt a támogatott programok időtartama különböző hosszúságú, de mindegyik befejeződött 2004. szeptemberig.

Monitorozás

Az Autonómia Alapítvány működésének kezdete óta monitorozza támogatott szervezeteit. Az RMF program során, a már említett előzetes monitorozás után is folyamatosan nyomon követtük a támogatott projektjeink működését. Az alapítvány munkatársai a programidőszak alatt legalább háromszor ellátogattak minden szervezethez, de szükség esetén az utazások száma még több volt. A monitor ellenőrző feladatai mellett mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a támogatott szervezeteket hozzásegítse információival, javaslataival a megkezdett projektek továbbfejlesztésére.
Elmondható, és a program sikerének tekinthető, hogy a hat támogatott szervezet közül három ma már vagy főpályázóként vagy partnerként uniós projekteket bonyolít le.

A támogatott programok

Hivatkozási szám: RMF 11/II.
A szervezet neve: Roma Érdekvédelmi Önsegélyező Egyesület
Település: Homokszentgyörgy
A pályázat témája: Borsmenta és tárkony termesztés
Támogatás: 1.772.570 Ft

A községnek 1200 lakosa van, a cigányság aránya becslések szerint 15-20%. Az egyesület, mint az első helyi roma civil szervezet 2000. telén alakult. A szervezet szorosan együttműködik az öt falu szociális földprogramját koordináló Segítő Kéz 2001 Gazdaságfejlesztő és Szociális Közalapítvánnyal.

A szervezet 2001-ben résztvevője volt az Autonómia Alapítvány RMF I-es pályázatának, melynek keretében öt család kapott 174.225 forintos támogatást takarmánytermesztésre. A minimális támogatási összegből minden család a háztáji állatállományának a takarmányszükségletét tudta megtermelni. A szervezet a támogatási összeggel rendben elszámolt, a kölcsönt időben visszafizette.

2003-2004-ben az előző programban is résztvevő öt család összesen egy hektáron termesztett fele-fele arányban borsmentát és tárkonyt. A környék gyenge minőségű homokos talajai gyógynövénytermesztésre kiválóan alkalmasak, a térségben működő felvásárlói hálózat pedig biztosítékot jelentett a megtermelt növények értékesítésére. A már évek óta működő felvásárlói rendszer mellett az utóbbi években egyre több feldolgozó telep is létesült a régióban, aminek következtében a szabadon begyűjthető növények mellett egyre több gazdálkodó fogott gyógynövénytermesztésbe is.

A pályázó szervezet kvázi integrátori rendszerben termelte (és termeli) a környék talaj és időjárási viszonyait jól tűrő gyógynövényeket. Kezdetben a nyersen lekaszált növényt értékesítették, de a program továbbfejlesztéseként már beadtak egy uniós foglalkoztatási pályázatot, aminek segítségével a későbbiek folyamán kialakításra kerül egy szárítóhelység is, hogy a megtermelt árujukat jóval kedvezőbb áron tudják majd értékesíteni. A szaporítóanyag beszerzése a felvásárlótól történt, aki a program során szakértelmével is segített a szervezetnek. A tárkonyt a talaj előkészítése után 2003. októberben ültették el a programban résztvevők, a borsmenta telepítése pedig 2004 tavaszán történt meg.
A szervezet a támogatási összeg teljes egészét felhasználta és azzal az előírásoknak megfelelően el is számolt.
A program eredményeként a résztvevő családok a termesztéshez szükséges szakértelmet szereztek és már az első évben nyereségesen működtették projektjüket. Mindent elmond munkájukról, hogy jelenleg elbírálás alatt álló HEFOP foglalkoztatási pályázattal rendelkeznek.

Hivatkozási szám: RMF 12/II.
A szervezet neve: Kapolyi Cigány Szervezet
Település: Kapoly
A pályázat témája: Sertéstartás
Támogatás: 2.300.000 Ft

A település Tab város szomszédos falva, ahol mindössze 23 roma család él. A településen élők leginkább mezőgazdasággal foglalkoznak. A termelőszövetkezet átalakulásával sok ember elveszítette a munkáját, ma már csak a nagyobb helyi mezőgazdasági vállalkozások (tápkeverő, kft-k, stb.) foglalkoztatnak néhány embert.
A Szervezet a 2002-ben meghirdetett RMF program első szintjén kapott támogatást kocák vásárlására, tartására. Családonként egy darab vemhes kocát vásároltak, melyek első és második szaporulatát már értékesítették, és annak árából törlesztették a támogatás visszatérítendő részét.

