Norvég Civil Támogatási Alap Regionális fórumok, 2010. május

Bevezető

A Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) lebonyolító szervezetei 2010. májusában regionális fórumokat szerveztek Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden, Pécsett, Győrben, Székesfehérváron és Budapesten, hogy a támogatott szervezetek számára projekt-bemutatási lehetőséget biztosítsanak. A rendezvényeken emellett sor került a támogatási rendszer támogatottak általi értékelésére is. A résztvevők közt voltak a NCTA mindhárom támogatási körében támogatott szervezetek képviselői, így véleményük tükrözte mind a három körrel kapcsolatos tapasztalatokat, ami azért is fontos, mert a harmadik körben eltérő eljárásrendet (kétfordulós pályázat, tanácsadás) alkalmazott a támogató. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a fórumok időpontjában az első körös támogatottaknak lehettek csupán tapasztalatai a projektzárással kapcsolatban, a többi jelenlévőnek még futó projektjei voltak. Végül, mivel a szervezetek jó része sikertelenül is pályázott az alap korábbi köreiben, az elutasítással kapcsolatos vélemények gyűjtésére is mód volt.

Az értékelés formája moderált beszélgetés volt, ami az alábbi szempontokra tért ki:
• programozás (megadott célterületek és célok adekvátsága, támogatható tevékenységek, költségek, célcsoport elérése);
• az eljárásrend (összehasonlítva más, a résztvevők által ismert eljárásrendekkel: NCA, ESZA);
• a finanszírozás kérdése (elszámolások, határidők, deviza-kérdés);
• az értékelés (a kiválasztás átláthatósága, az értékelés-indoklás mélysége, támogatási célok érvényre jutása az értékelésben);
• javaslatok a lebonyolítók, illetve más támogatásosztók irányába.
A résztvevőket buzdítottuk, hogy a ne csak pozitív, hanem kritikus véleményeket is fogalmazzanak meg, mivel azokból legalább annyi, a rendszer fejlesztését segítő információt lehet szerezni, mint a pozitív, dicsérő megjegyzésekből.

Értékelés

A fórumokról feljegyzések készültek, amiben rögzítettük az egyes említéseket. Az egyes azonos vagy hasonló tartalmú állításokat is figyelembe véve mintegy 75 véleményállítást és 30 javaslatot rögzítettünk. A javaslatok közül mintegy 10 a jövőben támogatandó célterületekkel kapcsolatban fogalmaztak meg ötleteket, míg a többi eljárásrendi tartalmú volt.
A vélemények közt mintegy 50 pozitív állítást fogalmazott meg, a maradék 25 kritikus volt.
Két kategória esetében tért el nagymértékben az említések aránya. Míg az eljárásrenddel kapcsolatban jóval több pozitív, addig a finanszírozással kapcsolatban több negatív véleményt kaptunk.
Az egyes véleményeket csoportosítottuk, de néhány esetben nehéz volt egyértelműen megítélni, vajon melyik kategóriába soroljuk az adott állítást (kiválasztás-eljárásrend, finanszírozás-eljárásrend, monitoring-eljárásrend). Az alábbiakban az egyes véleménykategóriák szerint tekintjük át a résztvevőinek tapasztalatait az NCTA lebonyolításával kapcsolatban.

Eljárásrend, lebonyolítás
A legtöbben a pályázati rendszer humánus mivoltát emelték ki. Ez legtöbbször más támogatási rendszerekkel összehasonlításban jelent meg, azaz hogy az NCTA mennyire eltér ezektől. „Stresszmentesen pályázni és nem rettegni a pályáztatótól." A különbség ezeken a területeken jelent meg:

