Jelentés az 1990 június 1- december 31 közötti időszakról

Az Autonómia Alapítványt az az elképzelés hívta életre, hogy szükség van egy olyan intézményre, amely a szegénység, kisebbségi jogok és környezetileg fenntartható fejlődés területén működő független önkéntes szervezeteket támogatja azzal, hogy független források segítségével lehetőséget nyújt projektjeik megvalósítására, ezzel is erősítve autonómiájukat. 

Az első hat hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy egyértelmű lépést tettünk arra, hogy az eredeti elképzelést gyakorlatba ültessük. Ez a jelentés bemutatja, hogy mi történt a kezdetektől 1990 végéig.

Az Autonómia Alapítvány létrehozása

Az iroda felállítása

Egy olcsó, az iroda céljaira alkalmas kislakást béreltünk a Kapy utca 1/a alatt. Júliusra az iroda már teljes felszereléssel működött. A stáb felállt: igazgató, titkárnő, részmunkaidős könyvelő és heti egyszeri takarítónő. A munkát egy irodai számítógép, egy printer, egy laptop és egy kis fénymásoló segítette.

A kuratórium tagjainak kiválasztása

Hogy az Autonómia céljainak megfeleljünk, alapvetően fontos volt, hogy az elérhető legjobb személyeket választjuk, akiknek az erkölcsi és szakmai előélete makulátlan. Ez nem volt egyszerű egy olyan társadalomban, amelyben a totalitáriánus rezsim korrumpálta a szellemi és közéleti személyiségek nagy részét. Szerencsére azoknak a személyeknek a hírneve, akik elfogadták felkérésünket a kuratóriumi tagságra a hazai közvéleményben hosszú ideje megalapozott. A kuratórium összetétele a következő: 8 magyar és 1 holland, 3 hölgy – beleértve az elnököt – és 6 úr, 2 szociológus – az egyik közülük a hazai cigányság és szegénység leghíresebb kutatója -, egy közgazdász – a falusi gazdaság kiváló tudósa, egy építész – a Duna körnek, a legfőbb magyar környezetvédelmi mozgalomnak alapító tagja, egy vidéki kultúrház igazgató, egy kiváló zongorista, egy ifjúsági klubvezető, a Bernard van Leer alapítvány director emeritusa, az RBF konzultánsa, és az alapítvány ügyvezető igazgatója. Kettő közülük tartalékban van függőben levő parlamenti tagság illetve fővárosi tanács tagság miatt. (kurátorok rövid életrajza az I. számú mellékletben)

Az első hat hónap

A kuratóriumi ülések előkészítése

Annak érdekében, hogy a kuratórium kölcsönökkel és adományokkal kapcsolatos döntéshozatalt kellőképpen segítsük, a következő eljárásokat építettük ki:

a/ Biztosítottuk, hogy az Autonómia Alapítvány támogatására pályázó önkéntes szervezetek megfelelőképpen informálva legyenek az alapítvány létezéséről és azokról a feltételekről, amelyeknek meg kell felelniük. A legnépszerűbb országos és regionális napilapokban jelentettünk meg informatív írásokat, és számos rádió sugárzott interjúkat az igazgatóval. Ennél is lényegesebb, hogy a témára specializálódott sajtó, amely az önkéntes szervezetekből álló célcsoportunkat leginkább eléri közölt tényeket az alapítványról.

b/Ennek a média kampánynak a hatására számos információ kérés és kifejezett adománykérés érkezik hozzánk. Az első esetben egy rövid brosúrát küldünk az Autonómia céljairól és azokról a feltételekről, amelyeknek a pályázóknak meg kell felelniük. Amikor prioritási területeinknek megfelelő kérések érkeztek, akkor személyes kapcsolatba léptünk a pályázó szervezet képviselőjével, lehetőség szerint meglátogattuk a helyszínen. A brosúra azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek nélkül nem adunk támogatást: a szervezet létezésének jogi bizonyítéka, alapszabálya, eddigi tevékenységének leírása, tagsága, a támogatásra váró projekt leírása, hogy pénzben vagy önkéntes munkában mit akarnak betenni a projektbe, a bankszámlaszámuk, stb.

c/Ha befogadjuk a pályázatot, és begyűjtöttük az információt a szervezetről (olykor a kuratóriumi tagokkal is elbeszélgetünk), elkészül egy összefoglaló szinopszis, ami az igazgató javaslatával a kuratórium elé kerül.

d/ A kuratórium pozitív döntése után az iroda adománylevelet küld a szervezetnek, amely tartalmazza a projekt kivitelezésének és a jelentésnek a feltételeit. Az adomány levél egyik példányát aláírás után visszaküldik. Csak az aláírt példány visszaérkezése után utaljuk a pénzt.

