Autonómia 30

Alapítványunk  30 éve dolgozik a hátrányos helyzetű csoportok, közöttük is elsősorban a romák megerősítéséért. Az évtizedek során a szellemi műhelyben számos területen kerültek kidolgozásra innovatív módszerek. A születésnap alkalmából az online térben rendeztünk beszélgetéssorozatot az eltérő területek képviselőivel olyan témákról, amelyek általában háttérbe szorulnak a közbeszédben, pedig mindannyiunk életére jelentős hatással bírnak. A számos szakértő részvételével megrendezett találkozók egyenként másfél órás felvételei továbbra is elérhetőek, bízunk bennük, hogy inspirálni fogják mások munkáját és a szakmai diskurzust, illetve alapanyagot adhatnak a témák médiában történő feldolgozásához.

A tucatnyi beszélgetés a vírushelyzet miatt az online térben került megrendezésre. A beszélgetések során megtudhattuk egyebek között, hogy bár a szegénységről sokaknak legtöbbször a romák jutnak eszébe, a hazai szegénységben élők nagy része nem roma. A romák integrációja a társadalom eltérő csoportjainak egyaránt érdekük. Ezt a folyamatot adományokkal csak részben lehet elősegíteni, sőt az adományok bizonyos esetekben ellenkező hatást is kiválthatnak. Eltérő városokban nagyon más integrációs folyamatok valósultak meg az elmúlt harminc évben, és a civilek igazán akkor lehetnek sikeresek és hatékonyak az integráció területén, ha érdemben együtt tudnak működni az önkormányzatokkal. A hátrányos helyzetű fiatalok megerősítésében a művészetoktatás olyan eszközöket tud biztosítani, ami a legtöbb iskolában kimarad. A romák megerősödése szempontjából egyformán fontos szempont, hogy van-e hiteles saját médiaorgánumuk, hogy a roma értelmiség tagjai milyen mértékben hagyják el az országot, és hogy az évtizedekkel ezelőtt szisztematikus és többéves fejlesztésre lehetőséget kapott roma fiatalok mennyiben tudnak aktív alakítói lenni a közösségeik életének.

Ugyanakkor mindegy, hogy romákról, vagy nem romákról van szó, bármilyen szociálisan, gazdaságilag hátrányos helyzetű csoport csak komplex fejlesztéseknek köszönhetően tud érdemben előrelépni. Amennyiben a szakképzés valóban érdemi ismereteket és piacképes készségeket tud adni a zömében ilyen intézményekbe járó hátrányos helyzetű fiataloknak, akkor lehet csak esélyük a munkaerőpiacon. A munkaerőpiacon azonban a romák, fiatalok és nők egyaránt sokszor hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, amely hátrányt a jelentkezők felkészítésével és a munkaadók szemléletformálásával lehet egyensúlyozni.

„Ahogy az előző harminc évben, úgy a következő harmincban is azért fogunk dolgozni, hogy a társadalmi hátrányok ellenére mindenkinek legyen esélye Magyarországon alakítani a saját és a környezete sorsát.” – nyilatkozta Nun András, az alapítvány igazgatója – „Ez pedig csak széleskörű együttműködésekkel, újításokkal, és ha kell kritikai észrevételek megfogalmazásával képzelhető el, ugyanakkor a bizalmat a közösségek tagjaiban, akikért dolgozunk egy pillanatig sem szabad elveszítenünk.”

AA30 – Miben más a roma és nem roma szegénység?

A szegénység jelenségének megismerése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a társadalom túl tudjon lépni a sztereotípiákban való gondolkodáson, ugyanakkor reális képpel bírjunk társaink helyzetére és megküzdési stratégiáira vonatkozóan. Megismerés nélkül ugyanis nem lehetséges társadalmi integráció.

AA30 – Kinek éri meg az integráció

A romák integrációja kapcsán gyakran hallani költséges projektekről, illetve arról, hogy a társadalomnak kötelessége lehetőséget biztosítani a hátránnyal induló tagjainak. Megéri-e az integráció befektetést, időt, pénzt, törődést, a szerencsésebb sorsú csoportok áldozatait ? Erről az érzékeny kérdésről szigorú tények tükrében beszélgettünk szakértők bevonásával.

AA30 – Kinek segít az adomány?

Sokan úgy látják, leginkább adományokkal tudják segíteni a hátrányos helyzetű emberek életét. Az adományozás kérdése az idén tavasszal kialakult válsághelyzetben még inkább fókuszba került. A beszélgetés során számba vettük az adományozás lehetséges eszközeit, csatornáit, illetve azt, hogyan tud az adományozás segíteni fejlesztési folyamatokat, és mikor tudnak ellenkező hatást kiváltani jószándékú kezdeményezések.

