GYIK

Egy szervezet hány pályázatot nyújthat be összesen?
Ebben a körben egy szervezet egy pályázatot nyújthat be főpályázóként, tehát választania kell, hogy makro- vagy kisprojektre szeretne-e pályázni. Emellett egy pályázatban partnerként is részt vehet. Ugyanakkor ösztöndíjas programra pályázhat olyan személy, akinek küldő szervezete projekt pályázatot is benyújt. 

A nyitókonferencián elhangzott előadások elérhetők lesznek valahol?
A nyitókonferencián készült videofelvétel hamarosan elérhető lesz, a linket a itt és a kezdőoldalon is közzétesszük.

A résztvevő norvég civil szervezetek rövid ismertetője olvasható a Partnerkeresőben.
Itt is felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a nyitókonferencia felvételének megtekintése nem pótolja a pályázati útmutató figyelmes elolvasását!

Budapesten lesz még tájékoztató nap a mostani pályázati körben?
Bár eredeti terveink között nem szerepelt, igény esetén az ország bármely pontján, így Budapesten is szívesen tartunk tájékoztató napokat. Kérjük, figyeljék a honlap híreit a részletekért!

A ma Magyarországon tevékenykedő közel ezer beteg szervezet csak a kisprojekt kiírás 6-7. elemére pályázhat? 
A Norvég Civil Támogatási Alap általános célkitűzése az útmutató szerint, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételüket a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában”. Emellett az alap különös figyelmet fordít az alábbi szempontokra is: demokrácia, emberi jogok – különös tekintettel a kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján); jó kormányzás, átláthatóság és részvételi demokrácia; a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizus és a homofóbia elleni harc; a megkülönböztetés, a társadalmi egyenlőtlenségek, a gyűlöletbeszéd- és cselekmények, a szexuális zaklatás, a nők elleni erőszak és emberkereskedelem elleni fellépés; valamint a roma népesség, a tolerancia és a társadalmi sokszínűség. További területei: környezet- és klímavédelem, jóléti szolgáltatások megszervezése.

Ennek megfelelően, az NCTA nem vállalja és nem is vállalhatja fel a hazai civil szektor minden szereplőjének támogatását. A részletes pályázati útmutató elolvasása után minden szervezetnek magának kell eldöntenie, hogy céljai, tevékenysége illeszkedik-e az alap célkitűzéséhez és témaköreihez. Például egy betegszervezet, amennyiben jog- és érdekérvényesítő munkát végez, ezekre a témakörökre is pályázhat, de nyilván lesznek olyanok is, akik nehezen vagy egyáltalán nem fognak tudni kapcsolódni az alap kiírásaihoz. 

Miként értelmezzük a környezetvédelem témakör meghatározását?
A környezetvédelem és fenntartható fejlődés témakör részletes kifejtése – akárcsak a többi témaköré – megtalálható a pályázati útmutatóban. A témakörök minden esetben szélesen értelmezettek, sokféle illeszkedő tevékenységet tesznek lehetővé.

A közepes méretű projektek milyen időtartamúak lehetnek, mekkora minimum és maximum támogatásra lehet pályázni ebben a kategóriában?
Terveink szerint két további körben hirdetünk meg pályázatokat, a fenti célok és elvek mentén, a felsorolt 7 témakörben. A második pályázati forduló meghirdetésére előreláthatólag 2014 első negyedévében kerül sor, ennek keretében legfeljebb 2 éves időtartamú kis- és közepes projektekkel lehet majd pályázni (20 és 50 ezer euró felső határig). A harmadik pályázati forduló meghirdetésére előreláthatólag 2014 harmadik negyedévében kerül sor, ekkor maximum 1,5 év hosszú, kis- és közepes projektekkel lehet majd pályázni (15 és 40 ezer euró felső határig).

Mit jelent az országos hatókör a makroprojektek esetében? 
A szervezet bemutatásából, eddigi tapasztalatainak leírásából kell kiderülnie annak, hogy tevékenységével milyen körben tud hatást elérni, van-e kapacitása arra, hogy országos szinten jelen legyen. Konkrét megkötés (pl. „x” megyében jelen legyen) ez esetben nincs. 

Lehet-e határon átívelő a projekt? 
A Norvég Civil Támogatás Alap fő célja a magyarországi civil szektor megerősítése, magyarországi társadalmi hatásának növelése. Egy határon átnyúló projekt csak annyiban támogatható, amennyiben hozzájárul e fő cél eléréséhez, eredményei, hatásai Magyarországon lesznek mérhetőek és láthatók. A határon átnyúló tevékenység ennek lehet eszköze, de nem a projekt fő célja. 

Non-profit gazdasági társaság csak a makroprojektek II. témakörében pályázhat?
Igen, és partner is csak ott lehet. 

Partner és együttműködő szervezet is lehet az útmutatóban felsorolt országokból? Igen.