• A támogatónak „volt arca", azaz a döntési szintekhez elérhető személyek vannak hozzárendelve, ezek a személyek nem változtak és mindig elérhetőek voltak.
• A dokumentációs elvárás töredéke volt a más eljárásrendekben megszokottnak: „A TÁMOP szerződés 96 oldal, az NCTA 4.".
• A szerződéskötés nem támogatói diktátum volt, hanem személyes, tárgyalásos előkészítés előzte meg, amikor a támogató és támogatott megegyezett a szerződés tartalmában (nem formájában és keretfeltételeiben!). Ekkor lehetőség nyílt a projekttartalom ismételt pontosítására, az esetleges ellentmondások feloldására, kivédve a később betarthatatlan tartalom bekerülését.
• A negyedéves beszámolási kötelezettség „ébren tartotta" a projektszervezetet, nem hagyta elúszni a lebonyolítás egyes szakaszait, a pénzügyi teljesítést.
• Hasznosnak ítélték a személyes kapcsolattartás különböző formáit, így a szerződés-előkészítést, a helyszíni látogatásokat és a fórumokat, tanácsadást.
• A bizalom jellemezte az egész rendszert. A támogatók és támogatottak partneri viszonyt alakítottak ki.
• A honlap fontos eszköze volt az egész program nyilvánosságának. Itt tartalmi információk jelentek meg a támogatott projektekről és naprakész információk segítették a pályázók és kedvezményezettek munkáját.
A kritikus hozzászólások többsége az on-line pályázati rendszerrel volt kapcsolatos. A lebonyolítók is csak menet közben – az első támogatási körben – szembesültek az újonnan fejlesztett pályázati űrlapkezelő hibáival, így a karakterszámláló diszfunkciójával, a különböző böngészők kompatibilitási problémáival vagy a beküldött pályázatok kinyomtatásával kapcsolatos hibákkal. Ezeket a későbbi körökre megfelelően kijavították.
Felvetődött, hogy a beszámolási sablon (amely túlzottan is a mérhető indikátorokra támaszkodik) nem elég érzékeny a különböző típusú projektek esetében. Vannak olyan érzékenyebb hatások (pl. a mese hatása a gyerek személyiségfejlődésére vagy megértési képességére) csak alig vagy sehogy sem mérhető.
A pályázati szakaszban a lebonyolító szervezetek többször szembesültek és itt is felmerült, hogy nem volt pontosan meghatározva, mekkora költségvetési hányadot lehet ingatlan- vagy eszközberuházásra fordítani. Ez megnehezítette a tervezési feladatokat.
Végezetül itt kell megemlíteni, hogy a jobbára pozitívumként említett szempontok olykor kritikus vetületben is megjelentek. Így volt, aki túl sűrűnek érezte a negyedéves beszámolási periódusokat, de olyan is volt, aki a konkrétabb megkötéseket (így a partneri kapcsolatokra vonatkozó elvárások vagy a támogatható tevékenységek rögzítését a kiírásban) hiányolta.

Értékelés
Itt is egymásnak ellentmondó véleményekkel találkozhattunk, de messze többségben voltak a pozitív állítások. A legtöbben azt értékelték, hogy nem csupán egy „a pályázatot a forrás kimerülése miatt nem tudjuk támogatni", hanem mindenki kapott szöveges értékelést is. Jóllehet, ez a szöveges értékelés a korábbi tapasztalataink alapján is vitára adott okot a pályázók részéről, az általános tapasztalat és vélemény az volt, hogy még egy talán igazságtalannak tűnő vagy tévedést tartalmazó szöveges véleményt is könnyebben elfogadnak a pályázók, mint egy csupán pontszámot vagy a forráshiányra hivatkozó elutasítást.
A pályázók jelentős része szeretett volna még részletesebb indoklást is kapni, ugyanakkor erre az NCTA erőforrásai (egyszerűen a pályázatok nagy száma miatt) nem voltak elegendőek. Mindenesetre érdemes ezt a pályázói igényt a jövőben priorizálni. Az NCTA-ban lehetővé tettük, hogy a részletesebb magyarázatot vagy indoklást igénylő szervezetek személyesen találkozhattak a lebonyolító szervezetek munkatársaival, akik elemezték a pályázatuk gyengeségeit a bírálók érveit – segítve ezzel a későbbi sikeres pályázói tevékenységet.
Hasznosnak gondolták az előmonitoringot, amely során a lebonyolítók további információkat szerezhettek a pályázóktól a döntés-előkészítéshez, és azt is méltányolták, hogy a nem korrekt pályázókat nem bürokratikus eszközökkel, hanem személyes információszerzéssel szűrték ki.
Az értékelés (bírálat) esetében igazságtalannak érezték, hogy az innováció hiánya több esetben is szerepelt az elutasítás indokaként úgy, hogy a lebonyolítók nem biztosították az innováció egyértelmű meghatározását. (Ez csupán az első körre igaz, mert a második körtől a pályázati kiírás tartalmazta az innovációnak a lebonyolítók szerint alkalmazott definícióját.)