A kuratórium ülései

a/ A kuratórium alakuló ülése 19990 június 25.-én volt, ezen kettő kivételéve minden kurátor részt vett. Mint meghívott vendég az RBF képviselője, William Moody úr is jelen volt az ülésen. A kuratórium egyhangúan választotta meg elnöknek Ferge Zsuzsát, majd a következő határozatokat hozta:

i/ az alapító okiratnak megfelelően megszűnik a kincstárnok funkció, ugyanakkor a könyvelő munkáját független könyvvizsgáló fogja ellenőrizni (Mivel a Coopers & Lybrand-et már megközelítettük, várhatóan árengedményre számíthatunk tőlük.)

ii/ létrejön egy Ügyvezető Bizottság, amely az elnökből, egy kuratóriumi tagból és az ügyvezető igazgatóból áll (Ferge, Balipap, Bíró), amely a 100 000 forintot (2,000 $t) meg nem haladó kölcsönök és adományok ügyében dönt a kuratórium két ülése között.

iii/ Baranya, Borsod és Szabolcs-Szatmár megye a továbbiakban prioritást élveznek, mint a legszegényebb területek, ahol a falusi cigányság koncentrációja magas.

iv/ a csekkeket mindig ketten írják alá az elnök vagy az igazgató és a titkár.

v./ a következő kuratóriumi ülésről:

b/ 1990 szeptember 26.-án az első gyakorlati kérdésekben is döntő kuratóriumi ülést, amelyen egy igazolt hiányzás mellett minden tag részt vett. A kuratórium az addig beérkezett 25 pályázatból 11-et megvitatott, a többi nem felelt meg az alapítvány által előírt kritériumoknak. 3 környezetvédelmi, 5 etnikai kisebbségekkel foglalkozó és 3 vegyes pályázat érkezett. 18,000 $nak megfelelő összeget osztottunk ki, a legkisebb összeg 700 $ volt, a legnagyobb 3,000. A kuratórium két kölcsönről és 9 adományról döntött.

Finanszírozás

Az Autonómia támogatói időrendi sorrendben: Rockefeller Brothers Fund 150,000 $ /év, Ford Foundation 100,000 $ / év, Freudenberg Stiftung 30,000 német márka. A Rockefeller Brothers’ Fund 17,000 $-t adományozott az alapítvány létrehozását megalapozó előkészítő fázis költségeire, amiből 5,000 % lett az alapítvány alapító tőkéje.

Ebben a jelentésben az első hat hónapról adunk pénzügyi áttekintést. Az első független auditált pénzügyi jelentés 1991 végén várható, különös tekintettel arra, hogy a Ford alapítvány támogatása csak 1991 januárjában érkezett Budapestre, és így az adózási és a naptári év megegyezik, ami Magyarországon törvényi előírás.

A III. sz. mellékletben részletesen beszámolunk arról, hogy az első hat hónapban mire költöttük a pénzt, bizonyos fontos jellegzetességeket azonban már itt is hangsúlyoznunk kell:

a/ a kiadott adomány és kamatmentes kölcsön kisösszegű, az alapítvány alapvető céljának megfelelően, azaz a helyi alapszintű szervezeteket támogatjuk projektjeik megvalósításában. Az első hat hónapban ezt az irányvonalat követtük.

Bár a tendencia az, hogy akciókat támogatunk intézményi kiadások fedezése helyett, és a kölcsön prioritást élvez az adománnyal szemben, a II. mellékletben található lista azt mutatja, hogy nem volt lehetséges csak akciót támogatni, és hogy az adományok alaposan meghaladták a kölcsönök összegét.

