Válasz a Norvég Civil Támogatási Alap körüli sajtóhírekre

Az elmúlt hetekben több sajtótermékben – Heti Válasz, Magyar Nemzet, pestisracok.hu – napvilágot láttak az NCTA pályázati döntésével és eredményeivel kapcsolatos (több esetben téves) információk és ezekre alapított gyanúsítások és vádak. Ezekre az alábbiakban kívánunk reagálni:

1.) Az NCTA céljai, prioritásai a meghirdetés óta olvashatók itt a honlapon, ezért ezeket most feleslegesnek tartjuk újra megismételni, de felhívnánk a figyelmet az alábbiakra: "a támogatók döntése értelmében az Alap kiemelt figyelmet fordít az emberi és kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján), a jó kormányzásra és átláthatóságra, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra, a megkülönböztetés és a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és kirekesztés elleni fellépésre valamint a nemek közti egyenlőségre, beleértve a nemi és családon belüli erőszakot." Az NCTA pályázati felhívásai ennek szellemében születtek, és ezek a szempontok az értékelési folyamatban is alapvető szerepet játszottak. Hozzá kell tenni azt is, hogy ez nemcsak a hazai kiírás esetében van így, de mind a 15 országban, ahol az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus működik, ugyanezek a prioritások érvényesek.

A támogatott szervezetek és projektek listája ennek fényében értelmezhető, amit a fenti sajtóorgánumok elfelejtenek megemlíteni. Ehelyett néhány, tendenciózusan kiragadott projekt példáján keresztül próbálnak nemlétező indítékokat keresni.

2.) A fenti hírek legfőbb "leleplező" mondanivalója, hogy a Soros György által létrehozott alapítványok, pl. az Open Society Insititute döntöttek az NCTA támogatásairól. Ezt a leghatározottabban visszautasítjuk. A pályázatok értékelése a honlapon szintén olvasható szempontok szerint és folyamatban történt – az értékelést és kiválasztást a lebonyolító alapítványok által felkért külső szakértők és bíráló bizottsági tagok végezték.

Ezzel együtt, tény, hogy több olyan szervezet részesült most az NCTA támogatásában, amelyek korábban az OSI kedvezményezettjei is voltak (és sok olyan is, amely viszont nem), de ennek "feltárásához" nincs szükség különösebb oknyomozásra vagy összeesküvés-elméletekre. Nyilvánvaló oka az, hogy az OSI és az EGT/Norvég Alapok hasonló társadalmi alapértékeket képviselnek – épp azokat, amelyek a fenti bekezdésben olvashatók..

3.) A támogatási javaslatot tevő Bíráló bizottságok valamennyi ülésén az értékelők és a szavazó tagok mellett megfigyelőként részt vettek a támogatók képviselői, és – nemzeti kapcsolattartóként – a magyar kormány delegáltja is. Az üléseken bármilyen státuszban részt vevők valamennyien nyilatkozatban vállalták, hogy a tudomásukra jutott, az üléseken elhangzott információkat bizalmasan kezelik. Éppen ezért, bármilyen, a sajtóban megjelent és az értékelőknek vagy bírálóknak tulajdonított állítás, ha igaz, megvalósítja a magántitok megsértését, ha viszont nem igaz, rágalmazásnak minősíthető. A további kiszivárogtatások megelőzése érdekében a lebonyolító alapítványok kezdeményezik a szükséges jogi lépések megtételét.

Végül, de nem utolsósorban, megjegyezzük, hogy sajnálatos módon az említett sajtóhírek elmulasztanak különbséget tenni a – demokratikus társadalmakban természetes és szükségszerű – társadalmi aktivitás és részvétel, civil jog- és érdekérvényesítő tevékenység, illetve a pártpolitizálás között. Előbbiek erősítése az NCTA támogatók által meghatározott, alapvető feladata, utóbbival viszont az NCTA korábban és ezután sem foglalkozik.

forrás: norvegcivilalap.hu