A Program indokoltsága, előzményei
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország észak-keleti régiójában található, az ország gazdaságilag egyik legelmaradottabb térsége. A '90-es évek elején a nagyipari vállaltok bezárásával a munkahelyek többsége is megszűnt, és csak nagyon kis számban jöttek létre újak. A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot jóval meghaladó (10,8%), a magyarországi roma lakosság közel 20-25%-a él a régióban[1].
A projekt szűkebb célrégiója, az encsi kistérség tipikusan aprófalvas településszerkezetű, a régió 55 településéből 36 sorolódik az 500 lakosnál kisebbek közé. A kistérség vegyes jellegű, vagyis mezőgazdasági művelésre alkalmas területek jellemzik, ugyanakkor a lakosság jelentős része a gazdasági átalakulás előtt az ipari szektorban dolgozott. A mezőgazdasági szövetkezetek jelentős része is megszűnt, a korábbi szövetkezeti földek magántulajdonba kerültek, a szövetkezeti munkahelyek megszűntek. Az encsi kistérség lakosainak száma valamivel több, mint 36 ezer fő, közülük a gazdaságilag aktív lakosok száma 8558, vagyis a teljes lakosság 23%-a rendelkezik hivatalos munkaviszonnyal. (Ugyanez a mutató országos átlagban mintegy 39%.) Az encsi kistérségben a munkanélküliségi ráta 33.8, a megyei munkaügyi központ adatai szerint a regisztrált munkanélküliek 80%-a tartósan munkanélküli. A regisztrált munkanélküliek 10.3%-a nem végezte el a 8 osztályt, 35.9Vának az alapfokú a legmagasabb iskolai végzettsége. A kistérség egyike az iskolázottságban legnagyobb lemaradásokkal küzdőknek, a helyi lakosság átlagosan 7.8 évet járt iskolába, vagyis az alapfokú szint alatt marad. Becslések szerint mintegy 20 ezer fő azok száma, akik teljesen kiszorultak a munkaerő-piacról, vagyis a munkaügyi szervezetekkel nem tartják a kapcsolatot, a regisztrációban sem szerepelnek. Mivel az újonnan munkaképessé váló pályakezdők is csak nagyon alacsony számban tudnak elhelyezkedni, ezért komoly motivációs deficittel is lehet jellemezni a helyi roma közösségeket.
A helyi romák többsége számára a megélhetést a szociális járadékok és segélyek, valamint az alkalmi vagy fekete munkák jelentik. Mivel a kistérségben a munkalehetőségek száma elenyészően alacsony (itt mindössze 1000 körüli bejegyzett gazdasági társaság működik), ezért csak a megye és az ország távolabbi helyein tudnak munkához jutni. A másodlagos munkaerőpiacra is csak azoknak van esélyük bekerülni, akik legalább általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, a többiek a fentebb említett 20 ezer fős csoportot alkotják, akiket semmilyen munkaerő-piaci program, támogatás, lehetőség nem ér el.
A projekt elsődleges célja az encsi kistérség roma lakosságának a munkaerő-piacra történő visszasegítése, a roma kisebbség tartós foglalkoztatásához szükséges feltételek megteremtése és fejlesztése, valamint az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés megelőzése, illetve leküzdése volt. A program elsősorban három településre koncentrálódott (Korlát, Méra és Vizsoly), azonban a program résztvevőin illetve az abban dolgozó munkatársakon keresztül közel 20 térségbeli települést érintett.
Az Autonómia Alapítvány több éve támogat mezőgazdasági és munkaerő-piaci programokat az adott kistérségben, amelyeket helyi roma szervezetek valósítottak meg. Ezáltal stabil és sikeres munkakapcsolat jött létre az Autonómia Alapítvány és a partner-szervezetek között; másrészt itt működnek olyan alulról jövő, példaértékű jövedelemgeneráló kezdeményezések, amelyek mind szervezeti, mind gazdasági szinten fejleszthetőek voltak. A támogatási programok túlnyomó része egy helyi igényfelméréssel kezdődik, amely alapszintű programok esetében kevésbé formális, fejlesztő programoknál azonban formalizált kérdőív segítségével történik. Ennek a kérdőívnek a kitöltésével a pályázó roma szervezetek egy strukturált és tematizált képet kapnak a helyi munkaerőpiacról, a legfontosabb közösségi igényekről, a jelentősebb munkaadók által kínált lehetőségekről, illetve a régióban már futó képzési, foglalkoztatási programokról (az adatok összegyűjtéséhez igénybe kell venniük a települési önkormányzatok, munkaügyi kirendeltségek és képző intézmények segítségét is). A szervezetek az összegyűjtött adatok alapján tervezik meg saját programjaikat. Mindehhez az Autonómia Alapítvány szakmai segítsége, valamint rendszeres monitorozása társul. A fentiek eredményeként igényfelmérések már elkészültek az adott településeken a program tervezési szakaszában, a pályázat ezeket az igényeket és lehetőségeket foglalta össze.
A program megvalósításának érdekében 2002-ben a következő szervezetek hozták létre a Hernád-völgyi Fejlesztési Társulást:
Autonómia Alapítvány
1137 Budapest, Pozsonyi u. 14.
Igazgató: Csongor Anna (06)-1 237-6020
Phralipe Független Cigány Szervezet
Korlát 3886 Korlát, Kossuth u. 3
Szervezetvezető: ifj. Tama József (06)-46 308-136, 06-30 328-6567
Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi Polgári Szövetség Mérai Tagszervezete
3871 Méra Kázsmárk út 4.
Szervezetvezető: Bancsók János (06)-46 460-362
Phralipe Független Cigány Szervezet Vizsolyi Tagszervezete
3888 Vizsoly, Károlyi Gáspár u. 3.
Szervezetvezető: Fábián József (06)-30 463-4810
Andrássy Gyula Műszaki Középiskola
3530 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 10.
Képzési vezető: Szalay Sándor (06)-46 412-444, 412-783, 412-251
Borsodi Útépítő Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság
3884 Boldogkőújfalu, Szabadság u. 85.
Gulyásné Kovács Rita (06)-46 386-357
SEED kisvállalkozásfejlesztő Alapítvány
1024 Budapest, Rómer Flóris út 22-24.
Igazgató: Soltész Anikó, (06)-1 212-2179
FÜ-TA-KA Kft.
3860 Encs, Petőfi u. 48.
Takács Ferenc, ügyvezető (06)-30 213-7851, (06) 46 308-588
[1] A statisztikai adatok a KSH kiadványaiból (2000 és 200l-es évi jelentések); Kertesi Gábor – Kezdi Gábor: A cigány népesség Magyarországon (Bp., Socio-typo, 1998),'a BAZ. megyei Munkaügyi Központ kiadványaiból valók
Budget (Euro) | € 413315 |