Nyilatkozat a Krétakör demonstrációja és az Ernst & Young jelentése kapcsán

Az elmúlt napokban ismét az érdeklődés homlokterébe került a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA): egyrészt a Krétakör Alapítvány és a Kettős Mérce által szervezett pünkösdi tüntetésének finanszírozása másrészt az első, 2008-11-es pénzügyi ciklus zárásaként az Ernst & Young által készített könyvvizsgálati jelentés megállapításai miatt. A NCTA lebonyolító alapítványai ezekre az alábbiakban kívánnak reagálni:

1) A Finanszírozási Mechanizmus Iroda megrendelésére készült, 2011 elején lefolytatott audit – amelyet a KEHI-nek adtunk át a helyszíni ellenőrzés alkalmával – végső konklúziója az volt, hogy „a projekt kiválasztási eljárás átlátható és információtechnológiai eszközökkel megfelelően támogatott”, amit az eddig megjelent sajtóhírek elfelejtettek megemlíteni. Ezzel együtt – ahogy az egy program minőségbiztosítására irányuló jelentéstől el is várható – valóban tettek megjegyzéseket és javaslatokat egyes fejlesztendő pontokra vonatkozóan. Ezeket a tanulságokat a Finanszírozási Mechanizmus Iroda fel is használta a következő támogatási program tervezésekor.
Például, a jelentés szóvá tette, hogy a bírálók egy része nem volt „külsős”, azaz független a lebonyolító alapítványoktól. Az előző támogatási ciklusban azonban ez nem is volt szabályozott követelmény, és a hazai lebonyolítók által felállított bizottságokban – a Finanszírozási Mechanizmus Irodával egyezetve – részt vett az alapítványok 1-1 munkatársa is. A jelentés javaslata nyomán a támogatók a mostani periódusban szabályozták is a kérdés, oly módon, hogy „előértékelőknek” függetlennek kell lenniük az alapítványoktól, míg a Bíráló Bizottságokban legalább egy külső tagnak kell lennie, a másik kettő pedig „belsős” a lebonyolító tagja is lehet.
Az előző ciklusban az értékelők előzetesen írásban pontozták a pályázatokat, majd egy közös találkozón ütköztették véleményüket; ennek nyomán akár változhatott is egy-egy projektterv megítélése – és pontszáma. Az átláthatóság érdekében a mostani civil alapban az értékelési-kiválasztási folyamat ehhez képest többlépcsőssé vált: először külső, független értékelők a megadott kritériumrendszer mentén pontozzák és szövegesen értékelik a pályázatokat. A pontszámok alapján felálló „erősorrendet” a Bíráló Bizottságok személyes ülésükön megvitatják, és indokolt esetben változtatásokat javasolnak (minden pályázati témakörben külön-külön), majd ezeket az alapítványok képviselőiből álló Jóváhagyó Testület fogadja el végső fokon. A résztvevők minden egyes lépcsőfokon indokolják is javaslatukat – az átlátható döntéshozatal jegyében.
A pályázatok értékelésének menete egyébként nem ismeretlen a kormányzat számára, hiszen a finanszírozók mellett a 2008-2010 közötti első program időszakban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a 2013-ban indult második, jelenleg is tartó időszakban az Emberi Erőforrások Minisztérium képviselői minden értékelő bizottsági ülésre meghívást kaptak és azokon részt vettek. Kifogásokat az üléseken és azokon kívül – a legutóbbi heteket kivéve – soha nem emeltek.

2) A Krétakör Alapítvány 2013-ban a makroprojekt pályázati felhíváson nyert támogatást (közel 120 000 eurót) a Humán Platform szervezetfejlesztésére. A projekt fő célja a humán szakmák közötti hálózat és együttműködés építése, a közös érdekérvényesítés és –képviselet erősítése; a munka túlnyomó része ennek megfelelően szakmai anyagok készítéséről, megvitatásáról és a bevont szervezetekkel, csoportokkal végzett kétéves közös munkáról szól. Ugyanakkor a jóváhagyott költségvetésben szerepel egy keretösszeg a bevont civil szervezetek által meghatározott, az alap célkitűzéseihez illeszkedő kampányok, akciók, utcai demonstrációk szervezésére is. A Krétakör Gulyás Márton nyilatkozata alapján alighanem ezt használta a demonstráció egyes költségeinek fedezésére, amiről a lebonyolító alapítványokat előzetesen nem értesítette – arról menetrend szerint a támogatott szervezet következő négyhavi pénzügyi beszámolójából szerezhettünk volna tudomást.
Egyetértünk azzal, hogy a civil szervezetek és állampolgárok joga és kötelessége, hogy hangjukat hallassák a közügyekben. A NCTA fő célja a civil társadalom fejlesztése, épp annak érdekében, hogy a szervezetek hatásosabban vegyenek részt a demokrácia és a társadalmi igazságosság erősítésében. Felfogásunk – és a támogatók szándéka – szerint ennek szerves része az állampolgári aktivitás serkentése, a véleménynyilvánításhoz való demokratikus jogok gyakorlása – akár az utcán, tüntetéseken is. A sajtószabadság és a civil szervezetek érdekében való fellépés ugyanúgy nem tekinthető kormányellenes tevékenységnek, ahogyan bármilyen kritika és véleménynyilvánítás más döntések kapcsán, legyen szó például a paksi bővítésről vagy korábban a sávolyi motorospályáról. Az NCTA feladata pedig éppen az ilyen véleménynyilvánítás és a demokratikus jogok gyakorlásának serkentése.
A demonstráció szlogenjét („Kicsoda Lázár János?”) szerencsétlennek tartjuk, hiszen a civil kezdeményezéseknek társadalmi ügyeket és nem konkrét politikusok személyét fontos fókuszba állítaniuk –, ugyanakkor annak témáját, a sajtószabadság és a civil szektor védelmét az alap célkitűzéseihez illeszkedőnek véljük. Ezzel együtt alkalmazhatunk szankciókat a támogatott szervezettel szemben – és fogunk is, amennyiben úgy látjuk, hogy az akció, illetve annak egyes részletei nem feleltek meg a támogatási szerződés rendelkezéseinek.

További információ: Móra Veronika, move@okotars.hu, 411-3500