Ennek magyarázata a magyarországi civil társadalom jelenlegi helyzetében rejlik. Az önkéntes szektor intézményi felépítettsége hasonlít arra, ahogy az a harmadik világban nézett ki a hatvanas években, amikor a nemzetek építése kapott fő hangsúlyt. Sok új szervezet létesül, de a tagsági díjak alacsonyak, gyakran szimbolikusak. Az önkéntes akciókat legitim gyanú övezi, mivel az elmúlt negyven évben elterjedt volt a kötelező „önkéntesség” gyakorlata, és a tagdíjakat levonták a fizetésből. Így az új szervezeteknek gyakran korlátozott taglétszámuk van, és a tevékenység attól függ, hogy az a néhány meggyőződéses aktivista, anyagi eszközök nélkül mire képes.

Egy másik számításba veendő jelenség, hogy olykor az egész projekt egy vezető személyiségtől függ, és ha ő nincs jelen vagy elhagyja a csoportot, a teljes kezdeményezés összeomlik. Az alulról felfelé működő demokratikus ellenőrzés nagyon gyenge. Három eset volt, amikor ez a jelenség megakadályozta a tervezett fejlesztést és csak részleges eredmények születtek (Csenyéte), amikor mielőtt a pénz megérkezett volna, a helyi politika elmozdította a projekt kezdeményezőjét (Szerep), vagy amikor a megpályázott projekt utólagos ellenőrzése nem volt lehetséges (Pécs).

b/ Annak, hogy az adományként illetve kölcsönként kiadott összeg aránytalanul kicsi az adminisztratív költségekhez képest két oka van:

i/ a létrehozás fázisában bizonyos egyszeri beruházások elkerülhetetlenek (irodai eszközök, bútorzat, stb.), de a későbbiekben ezekre már nem lesz szükség.

ii/ a Ford Alapítvány elköteleződése előtt nagyon óvatosaknak kellett lennünk, és azt az irányelvet, mi szerint kisösszegű adományokat és kölcsönöket adunk, tiszteletben tartottuk.

Van egy általánosan meglévő óvatos hozzáállás, ami mindenkit jellemez, amikor új területen kezd tevékenykedni. Ez a kuratóriumra és a munkatársakra egyaránt igaz. A kuratórium tanulási folyamatát egyértelműen segíti Willem Welling jelenléte, akinek az iránymutatását nagyra értékeljük.

Összefoglalás

1/ Mivel a projektek száma növekszik és a munkatársi gárda kicsi, egyre elkerülhetetlenebbé válik, hogy minden projekthez külön konzultáns alkalmazzunk. Az igazgató már nem tudja meglátogatni az összes projektet, és nem tudja elvégezni a szükséges alapos vizsgálódást, csak néhány projektet tud személyesen kezelni, a többséget a konzultánsok gondjára bízza. Az ő bérüket is bele kell számítani a támogatás összegébe.

2/ Bizonyos prioritást élvező területekről sok kérés érkezik be, ilyen Baranya megye. Ugyanakkor Borsod és Szabolcs-Szatmár megye helyi szervezetei között aktívabban kell terjeszteni az információt.

3/ A kuratóriumnak mérlegeli a hazai civil szervezetek helyzetét működési szempontból is, ez az oka, hogy gyakoribbá válnak az olyan egyszeri támogatások, amelyek a működéshez járulnak hozzá. (Erre példa a Phralipe Budapest, de sokszor a helyi szervezetek ilyen szükségletei még sürgetőbbek.)

Összefoglalva: az Autonómia alapítvány felkerült a magyar civil társadalom térképére, megvan az egyértelmű – mondhatnánk unikális – profilja a magyarországi alapítványok családjában (az igazgatót beválasztották a Magyar Alapítványi Szövetség kuratóriumába) és munkastílusával elősegíti a demokratikus, autonóm munkastílus elterjedését a magyar önkéntes szerveződések körében.

Budapest, 1991. február 1.

Mellékletek

I. Melléklet

Kurátorok

Balipap Ferenc (1942), szociológus. 23 éve igazgatója a dombóvári művelődési háznak. Kandidátusi disszertációját szociális és kulturális politika történelmi összefüggéseiről írta. Innovátor abban a tekintetben, hogy egy művelődési ház funkcióit dinamizálja, avval, hogy szerepét kiterjeszti a város kultúrán kívüli területeire is.