Projekt fenntartási/ eredmény fenntartási kötelezettség van-e? Milyen hosszú? 
Normatív előírás erre nincs, ugyanakkor a pályázatok értékelésének fontos szempontja lesz az elért eredmények, hatások, elindított változások fenntarthatósága, azaz vizsgálni fogjuk, hogy várhatók-e olyan hatások, amelyek túlmutatnak a projekt időszakán, fennmarad-e valami a támogatás felhasználása után. 

Az önrész milyen forrásból származhat?
A pályázati útmutató értelmében az önrész forrása nem lehet a Svájci-Magyar Civil Alapból illetve az Ökotárs Alapítvány egyéb pályázati programjain szerzett támogatás.

Az önrésszel a beszámolónál milyen formában kell majd elszámolni? A készpénzes önrészt tételesen kell majd elszámolni? Illetve az önkéntes munkát milyen formátumban kell bizonyítani?
Az önrész elszámolására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a támogatás többi részére. Azaz ezt is szerepeltetni kell a pénzügyi beszámoló táblázat megfelelő sorában és a felhasználását igazoló pénzügyi bizonylatoknak rendelkezésre kell állniuk. Mind a készpénzes mind a természetbeni önrészt azokban a részbeszámolókban kell feltüntetni (elszámolni), amely projektszakaszokban az önrész felhasználására sor került és ezt a részbeszámoló tartalmi beszámolója is igazolja.

Az önkéntes munkát önkéntes szerződéssel, munkaidő-kimutatással és költségkalkulációval kell igazolni. Az önkéntes munka pénzbeli értékének kiszámításához a 350/2011. 4.§ (5)  Kormányrendeletet kell alapul venni. Eszerint 1 órányi önkéntes munka értéke az aktuális – hivatalosan megállapított – minimálbér 1/160 része. 2013-ban ez 612,5 Ft/óra, magasabb végzettséget igénylő munka esetén 712,5 Ft/óra.

Ha a vállalt önrészt az előírtnál kisebb mértékben sikerül a projekthez hozzátenni, akkor a kifizetésre kerülő támogatás mértéke is arányosan csökken. Tehát ha pl. az önerő csak fele részben kerül felhasználásra a projekt végéig, akkor a teljes támogatási összeg 50%-a levonásra kerül a záró elszámolás során. Amennyiben az utolsó részlet nem fedezi a levonást, akkor a támogatott köteles a különbözetet a támogató számlájára visszautalni. 

Történhet-e euróban a támogatás kifizetése? Miként kell kezelni az árfolyamkockázatokat, lehet-e erre forrást elkülöníteni? 
A támogatást az Ökotárs Alapítvány a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda által e célra megnyitott bankszámláról a támogatott szervezet forint számlájára utalja. Az átváltáshoz mindig azt az árfolyamot kell használni, amelyet a pályázó bankja alkalmazott a legutoljára érkezett támogatási összeg euró/forint átváltásakor. Ezt az árfolyamot úgy lehet kiszámolni, hogy a számlára érkezett forint összeget elosztjuk az adott utalási részlet euró összegével. Így árfolyamkockázat csak annyiban merül fel, amennyiben a az árfolyam a két részlet átutalása között változik, de a támogatottnak minden esetben annyi forinttal kell elszámolnia, amennyit megkapott. 

Indokolt esetben, ha a projekt költségei(nek bizonyos részei) euróban merülnek fel, a pályázó kérheti a támogatás részben vagy egészben euróban történő kifizetését – ezt a támogatási szerződés fogja rögzíteni. Ilyenkor, ha bizonyos költségek nem euróban keletkeznek, akkor szintén az InfoEuro árfolyamát kell használni: http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/inforeuro/inforeuro_en.cfm. 

Az alap hozzájárul-e más futó projekthez, lehet-e társfinanszírozó? 
Az alap elsősorban önálló, más tevékenységektől jól megkülönböztethető projekteket kíván támogatni, szerepe nem a társfinanszírozás. A támogatott projekt természetesen kapcsolódhat a szervezet más tevékenységeihez, építhet arra, de azoktól el kell különülnie, valamilyen hozzáadott értéket kell képviselnie. 

Ha a projekthez önkormányzat ad ingatlant pl. 50 évre, akkor azt lehet-e felújítani a projekt támogatásából? 
Igen, ha az a projekt céljainak eléréséhez hozzájárul, és a tulajdonos kellő garanciát nyújt az ingatlan hosszú távú használatára. Fontos szem előtt tartani azonban, hogy a felújítás semmiképpen sem lehet a projekt célja, csak az kitűzött közösségi, társadalmi változások elérésének eszköze!

A felújítási költség minden pályázati kiírásban maximum 50% lehet? Igen. 

Keletkezhet-e bevétel a projektből, és ha igen, akkor ezt levonják-e a támogatásból? A projekt során képződő bevételt fel lehet-e használni önrészként? 
A támogatott projekt termelhet bevételt, de azt szem előtt kell tartani, hogy mind a tevékenységnek, mind a szervezetnek nonprofitnak kell lennie és maradnia. Ennek megfelelően a keletkező bevételt „be kell forgatni”, fel kell használni a projekt céljainak elérése érdekében. 