AA30 – Romák Pécsen és Miskolcon. Mi történt az elmúlt 30 évben?

két magyar nagyváros, ahol jelentős a romák lélekszáma, mégis sok eltérés tapasztalható a roma önszerveződés és integrációs kezdeményezések között. Milyen tényezők segíthetik és hátráltathatják a roma közösségek megerősödését egy városban? Milyen hatásai vannak a roma önszerveződésnek Pécsen és Miskolcon? Hogyan viszonyul a két város a romákat érintő oktatási, lakhatási kérdésekhez? Mi befolyásolta ezt a viszonyt egyik és másik helyen?

AA30 – Civil és (ön)kormányzati együttműködések a roma integrációért

Roma integrációért dolgozó helyi szervezetek számos szakmai, módszertani újítást kidolgoztak az elmúlt évtizedekben, melyek segíthetik az előrelépést. Mégis a (helyi) hatóságokkal, intézményekkel történő kapcsolattartás, együttműködés talán az egyik legnagyobb kihívás a roma integráció ügyéért dolgozó szervezetek életében. Miért van ez így és mik a tapasztalatok, sikerek és kudarcok ezen a téren?

AA30 – Művészeti alapú fejlesztések hátrányos helyzetű településeken

Miért viszünk művészeti foglalkozásokat, fejlesztéseket, olyan közösségekbe, amelyek tagjai alapvető lehetőségek (pl.: oktatás, közművelődés, munka, lakhatás) terén is hátrányt szenvednek? Mit adhat az érintetteknek a közösségi alkotásban való részvétel lehetősége? Milyen eszközökkel, milyen eredményeket érhetünk el?

AA30 – Roma média a múltban és a jelenben

Az elmúlt három évtizedben számos romák által készített, illetve kifejezetten romáknak szóló sajtótermék, roma hírszolgálat született, például a Phralipe, a Roma Sajtóközpont, a Dikh TV, a MTV Roma Magazin, a C-press, a Rádió C, CserePress/Cserőke, Romédia Alapítvány, RomNet, a Sosinet, TV Baxtale. Mi (volt) ezek célja, mi a közös a sorsukban, mi az örökségük? Mi jellemezte régebben, és mi jellemzi most a roma médiát?

AA30 – Roma értelmiség emigrációban

A roma önszerveződés, érdekképviselet fontos – ha nem a legfontosabb – szereplője a roma értelmiség. Sokan közülük úgy döntöttek, inkább elhagyják az országot. Mit veszítettünk azzal, hogy máshol kezdtek új életet, és mit nyerhetünk annak köszönhetően, hogy kicsit távolabbról látnak rá a hazai ügyekre, máshol látott megoldások kapcsán szereznek tapasztalatot?

AA30 – Roma fiatalok megerősítése két évtized távlatában

Mi az öröksége a Világbanki támogatásból megvalósult PAKIV programnak, melyben 2001-2003 között bulgáriai, magyarországi, romániai és szlovákiai roma fiatalok vettek részt vezetői és közösségfejlesztői képzésben?

AA30 – Hány dimenziós a hatékony fejlesztés

A hátrányos helyzetű településeket és régiókat célzó fejlesztések kapcsán kulcsszóvá vált a komplexitás. De ki mit ért komplex fejlesztés alatt? Mennyi idő szükséges a hatékony fejlesztéshez? Mi a célravezetőbb, a térségi vagy a pontszerű beavatkozás? Hogyan viszonyulnak a hosszútávú fejlesztő programok az állami intézményrendszerekhez?

AA30 – Mennyiben készit fel a szakképzés a munka világára?

Hogyan választanak szakképzést a hazai fiatalok? Miért morzsolódnak le nagyon sokan? És mennyiben jutnak hozzá a képzés során olyan szaktudáshoz és kompetenciákhoz az évek során, ami valóban versenyképessé teheti őket a munkaerőpiacon? Mik a szakképzés gyenge pontjai, és mik azok a jó gyakorlatok, fontos szempontok, amiket érdemes figyelembe venni, terjeszteni.

AA30 – Mik lehetnek hátrányok és előnyök a munkaerőpiacon?

A munkakeresés során sokszor hátrányt szenvednek a romák, nők vagy éppen a pályakezdők. a velük hasonló erősségekkel bíró, csak éppen nem roma nem nő vagy nem pályakezdő jelöltekkel szemben. Milyen eszközökkel lehet ezeket a hátrányokat mérsékelni akár a munkáltatók, akár az érintett jelöltek részéről?