A Toleranciadíjat az Autonómia Alapítvány hozta létre. A díjazottak munkáit minden évben azon alkotások közül választotta ki a zsűri, melyek a személyes és közösségi szolidaritás tényét vagy hiányát mutatták be.
Csalog Zsolt, író
Hegyi Imre, karnagy, újságíró, riporter
A díjakat Göncz Árpád köztársasági elnök adta át a kitüntetetteknek.
Rácz Zsuzsa, író, újságíró
Bódis Kriszta, író, dokumentumfilmes, pszichológus
1996-ban ötödik alkalommal adtuk át a Tolerancia Díjat azoknak az újságíróknak, akik a különböző kisebbségek iránti tolerancia eszméjét hirdetik. A Tolerancia Díj első évében, 1992-ben 57 jelölés érkezett, míg 1996-ban már 259 pályázatot kaptunk. A Díjat az Emberi Jogok Nemzetközi Napján nyújtotta át a legjobbaknak Ferge Zsuzsa, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az írott sajtó díjazottjai:
Csalog Zsolt (író), Parázs Johanna, Dobszay János, Kurucz Anita (újságíró), Bedegi Győző (újságíró, író)
Különdíjat kapott: Kis János (tv-riporter, szerkesztő)
Rádióműsorok díjazottjai: Borenich Péter, Kovács Erika, Pálfi Balázs
A filmes kategória díjazottjai: Rick Nóra, Hatiasvili Nodar, Mertz Lóránd, Salamon András, Zelki János
Különdíjat kapott: Horvát János (tv-riporter, szerkesztő), Hegyi Imre, karnagy, újságíró, riporter.
1997-ben a Tolerancia Díjat olyan újságcikkek elismeréséül adták át, amelyek a társadalmi kirekesztés tényének pontos elemzéséről szóltak annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos problémák a többségi társadalom körében nagyobb megértésre találjanak. A 250 jelölt közül a kiemelkedő közéleti személyiségekből álló zsűri az alábbiakat választotta ki:
Nyomtatott sajtó kategória:
Iványi Gábor, a Mozgó Világ-ban megjelent, hajléktalanokról szóló sorozatáért;
a Roma Sajtó Központ újságírói, a napilapokban közzétett újságcikkeikért;
Tóth Attila Gábor, a Magyar Narancs-ban írt közjogi publicisztikájáért;
Seres László, a Dekóder című rovatáért, amely a magyarországi politika fennmaradó kommunista befolyásoltságáról szólt. Ez a Magyar Narancs-ban is megjelent.
Rádióműsor kategória:
Borenich Péter, a cigányokkal kapcsolatos igazságtalanságról szóló tanulmány anyagáért;
Fiala János, a Petőfi rádióban közvetített Földalattvalók című késő éjszakai műsoráért, amely hajléktalanokról illetve a hajléktalanokhoz szól;
Veszprémi Erzsébet, a Nyíregyházi Rádióban közvetített, cigány gyerekekről szóló, Lépésről lépésre című műsoráért;
a Ránki Júlia által vezetett csoport, amely létrehozta a szubkultúrákról szóló Más Sáv című műsort,
Film és televízió kategória:
Matula Mariann, Bangó Szabina filmje című munkájáért;
a Fekete Doboz stábja, Gogol: A Revizor című műve, ahogy a budapesti hajléktalanok előadják című filmjükért;
a Duna TV stábja, a Füst a fény felé című filmjükért;
Fischer Gábor, Jó barátok című filmje,
Bódis Krisztina, Egymás mellett című filmjéért
Különdíj: Friderikusz Sándornak és Kepes Andrásnak, akik talk show-ikkal a nyilvánosság előtt hirdették a társadalomból kirekesztett, megkülönböztetett csoportok iránti megértést.
Ebben az évben a díjat Nádas Péter adta át.
Az 1998. évi díjazottak:
Nyomtatott sajtó: Mihancsik Zsófia, Balogh Attila, Scipiades Erzsébet
Televízió: Varga Ágota, Bayer Ilona, Kriskó László és Matula Mariann
Rádió: Hegyi Imre és Kovalik Márta, Moskovics Judit és Maronics Annamária, Ránki Júlia és Sándor Erzsi.
„Ahol társadalmi csoportok naponta súlyos sértéseket kénytelenek a hatalom gyakorlóitól eltűrni, ott egyre növekszik a ressentiment és egyre fogy a demokrácia.
De lehet, hogy a társadalmi békétlenség gerjesztése, aminek ma kényszerű tanúi s gyakran tehetetlen elszenvedői vagyunk: lehet, hogy ez is jó lesz valamire. Lehet, hogy épp ennek folytán mindinkább ráeszmélünk elidegeníthetetlen tulajdonunkra, a demokráciára, és birtokunkba vesszük azt úgy, hogy kitöltjük kereteit mindazokkal az öntevékeny szervezetekkel, intézményekkel, amelyekben akaratunkat és eszményeinket láthatjuk megtestesítve.
Lehet, hogy Magyarországon létrejön majd a civil társadalom, amely képessé válik arra, hogy saját életét a mindenkori hatalomtól függetlenül megszervezze, és a demokráciát a saját szükségletei szerint, a saját szabadságára, boldogságára és boldogulására átformálja.
És akkor eljön a nap, amikor a tolerancia nem erény lesz csupán, hanem társadalmi gyakorlat is.”
(Kertész Imre, részlet az 1999. december 10-én, a Tolerancia-díj átadása alkalmával elhangzott beszédből)
1999 évi díjazottak:
Varró Szilvia, újságíró
Kenedi János, író, kritikus
Vajda Éva, újságíró
Ránki Júlia, szerkesztő-riporter-műsorvezető, újságíró
2000-ben a Díjakat Esterházy Péter adta át. A zsűri (Bíró András, Donáth László, Fodor Gábor, Jancsó Miklós, Ludassy Mária, Orsós László Jakab) a következő újságírókat díjazta:
Nyomtatott sajtó | Rádió | Mozgókép | |
1. díj | Scipiades Erzsébet | Pálfi Balázs | Varga Ágota |
2. díj | Puporka Lajos Hell István | Bódis Kriszta | |
3. díj | Horváth Miklós | ||
Különdíj | Népszava publicisztika rovat | Hegyi Imre és Kovalik Márta | Fehéri Tamás |
A zsűri (Bíró András, Donáth László, Fodor Gábor, Halmai Gábor, Jancsó Miklós, Ludassy Mária, Orsós László Jakab) 2001-ben kategóriánként – írott, rádiós és filmes sajtó – egy-egy 500 ezer forintos díjat osztott ki a következő újságíróknak: Varró Szilvia, Rádai Eszter és Szádvári Lídia. Az úgynevezett egyforintos különdíjat szerkesztőségek kapták: Beszélő – Roma Dosszié -, Inforádió– Emberi Jogi és Kisebbségi Magazin -, RTL Klub – Akták -, MTV – Théma.
Glatz Ferenc, akadémikus
Orosz József, műsorvezető, szerkesztő
Tolerancia Díj Zsűri
Az alapítvány kuratóriuma 2002-ben Bíró András kérésére a Tolerancia díj megrendezését átadta a Másság alapítványnak.
Göncz Árpád beszéde az 1994-es átadón
Az 1998-as Tolerancia Díj átadó ünnepsége