Mivel a pályázat benyújtása során a költségvetésben meg kell tervezni az önrészt és fel kell tüntetni annak forrását, egy, a jövőben (talán) termelődő bevétel nem lesz alkalmas arra, hogy a pályázat értékelésekor beszámítsuk. Ezért a keletkező bevételt nem lehet önrészként elszámolni. 

Ösztöndíjra a szervezet vállalkozói / önkéntes szerződéssel rendelkező „munkatársa” pályázhat-e (vagy mindenképpen alkalmazottnak kell lennie)? 
Igen – a pályázati felhívás értelmében „munkaviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban” álló személy pályázhat, ebben a vállalkozói vagy önkéntes szerződés is belefér. A legfontosabb, hogy a küldő szervezet elkötelezze magát arra, hogy az ösztöndíjas munkájára, közreműködésére hazatérése után is számít, és megvalósítja az általa kidolgozott modellprogramot. 

Ha az ösztöndíjas norvég koronában költ majd Norvégiában, akkor is EUR számlára és euróban kapja-e meg a pénzt (így az euró-norvég korona átváltási árfolyam jelenthet éppen kockázatot)?
Igen, mivel az ösztöndíjat a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda EUR számlájáról fogja átutalni az Ökotárs Alapítvány. Az átváltásról az ösztöndíjasnak magának kell gondoskodnia. Ugyanakkor, mivel az EUR-NOK árfolyam hónapról-hónapra nem ingadozik olyan mértékben mint a HUF-EUR árfolyam, az ösztöndíj időtartama alatt ez a kockázat várhatóan nem lesz jelentős. 

Ösztöndíjas pályázat esetében probléma-e, ha a küldő szervezet csak a közelmúltban jelentkezett be az önkéntes fogadó szervezetek adatbázisába, noha már hosszú ideje ugyanazokkal az önkéntesekkel dolgozik együtt? Nem.

Egy szervezettől jelentkezhet-e több ember ösztöndíjra?
Egy szervezet egy embert tud delegálni. Ennek oka, hogy vállalni kell egy modellprogram kidolgozását, amit aztán a szervezet pályázat formájában benyújthat a Norvég Civil Alap következő kiírásaira. Több modellprogram vállalása, minőségi kidolgozása és megvalósítása nem fér bele egy szervezeti keretbe. Továbbá mindösszesen – a kiutazás futamidejének hosszától függően – 12 – 18 ösztöndíjat tudunk kiosztani és minél több szervezet számára szeretnénk a külföldi gyakornoki lehetőséget biztosítani.

A szervezetnél csak önkéntesek dolgoznak, akik pénzbeli vagy egyéb juttatást nem kapnak,
tehát nincs önkéntes szerződésük sem. Jelentkezhet-e így ösztöndíjra valaki?
Mivel nem kötelező az önkéntes szerződés kötése, így más módon kell a szervezetnek igazolnia azt, hogy az önkéntes „munkatárs” közreműködésére a tanulmányút után és a modell program megvalósítása idején is számít. Erről írhat a szervezet vezetője nyilatkozatot, vagy ha a szervezetben tisztséget viselő emberről van szó, akkor az alapító vagy egyéb dokumentumokkal ezt igazolni tudják.

Mik a társadalmilag sérülékeny csoportok?
A társadalmilag sérülékeny csoportok meghatározására az Európai Bizottság következő definícióját alkalmazzuk: „Társadalmilag sérülékeny csoportoknak tekintjük azokat a csoportokat, melyek tagjai a szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek az összlakosságnál nagyobb mértékű kockázatával szembesülnek. Az etnikai kisebbségek, migránsok, fogyatékkal élők, hajléktalan emberek, szerhasználók, elszigetelten élő időskorúak és gyermekek gyakran szembesülnek olyan nehézségekkel, melyek a társadalmi kirekesztettség további formáihoz vezethetnek, mint például az alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség vagy alulfoglalkoztatottság. A társadalmilag sérülékeny csoportok meghatározására használt leggyakoribb jellemzők a kor, nem, etnikum, fogyatékkal élés, betegségek és a jogi státusz (pl. menekültek vagy iratokkal nem rendelkező munkások). A csoportok az egyes tagállamokban és közpolitikai területek szerint (munkaerőpiac, egészség és lakhatás) eltérhetnek.” (Az eredeti, angol nyelvű definícióért lásd: European Commission (2010): The European Social Fund and Social Inclusion,14.o)

Társadalmilag sérülékeny csoportnak tehát nem csupán a fent felsorolt csoportok tekinthetőek, hanem egyéb, a szegénység és társadalmi kirekesztettség által a teljes lakosságnál nagyobb mértékben érintett csoportok is. (További meghatározás található pl. Ferge Zsuzsa (2001): A magyarországi szegénységről, 22.o.)