A romák minőségi és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférése

Az Autonómia Alapítvány az Európai Roma Grassroots Szervezetek Hálózat (ERGO) tagjaként részt vett a romák lakhatási helyzetét vizsgáló kutatásban. 2023-ban az ERGO hat országban (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Románia, Spanyolország és Spanyolország) végzett mélyreható nemzeti esettanulmányokat, amelyekben a romák lakhatásának és életkörülményeinek valóságát, valamint a romák által a minőségi és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés során tapasztalt legfontosabb akadályokat vizsgálta ezekben az országokban. Albániában, Bosznia és Hercegovinában, Írországban, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Törökországban működő ERGO tagszervezetek további összehasonlító adatokat szolgáltattak. A főbb megállapításokból és ajánlásokból egy uniós összefoglaló jelentés készült.

A jelentés legfontosabb üzenetei:

1. A romák életkörülményei lényegesen rosszabbak, mint a többségé, a romák többsége pedig de facto hajléktalanságban él.

Sürgős és jelentős beruházásokra van szükség a legtöbb roma által lakott lakások szerkezeti állapotának javítására, beleértve a közművekhez való csatlakozást is, hogy azok megfeleljenek az ENSZ megfelelő lakhatásról szóló meghatározásának.

2. A legtöbb roma szegregált közösségekben és/vagy informális telepeken él, sokan környezeti veszélyeknek vannak kitéve.

Az országoknak átfogó deszegregációs terveket kell kidolgozniuk, világos célokkal és mutatókkal, amelyeknek foglalkozniuk kell a szabálytalan lakhatási helyzetek legalizálásával és a nem megfelelő helyszínek használatából eredő környezeti következményekkel is.

3. A lakhatás magas költségei és a túl bonyolult adminisztratív eljárások tovább csökkentik a romák lakáshoz jutását.

A roma lakhatási és energiaszegénységet a jövedelemhez való hozzáférés javításával és a lakás- és közüzemi piac jobb szabályozásával kell kezelni; a bürokratikus eljárásokat egyszerűsíteni kell, beleértve a szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek a személyi igazolványoktól és a lakcímtől való függetlenítését.

4. A romák továbbra is cigányellenességgel és erőszakos kilakoltatásokkal szembesülnek.

Az előítélet-ellenes képzést kötelezővé kell tenni minden lakásügyben érdekelt szereplő számára, beleértve a helyi hatóságokat is, erős diszkriminációellenes jogszabályokkal és mechanizmusokkal párosulva; a kilakoltatás csak a legvégső esetben alkalmazható, és a kilakoltatásnak megfelelő értesítéssel és tisztességes alternatív lakhatás biztosításával kell járnia.

5. A szociális lakhatás nagy lehetőségeket rejt magában a romák lakhatása szempontjából, de jelenleg nem használják ki kellőképpen.

A szociális lakásállományt bővíteni és fejleszteni kell, míg az elosztásuknak a jogokon alapuló, a lakhatást előtérbe helyező megközelítést kell követnie, csökkentve a feltételekhez kötöttséget és a megfizethetetlenséget, és biztosítva, hogy az olyan kiszolgáltatott csoportok, mint a romák, elsőbbséget élvezzenek.

6. A roma közösségeket és civil társadalmi szervezeteiket be kell vonni a fenntartható megoldások közös kialakítása érdekében.

A politikai döntéshozóknak és a lakhatással kapcsolatos valamennyi szereplőnek szorosan együtt kell működnie a roma érdekelt felekkel és civil társadalmi képviselőikkel a tényeken alapuló megoldások biztosítása, a bontott adatgyűjtés támogatása, a közös megértés elősegítése és a kulturális szakadékok áthidalása érdekében.

Ezzel a kutatásnak az a célja, hogy vitát indítson a politikai döntéshozókkal az európai romák számára a lakhatás elérhetőségének, hozzáférhetőségének, megfizethetőségének, minőségének és inkluzivitásának javításáról.

• Olvassa el az EU összefoglaló jelentését itt!
• Olvassa el a nemzeti esettanulmányokat: Bulgária – Cseh Köztársaság – Magyarország – Románia – Szlovákia – Spanyolország.
• Olvassa el a további összehasonlító adatokat: Albánia – Bosznia-Hercegovina – Írország (itt és itt) – Koszovó – Észak-Macedonia – Törökország.

A magyarországi helyzetet bemutatása: HUNGARY-Roma-access-to-quality-and-affordable-housing (angol nyelvű)