Bíró András, az Autonómia alapítvány ügyvezető igazgatója újságíró, a CERES és a MAZINGIRA (a FAO és az UNEP folyóiratai) alapító szerkesztője. 1986-ban tért vissza Magyarországra, amit 1956-ban hagyott el. A harmadik világ alapszintű civil szerveződései körében komoly tapasztalatokkal rendelkezik, jelen munkája előtt számos ENSZ szervezetnek volt a konzultánsa.

Fasang Árpád (1942), szóló zongoraművész, aki pályakezdő kora óta publikált zenei tárgyú cikkeket és tanulmányokat, 1974-ig a Muzsika című folyóirat szerkesztője volt, párhuzamosan zenei rendező a Magyar Rádiónál. Ezután meghívták három évre a finnországi Jyvaskyla-i és Oulu-i Konzervatóriumhoz tanítani. 1977 óta a Magyar Nemzeti Filharmónia szólistájaként koncertezik. A Deák téri evangélikus gyülekezet presbitere. Évek óta aktív polgárjogi harcos, a Magyar Demokratikus Front, az első szabad választások győztes pártja Etikai Bizottságának tagja. Franciául beszél.

Ferge Zsuzsa a magyar szociálpolitika nagy idős hölgye. A budapesti ELTE nemzetközileg is elismert tanszékvezető tanára. A szegénységről a hetvenes években írott könyve a területről szóló alapmű. Angolul és franciául is beszél.

Havas Gábor (1944) szociológus alapos szakmai kutatásokat végzett a szegénység és a cigányság területén. Az előző rezsimben nem kívánatos személy volt, a SZETA, az első szegényekkel foglalkozó önkéntes szervezet alapító tagja (1979). Számos cigány szervezet létrejöttében közreműködött. Az utolsó választásokon az SZDSZ (a legnagyobb ellenzéki párt) színeiben parlamenti képviselővé választották.

Juhász Pál (1944) agrárszociológus és közgazdász. A Kádár rendszer egy másik nemkívánatos személye. Számos tanulmányt írt szociológiai és agrárgazdaságtani témákban. Mielőtt parlamenti képviselővé választották volna az SZDSZ színeiben, az első magán gazdaságkutató intézetnek, a Pénzügykutató Rt-nél volt főtanácsadó. Angolul és franciául beszél.

Kürti Erzsébet tanár, aki gyermek- és ifjúságvédelemre specializálódott. Oktatási intézményekben konzultánsként működik. Amióta 1981-ben felhagyott a tanítással, ifjúsági és cigányklubok szervezésével foglalkozik. Jelenleg egy fiatalkorú bűnelkövetők számára szervezett klubot vezet, amelyet a Soros alapítvány támogat.

Perczel Anna, építész, várostervezéssel és városrehabilitációval foglalkozik a VÁTI-ban, amely az ország legnagyobb ilyen profilú intézménye. 1984 óta a Duna kör alapító tagja. Dolgozott a tengerentúlon Algériában és Mozambique-ben is. Franciául beszél.

Willem H. Welling a holland Bernard van Leer Alapítvány elnöke volt 28 éven keresztül, most ugyanennek az alapítványnak a director emeritus-a. Azelőtt részlegvezetőként dolgozott az UNESCO-nál Párizsban. Jelenleg a Rockefeller Brothers Fund konzultánsa.

II. Melléklet

Támogatott projektek – néhány példa

¨      Cigány foglalkoztatási lehetőség Csenyétén, amelynek keretében 15 munkanélküli kapta meg a kéthetes – szárazvirág díszek készítő és gyógynövénygyűjtő – képzés lehetőségét. Kisvállalkozást terveznek indítani, és 1991-tól kezdik tíz részletben visszafizetni a kölcsönt (2,380 $ azaz 150.00 forint)

¨      Faültetés a legszennyezettebb levegőjű bányavárosban, Dorogon, ahol a helyi környezetvédelmi egyesület iskolás gyerekek részvételével 625 fát ültet a házak elé, és az egyik iskola előtt egy kis ligetet hoz létre. Az ültetést a lakosok és a gyerekek végzik. 3,064 $ azaz 195.000 forint adomány

¨      Jogvédő központ létesítése Szerepen cigányok és munkanélküliek számára, és cigány nyelvi képzés az önkormányzat dolgozói számára. A pályázó a Szerepi Falu Egyesület, 230.000 forintot kértek, saját hozzájárulásuk 256.000 forint. A javasolt támogatás összege 130.000 forint. A kuratórium további információt kért, hogy dönthessen.