Az első szinten a családok a hízókat egy helyi felvásárlónak adták le, aki később a vágóhídon értékesítette azokat. A szervezet később maga vette fel a kapcsolatot egy vágóhíddal, így már közvetlenül tudják értékesíteni a disznókat. Mivel jó minőségű tenyészállatokról van szó, így a sertésválság idején is el tudták adni a hízókat, igaz jóval szerényebb áron, mint amire számítottak. Sok esetben háztól ÁNTSZ engedéllyel mérték ki a disznókat, a magasabb ár miatt. A programban résztvevő családok mindegyike háztáji gazdálkodásból él, minden családnak van kisebb termőföldje, ahol meg tudja termelni az állatok takarmány szükségletének egy jelentős részét.

A második szintű támogatásból az ólak, és az állomány bővítését oldották meg, a takarmány termesztés megteremtése mellett. A régi ólak teljes kapacitással működtek, így az állomány bővítését csak a tartási feltételek javításával tudták elérni. Minden családnak igen nagy porta tartozik a házához, így a területi bővítésnek nem volt akadálya. A program időszak első felében a sertés felvásárlási árak az első pályázat elkészítésekor meglévő árak közel felét érte csak el, de a résztvevő családok, elsősorban a jó minőségű törzskönyvezett állománynak köszöntően átvészelték ezt az időszakot. A programban résztvevő családok példás módon és elszántsággal tartják a rájuk bízott állatokat, de nem csak az állatok tartását végzik példaértékűen, hanem az értékesítési lehetőségeket is folyamatosan keresik. A jelenlegi program lebonyolításában azonban nem várt nehézségekbe ütközött a szervezet, mert a családok udvarára tervezett ólak építési engedélyeit csak hosszú huzavona árán tudták megszerezni. Az építések, a programban vállalt beruházások 2004 tavaszán fejeződtek be. A szervezet az elnyert támogatási összeget (a beszerzések jellege miatt) egy összegben megkapta és teljes egészében el is számolt vele.

A támogatási időszak vége után a szervezet tagjai továbbra is folytatják a sertéstartást. A jelenlegi tartási és értékesítési szabályozás okozta nehézségek ellenére minden résztvevő család jelentős jövedelem kiegészítésre képes, de a program összességnek továbbfejlesztésére nincs lehetőségük.

Hivatkozási szám: RMF 15/II.
A szervezet neve: Kajdacsi Roma Egyesület
Település: Kajdacs
A pályázat témája: Gyógynövény termesztés
Támogatás: 2.283.500 Ft

A szervezet először 2001-ben kapott támogatást az Autonómia Alapítványtól, a Zöld Munka program keretében 496.000 forintból fehérmályva termesztésbe kezdtek. A program célja az volt, hogy a földel nem rendelkező romák a települést körülölelő vizenyős területeket hasznosítsák jól jövedelmező, igénytelen gyógynövények termesztésével. A program kísérleti jelleggel indult és az átlagosnál aszályosabb 2002-es évben a termesztés szempontjából nem zárult sikerrel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a program sikertelensége nem a szervezeten és a résztvevő családokon múlt.

A mostani programban a szervezet újra fehérmályva termesztésre kért támogatást, de most már bérelt szántóföldön, saját géppel végzik a gazdálkodást. A szervezet az első próbálkozáshoz hasonlóan most is tíz elkötelezett családdal fogott a munkákhoz. A bérelt szántón történő mályvatermesztés sokkal nagyobb sikerekkel kecsegtetett, mint előzőleg, a megtermelt növény felvásárlására előszerződést is tudtak kötni.