Finanszírozás
Itt is megemlítették a válaszolók, hogy ez a nagyságú támogatás átmenetet jelentett a honi (NCA) források és az uniós alapok pályázatai közt. A korábban kisebb projektekben tapasztalatot szerzett szervezetek lehetőséget kaptak nagyobb léptékű projektek kitalálására, megvalósítására – anélkül, hogy a több tízmillós és az azzal együtt járó eljárásrend „agyonnyomná" a szervezetet.
Ez a pont volt az, amely esetében a legtöbb kritika érte a lebonyolítást. A problémák zömét a kifizetések csúszása okozta, annak ellenére, hogy a lebonyolítók nagy hangsúlyt fektettek a gyors és folyamatos támogatás-kifizetésre (bár megjegyzendő, hogy ezek az esetek kizárólag az utolsó 20% kifizetésére vonatkoztak). A csúszások egy részét természetesen a rendszer hibái magyarázzák (beszámolók több kézen való átmenése), de a kedvezményezettek oldalán is jelentkeztek hibák, ha a beszámolók hiányait és minőségét tekintjük. Sajnos, ha a beszámolót javítani kell, vagy akár a bizonylatokkal (összesítéssel) kapcsolatban kérdés merül fel, a kifizetési procedúra hosszabbá válik.
Az árfolyammal kapcsolatos, támogatotti oldali kockázatviselés tényére már a pályázati kiírás meghirdetésekor felhívtuk a pályázók figyelmét. Ennek ellenére, természetesen, az árfolyamváltozásból adódó veszteség kezelése komoly kihívást jelentett a támogatottak számára. Ez főleg azoknak a szervezeteknek jelentett kihívást, akik a támogatásukat a 2010. nyári forint-bedőlés előtt kapták meg a támogatásaikat. A szervezetek a lebonyolítóktól várják ennek a problémának a kezelését, amit nem szabad a jövőben figyelmen kívül hagyni.

Monitoring, kapcsolattartás
A pályázók, támogatottak egyöntetűen üdvözölték a személyes kapcsolattartást, a helyszíni találkozókat. Fontos, hogy a lebonyolító szervezetek a monitori látogatást nem ellenőrzésnek, hanem döntés-előkészítésnek (előmonitoring) és partneri együttműködésnek tekintették. Így a projektdokumentumok nem jelentették a látogatás fő eseményét, apropóját. Ehelyett végigbeszéltük a projektek előrehaladását, megnéztük az eredményeket, találkoztunk a résztvevőkkel. Ennek a fajta viszonynak az eredménye, hogy a támogatottak gyakorlatilag nem számoltak be negatív élményről ilyen látogatásokkal kapcsolatban. Egyetlen észrevétel volt, amely kifogásolta a pályázati szakaszban történt telefonos adatgyűjtést.

Egyéb észrevételek
A pályázati kiírás célmeghatározásával kapcsolatban nagyon megosztott véleményekkel találkoztunk. A válaszoknak valamivel nagyobb része pozitívumként értékelte, hogy a kiírás nyitva hagyta a támogatható tevékenységek körét, a tématerületeket nagyon tágan határozta meg, teret adva a pályázói innovativitásnak, lehetőséget biztosítva, hogy olyan projektötleteket valósítsanak meg, amelyekre más támogatási rendszerekből nem tudtak, tudnak forrást szerezni. („Tág kiírás, belefér az ötlet, nem kell megerőszakolni magát a szervezetnek a támogatásszerzés érdekében".)
Ez a fajta szabadság sok pályázót meg is rettentett ugyanakkor, mivel nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy maguknak kell ötletekkel szolgálni egy régi probléma megoldására és nem szolgai módon követni a várt projektek minden részletét aprólékosan szabályozó kiírásokat. („Pályázati kiírás – elsőre nehéz volt megérteni, pont a szélesre nyitott témák miatt, mindenki a berögződött reflexekkel írta sablonok szerint a pályázatot, s nem tudtak élni a szabadsággal, amit az Alap felkínált.")
Nemcsak a rossz beidegződések és fantáziahiány okozta azonban az innovatív ötletek relatív hiányát. A magyar civil szektor ugyanis relatív forráshiánnyal küzd, ha a működési költségeket tekintjük. Ez a forráshiány viszonylagos, ha figyelembe vesszük sok szervezet „túlélési kényszerét", azaz hogy az alkalmazottaknak, munkatársaknak jelentős részének ezek a bevételek jelentik a megélhetést, nem pedig – fejlett országokra jellemző módon – stabil megélhetésük mellett, azt kiegészítve sokszor teljes mértékben önkéntes módon vesznek részt a szervezet munkájában. A pályázók zöme próbálta még ebben a kiírásban is a működési célú bevételek forrását megtalálni. Erről a fórumok résztvevői őszintén beszéltek. „Az a gond, hogy a szektorban a szervezeteknek van egy alapműködése, és erre jönnek rá a projektek. Mivel az alapműködésre nincs elég forrás, a projektekből kell lecsípniük. Ez az innovativitással nem fér össze."