¨      Jogvédő és munkaalkalom teremtő központ létesítése Kalocsán, ahol a helyi Phralipe az ügyvéd fizetéséhez és az irodabérlethez járul hozzá. 275.000 forintot kértek, az irodai felszerelés megvásárlásához kaptak 170.000 forintot. Adomány 2,615 $ értékben.

¨      Adomány egy kis számítógép vásárlására a Kontroll Ligának, amely egy kis önkéntes szervezet, amely ingyen követi a helyi közösségek és egyének környezetvédelemre és jogi vagy adminisztratív terültre vonatkozó panaszait. Az önkéntesek havi 400 levelet kezelnek. A kérést a kuratórium egyhangúan támogatta 155.000 forint adománnyal (2,384 $)

¨      Támogatás a Falu Fejlesztési Egyesület helyi animátor képzésére. Ez a projekt segítségére lesz az alapítvány munkájának is. 15 animátor kap képzést helyi kommunikációból, akik majd képessé teszik a helyi közösségeket az alulról való építkezésre, projektek kivitelezésére, autonómiájuk fejlesztésére. Az egyesület a projekthez 90.000 forinttal járul hozzá. Adomány 155.000 forint (2384 $)

¨      Hozzájárulás az ESÉLY szociális munkásoknak szóló folyóiratnak a nonprofit szektorról szóló különszámának megjelentetéséhez. Az alapítvány ezer példányt megvásárol, hogy a neonprofit szektor eddig nem ismert lehetőségeiről szóló információt ezzel terjeszteni tudja. Adomány: 50.000 forint (770 $)

¨      Kivételesen rövid távú kölcsön a Phralipe Országos szervezetének, amely egy egyéves független cigány szervezet, hogy kifizethesse hat hónapra szóló bérleti díját és irodai költségeit, mert a forrásai elapadtak. 300.000 forintot kértek, 250.000 forintot szavazott meg nekik a kuratórium, 1991. április elsejei visszafizetési határidővel. /3,906 $). NB. A weinheimi Freudenberg Alapítvány 20.000 német márkát (13.500 $) adományozott az alapítványnak a Phralipe túlélését biztosítandó.

¨      A Pécsi Cigányok Kulturális Egyesülete egy jogvédő központ felállítására kért támogatást (a városban 8 ezer, a megyében 25 ezer cigány ember él). A központ jogi is ügyintézési támogatást fog adni a közösségnek. 150.000 forintot kértek iroda felszerelésre és számítógépre. A kuratórium azzal a megkötéssel döntött a projekt támogatása mellett, hogy a városban létező számos cigány szervezet jogvédő tevékenységét harmonizálják. (2,307 $)

III. Melléklet

Pénzügyi beszámoló 1990. június 1. – 1990. december 31.

A „Külső kooperáció” rovatban az a 11,761.82 $ értékű csekk található, amelyet az alapítvány az RBF-től kapott, és Bíró András svájci számlájára érkezett. Ez az összeg fedezte azt a 4,961.82 $-t, amellyel az RBF korábbi szerződéséből tartozott Bíró Andrásnak, plusz 1990. december 1-ig neki járó fizetést 6,800 $ értékben.

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy miért tartozik az alapítvány további 1,597 $-ral Bíró Andrásnak.

Fizetés dec. 31.-ig 2,000 $/hó                                    14,000 $

Megkapott 11,761.82 $-t, ebből erre az évre               6,800 $

Forintban 7×50.000                                                      5,603 $        12,403 $

NB: A kuratórium döntésének megfelelően és az elnök aláírásával az a döntés született, hogy 1991 január elsejével Bíró András fizetésének forint része 750 $-nak megfelelő összeg lesz, ezt Budapesten, forintban fizetik ki neki, és havi 1,250 $-t utalnak át az IFDÁ-nak, Nyon, Svájc, az IFDÁ-val kötött szerződés alapján programfejlesztésre, támogatásszervezésre és tanácsadói szolgáltatásokra.