A támogatási összegből vásároltak egy traktort is, ami a saját gazdaságon kívül szolgáltatásokat is végez a faluban, plusz bevételhez segítve így a szervezetet. A program szakmai háttere több oldalról is biztosított volt: a szervezet vezetője mezőgazdasági gépszerelő, az alkalmazott gyógynövényszakértő és a felvásárlással és szaporítóanyag forgalmazásával is foglalkozó vállalkozó pedig megfelelő biztosítékot jelentett a program szakmai sikerességére. A program legfontosabb eleme, a szántóföldi munka csak 2004. tavaszán kezdődött el.

A több oldalról bebiztosított (megfelelő szakértő, szaporítóanyag) mezőgazdasági termesztés azonban nem járt nagy sikerrel, a várt mályva termés jócskán elmaradt a várakozásoktól és jó része ki sem kelt (szakértői vélemény alapján az ok a hó nélküli tartós téli fagy volt). A szervezet a program megmentése érdekében a megművelt terület egy részét (5 ha) utólag kukoricával vetette be, így jutva némi bevételhez. A nem várt események miatt a program első éve nem zárult nagy sikerekkel, de a szervezet gazdálkodását továbbra is folytatni akarja.

Fontos eredmény, hogy a projekthez a Miniszterelnöki Hivatal Romaügyi Államtitkársága is hozzájárult 300.000 forinttal, amiből a beszerzett traktorhoz vásároltak egy pótkocsit és a növénytermesztéshez szükséges kemikáliákat vásároltak.

A pályázó szervezet konzorciumi partnerként jelenleg is részt vesz egy, a térségben működő PHARE Helyi Toleranciaerősítő kezdeményezések projektben.

A szervezet a támogatási összeggel teljes egészében elszámolt.

Hivatkozási szám: RMF 14/II.
A szervezet neve: Drávavölgyi Cigány Fiatalok Szövetsége
Település: Lakócsa
A pályázat témája: Mangalicatartás
Támogatás: 1.933.200 Ft

A szervezet 2001-ben az Autonómia Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány által közösen meghirdetett Zöld Munka programban vett részt. A projekt keretében mangalicatartásba kezdtek 1.592.952 Ft támogatással. A 2002. márciusában induló programban 21 család kapott tartásra egy-egy anyaállatot, valamint közös tartásra kaptak egy kant. A szervezet az adománnyal hiánytalanul elszámolt, a folyamatos monitorozás során pedig mindent rendben találtunk. A programban résztvevő családokkal a kihelyezett állatokra a szervezet három éves tartási szerződést kötött. Az első évben az állatok között elhullás nem volt, a szaporulat 136 darab malac, amit részben értékesítettek, részben tovább tartásra meghagytak.

A program folytatásában már csak tíz család vett részt, a cél az volt, hogy a szervezet tulajdonába került területen közösen tartsák az állományt, így gazdaságosabbá és biztonságosabbá téve a tenyésztést. A résztvevők saját erőként egy-egy süldőt biztosítottak a jelenlegi állományukból. A támogatási összegből megvásárolt ingatlanon, hosszú távra alakítottak ki egy bővíthető, kúttal ellátott karámot, ahol a későbbiekben már egy jelentősebb számú állományt is biztonsággal el tudnak helyezni. A mostani projekt egy már korábban is mintaprogramként működő tevékenység fejlesztése, állatállomány bővítéssel és egy saját telephely kialakításával.

A program kezdeti időszakában problémát jelentett a résztvevők osztatlan közös tulajdonába kerülő földterület megvásárlása, ezért a szervezet egy ideig korábbi telephelyén, egy bérelt földterületen tartotta jószágait. A föld tulajdonjogának rendezése után elkezdődött az új karámok kialakítása, és a kezdő állomány (tíz süldő) mára már stabilan 30 darabosra fejlődött. Jelenleg 18 koca mellett két kant és nyolc süldő malacot tartanak, a szaporulatot folyamatosan értékesítik.
A szervezet programja sikeresnek és hosszú távon fenntarthatónak tekinthető. Továbbfejlesztésre lehetőségük van, konzorciumi partnerként már részt vesznek egy helyi foglalkoztatást elősegítő ROP programban.

A szervezet a kapott támogatással elszámolt.