Javaslatok

Nem meglepő módon, a pályázók által, a NCTA lehetséges jövőjére vonatkozó vagy az NCTA alapján más támogatók számára megfogalmazott javaslatok is sokszor ellentmondóak. (Meg kell hagyni a kiírás nyitottságát / szűkíteni kell a témaköröket.)
A résztvevők egy azt része kérte, hogy ne válasszuk ennyire mereven szét az egyes témaköröket. A pályázók más része konkrétabb iránymutatásokat akár a támogatható tevékenységek, célok tekintetében, akár az innovációra vonatkozóan. Több esetben is felmerült, hogy a pályázók szeretnének konkrét (sikeres) projekteket megismerni, amelyek mintaként szolgálhatnának. (Az a lebonyolítók részéről tudatos döntés volt, hogy ezt az igényt csupán olyan formában szolgálják ki, hogy a támogatott projektekről biztosítunk a program honlapján keresztül minél több információt, de nem sugalljuk senkinek, hogy ezek a projektek vagy irányok a követendőek, mert minden szervezet, célcsoport és probléma estében a helyileg adekvát választ kell megtalálni.)
A résztvevők javasolták egy kisebb grant beléptetését a rendszerbe, hogy egyrészt a kisebb szervezetek, kisebb projektekkel is forráshoz juthassanak anélkül, hogy feleslegesen kelljen a szükségesnél nagyobb forrásra pályázniuk, másrészt azért, hogy a rendelkezésre álló forrásból még több szervezet részesedhessen.
Felvetődött a hosszabb futamidő lehetővé tétele anélkül, hogy a megszerezhető támogatási összeg párhuzamosan emelkedjen. Ez lehetővé tenné a támogatottaknak, hogy hosszabb időt szánjanak a fejlesztésre, tovább kísérhessék figyelemmel a fejlesztési projektjeiket.
Másik oldalról érdemes volna támogatni a támogatottak hálózattá formálódását a tapasztalatok kicserélésének céljával, de azt is támogatva, hogy egymásnak – akár szolgáltatói alapon – bedolgozhassanak.
Régi igény a pályázati és projektalapú támogatás helyett bizonyos, pontosan körülírt tevékenységek esetében a normatív alapú finanszírozás. (Ez az igény valószínűleg túlmutat az NCTA lehetőségein.)
Igényként merült fel az egész eljárásrendszer (további) decentralizálásai is több vidéki eseménnyel (fórumok, tanácsadás), ami bevonhatná az eddig a „végeken harcoló" szervezeteket is a forráselosztásba. A decentralizálásra vonatkozó egyik másik javaslat felvetette, hogy a bírálatba is be kellene több vidéki szervezetet, szakembert vonni.

A fórumok résztvevői a jövőben támogatandó témák, célok esetében is adtak javaslatokat:
• önkéntesség terjesztése – városi, regionális önkéntes központ létrehozása;
• kórházi önkéntesség erősítése az eü-i képzésben;
• múzeumi önkéntes program erősítése;
• műemlékes képzési ifjúsági táborok;
• közösségi kert és biotanya létrehozása;
• helyi piac fejlesztése;
• kismamákra alapozott környezetvédelmi programok;
• éghajlatváltozással kapcsolatos projektek;
• akadálymentesített online oktatási rendszer fejlesztése;
• beruházási összegek, infrastruktúrafejlesztésre elszámolható összegek lehetnének nagyobbak, mert sok dolog megoldható önerőből, de ezek nem;
• Mária-úthoz zarándokhely kialakítása.

Összegzés

A Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) lebonyolító szervezetei 2010. májusában regionális fórumokat szerveztek Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden, Pécsett, Győrben, Székesfehérváron és Budapesten, hogy a támogatott szervezetek számára projekt-bemutatási lehetőséget biztosítsanak.
A résztvevők az NCTA módszereit, eljárásrendjét összességében pozitívan értékelték, javasolva, hogy a támogatásosztásnak ez a rendszere (illetve egyes elemei) kerüljenek be más támogatási rendszerek eljárásrendjébe is. Ezek a pontok főként az
• egyszerű és átlátható, bürokráciamentes eljárásrendre;
• a bizalmi, partneri kapcsolatra;
• a személyes kapcsolattartás lehetőségére, a döntésekhez rendelt és a projekt időszakában nem változó személyekre;
• a pályázói önállóság és kezdeményezőkészség támogatását emelték ki.

A kritikák zöme a késő finanszírozásra vonatkozott. Ez jelenti a lebonyolító szervezetek számára azt a területet, ahol a legtöbb tennivaló mutatkozik, főként a beszámolók elfogadásával, korrigálásával kapcsolatban.
Bár az NCTA azt a hiányzó támogatási szintet jelentette, amely a kisösszegű itthoni források és a nagy, uniós támogatás szintek közt mutatkozik, javaslatként hangzott el, hogy még kisebb támogatásokkal, még inkább a helyi közösségek számára fontos ügyeket lehetne megoldani úgy, hogy nem terheli túl feleslegesen a kiosztott támogatás és a vele járó adminisztráció a kedvezményezett szervezetet, ugyanakkor több támogatott részesedhet a forrásból.