Hivatkozási szám: RMF 13/II.
A szervezet neve: Rinyaszentkirályi Cigányszervezet
Település: Rinyaszentkirály
A pályázat témája: uborkatermesztés
Támogatás: 1.381.000 Ft

A szervezet 1998-ban alakult és már a következő évben csatlakozott a barcsi Balogh Imre vezette DCKSZ-hez. Az apró faluban 440 fő lakik, negyedük beás cigány. A Szervezet az RMF első szintjén konyhakerti zöldségtermesztésre nyert az Alapítványtól támogatást. Korábban egy másik helyi roma szervezet már nyert hasonló programjára támogatást és csakúgy mint ezt, azt is sikeresen hajtották végre. A programot rendben levezényelték a visszatérítendő támogatást időben, visszafizették.

A jelenlegi program 14 család háztáji kordonos uborkatermesztésről szólt. A faluban már régóta foglalkoznak kordonos uborkával, a termesztés akkor kezdődött, amikor a közeli Nagyatádi Konzervgyár még virágzott. A konzervgyár csődje óta az utóbbi években egy szolnoki székhelyű cég (Nunhems) vásárolja fel az uborkát. Ez a cég tartja az uborkatermesztéshez szükséges képzést kifejezetten az ott termeltetett fajtára koncentrálva. A programban résztvevő családok egy része évek óta uborkából tartja el magát, így a projekt részét képező képzés főként az új családoknak szólt. Akik régóta termesztenek, azok most bővítették a területüket az újjak pedig eddig nem használt területeket vontak művelés alá. Rinyaszentkirályon, a falu elzártsága, a föld minősége és a szokások miatt szinte nem is lehet mással, mint kordonos uborkával foglalkozni. A csemege kukoricatermesztésnek lenne még jövője, de annak termelési költségei meghaladják a helyi erőforrásokat.

Az uborkatermesztés is nagy befektetést igényel a termelőtől. A 800 ezer forintos árbevétel 400 ezer forintos befektetést igényel, így a szegény családok saját erőből nem tudják elindítani gazdálkodásukat.
A program első szakasza sikeresen lezárult, a szervezet az átutalt támogatási összeggel teljes egészében elszámolt. A tavalyi év termése a várakozásoknak megfelelően alakult, így a programban résztvevők sikeresnek ítélték munkájukat.

A program második szakaszában a szervezet vezetése és tagsága között feloldhatatlannak látszó ellentét alakult ki. A vitát kiváltó ok a támogatás utolsó részletének (234.588 Ft) felhasználása volt. A programban résztvevők saját maguk szereztek be vegyszereket, amiről nem megfelelő számlát kértek, így a szervezet vezetője azt nem tudta felénk elszámolni. Jelenleg még mindig nem kaptuk meg az utolsó részlet elszámolását, így a projektet nem tekintjük lezártnak.

A szervezet vezetője felszólítást kapott a hiányzó elszámolás pótlására, amit február közepéig tehet meg.

Hivatkozási szám: RMF 16/II.
A szervezet neve: Jászsági Cigányok Munkalehetőségéért Egyesület
Település: Jánoshida
A pályázat témája: Juhtartás
Támogatás: 1.563.000 Ft

Jánoshidának 2900 lakosa van, ebből mintegy hatszáz főre tehető a roma lakosság száma. A település mezőgazdasági jellegű, megszűnéséig a termelőszövetkezet volt a legnagyobb helyi foglalkoztató, de jelentős volt az építőiparban dolgozó ingázók száma is.

A szervezet 2001 nyarán alakult meg, tulajdonképpen az Autonómia Alapítvány RMF programja miatt. A szervezetvezető, Banya László Somogyfajszon találkozott először az AA-val. Az Egyesület 2002-ben 1.000.000 forintos támogatással bonyolította le mezőgazdasági programját, melyben 5 család részvételével pulyka és juhtenyésztés zajlott. A projekt az elszámolás és a kölcsön visszafizetése szempontjából sikeresnek bizonyult, de a szervezetvezető értékelése szerint a bevont családokkal nem sikerült az előzetesen eltervezett célt elérni. A kezdésként kiosztott állatállománnyal nem mindenki foglalkozott kellőképpen, a résztvevőkben nem alakult ki a ”jó gazda szemlélet”.

A korábbi program csalódásai után a szervezet vezetője a jelenlegi programban már csak két családdal folytatta a program magángazdává válást elősegítő részét és további 37-t vont be egy újabb első szintű projektelembe. Az új családok mindegyike 50-50 napos csirkét kapott, valamint tápot a nevelésükhöz. A csirkék beszerzését egy már megnyert MCKA támogatásból oldották meg, az Autonómia Alapítvány támogatásából csak a takarmányozást fizették. A napos csirkék kiosztása mellett minden résztvevőnek részt kellett vennie egy alapfokú mezőgazdasági tanfolyamon, amit szintén a program keretein belül bonyolított le a szervezet. A jelenlegi pályázatukban szereplő költségek nagyobbik része a két magángazda juhállományának bővítését szolgálta. Az állatállomány bővítése mindkét gazdálkodónál infrastruktúra fejlesztéssel is járt. A támogatás teljes összegét felhasználták és azzal teljes egészében el is számoltak.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a megállapodás szerint 12.000.000 forintot utalt át idáig az Autonómia Alapítványnak a program finanszírozására. A program kezdete óta eltelt időszakban az alapítvány a saját forrásain túl, összesen 11.225.309 forintot használt fel az OFA által biztosított összegből.

Alternatív energiafelhasználás lehetőségei egy hátrányos helyzetű térségben

Előzmény

Az Autonómia Alapítvány az ENSZ Fejlesztési Program (UNDP) támogatásával olyan projektet bonyolított le 2003-2004-ben, amelynek keretében a hátrányos helyzetű, főként roma lakosság energia igényeiről valamint az energiahordozókhoz való hozzáférési lehetőségükről kísérelt meg részletesebb adatokat szerezni. A projekt azon feltételezésen alapult, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élő hátrányos helyzetű főként roma lakosok téli fűtési szükségletei kielégítetlenek, energiafelhasználásuk nem hatékony. A projektnek kettős célja volt:

(1) a kiválasztott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségben felmérést végezni a hátrányos helyzetű háztartások energiaszükségletéről;
(2) a felmérés eredményeit figyelembe véve olyan megoldások kidolgozása és kísérleti programok indítása, amelyek enyhítik a szűkös anyagi körülmények között élő roma lakosok fűtési és energiafelhasználási gondjait.

A projekt célterülete az Encsi kistérség néhány települése volt. A kiválasztott településeken működő roma szervezetek programjait korábban az Autonómia Alapítvány támogatta, ezek során a helyi roma vezetőkkel szoros együttműködés alakult ki. Az Autonómia Alapítvány ezen időszak alatt nagyszabású EQUAL programot bonyolított le a térségben, amelyhez célszerű volt ezzel a programmal csatlakozni.

Az Encsi kistérség – bár mezőgazdaságilag kevéssé értékes területen fekszik – erdőkben kifejezetten gazdag. Infrastruktúrája fejletlen, úthálózata rossz, sok település a téli havazások alkalmával elérhetetlen, gázhálózata nincs és az elkövetkezendő évtizedben nem is várható. A lakosság és az önkormányzatok szegénysége nem tesz lehetővé nagyobb beruházásokat (gázbevezetés, csatornázás), valamint az is kérdéses, hogy a gáz- és csatornahálózat megléte esetén ezek fenntartását tudnák-e vállalni a családok. Ennek megfelelően a háztartásoknak a legkönnyebben elérhető energiaforrást az erdő jelenti és fogja jelenteni. A kazincbarcikai erőmű átállása biomassza tüzelésre már a projekt időszaka alatt annyira megemelte a tűzifa árát, hogy sok olyan családnak is gondot jelentett a téli tüzelő beszerzése, amelyeknek eddig ez nem jelentett problémát.

Módszerek

A projekt három fő elemből állt:
1. Célterület kiválasztása, kérdőívek elkészítése
2. Kérdőíves adatfelvétel a kiválasztott hátrányos helyzetű településeken zömmel roma háztartásokban
3. A felmérések alapján kísérleti programok támogatása, monitoringja, értékelése