Cigány és magyar emberek együttműködésében megvalósuló természetvédelmi erdőkezelés a kisgyőri Várerdőben
BAZ megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. –
Miskolci Humánpolitikai Cigány Civil Egyesület.
A két szervezet már sikeresen működött együtt a Zöldmunka II. programban, akkor a megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. kezelésében lévő 11 ha akácos erdőt tisztítását, vágását és elszállítását végezték a Miskolci Humánpolitikai Cigány Civil Egyesület tagjai. A Zöldmunka III. program az előző évben megtisztított terület, az ott őshonos tölggyel való beültetését célozta meg.
A program során 5 fő korábban munkanélküli hátrányos helyzetű cigány ember jutott munkához, miközben megismerkedtek a fenntartható erdőgazdálkodás elveivel és technológiájával. A két szervezet együttműködésének köszönhetően a kisgyőri erdő egy szelete megújult. A korábban tájidegen akácos helyére a területre korábban jellemző tölgyes került.
„ Az erdészeti szakhatósággal (ÁESZ) történt egyeztetés alapján a területen ligetes tölgyes kialakítása volt a legcélszerűbb megoldás, a terület adottságainak figyelembevételével. A szakhatósággal közösen készítjük el a következő tíz évre vonatkozó erdészeti üzemtervet, melynek alapja és fő vonala a Zöldmunka program által támogatott fenntartható erdőkezelési terv.” (Részlet a megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. beszámolójából)
Biotégla gyártás
Lungo Drom Érdekvédelmi Cigányszövetség Tagszervezete
– Kerecsendi Faluvédő Egyesület
A kerecsendi Lungo Drom már egy projektet korábban is sikeresen megvalósított a Zöldmunka program keretében, akkor az Életfa Környezetvédő Egyesülettel együttműködve kerecsendi Laskó patakot tisztították ki.
A zöldmunka III. programra a biotéglagyár megvalósításával pályáztak. Kerecsend község határában az 1700-as évektől agyagot bányásztak, és téglát gyártottak. A cigány lakosság mindig is részese volt ennek a tevékenységnek, a környékben elismert minőséget jelentett az un, kerecsendi cigány tégla. A szervezet ezt a hagyományt kívánta felújítani, a kor követelményeinek megfelelő színvonalon.
A projektnek környezeti szempontból erőssége, hogy alacsony energia igényű technológiát használ, és a keletkezett termék újrahasznosítható. Nem okoz újabb tájsebet, egy eleve bányaművelésre használt területen valósítja meg a projektet. A termékkel a fűtési energia hatékonyan használható fel. A biotéglával épült ház természetközeli, tradicionális hangulatú.
A projektet egy cigány szervezet menedzseli, ezzel tapasztalatokat szerez nagyobb programok lebonyolításához. Helyi tradíciókra, helyi erőforrásokra épít. A cigányembereknek egy tradicionálishoz közeli modern munkalehetőséget biztosít.
„Ez a program, a jövőnk alapjait lerakta és úgy szellemiekben, mint anyagiakban fejlődési pályára állított bennünket.” (Részlet a szervezet beszámolójából)
Ökológikus vidékfejlesztés a ZalA-KAR kistérségi társulás területén
Gazdálkodó Családokért ZalA-KAR Kht. – Ökorégió Alapítvány
A Gazdálkodó Családokért ZalA-KAR Kht.-t a ZalA-KAR Kistérségi Fejlesztési Társulás hozta létre 1997-ben. A 18 hátrányos helyzetű kistelepülés területén működő szervezet, az Ökorégió Alapítvánnyal együttműködve elkezdte a zalai kistérség fenntartható ökologikus vidékfejlesztési tervének kidolgozását.
A két szervezet az átfogó és sokrétű nagy tervből a cigánylakosságot leginkább érintő témával extenzív gyümölcstermesztésre alapuló gyümölcsfeldolgozással pályázott.
A gyümölcsfeldolgozáshoz szükséges alapanyagokat két önkormányzat Dötk és Pakod biztosította. A Dötk és Pakod területén található extenzív gyümölcsösök, kezelését, karbantartását az önkormányzatnak kellett volna biztosítani, de azok szerény anyagi lehetőségei azt nem tették lehetővé. Így a két gyümölcsöst, átadták a Gazdálkodó Családokért ZalA-KAR Kht.-nak. A program során a két település cigány lakosai a gyümölcsösöket kitisztították, újra „termővé” tették. A program későbbi részében 7db napkollektoros és 3 db kemencés nagy aszaló került a környékbeli településeken felállításra. A kemencés aszalók elkészítésében a két település cigány lakossága tevékeny részt vett, így az aszalás beindítása előtt is munkaalkalomhoz jutottak. A 7 db napkollektoros aszaló a Türjei Cigány Szervezet ajánlása alapján 7 türjei család portáján került felállításra. A hét család tagjai őstermelőkként értékesítik az aszalványokat. A három kemence a környékbeli települések cigány egyesületeinek kezelésébe került, az aszaló üzemeltetését helyi cigány emberek végzik.
Kisebbségi Közösségi Ház Egyesület
Az egyesület ‘94-ben jött létre, rendezvényeiket, összejöveteleiket saját tulajdonú ingatlanjukban tartják, van saját focicsapatuk is. A közösségi eseményeken kívül több sikeres akciójuk volt, a cigánysort megtisztították a szeméttől, a rágcsálókat kiirtották, a környezetüket rendbe rakták. Az egyesület már nyert a zöldmunka pályázaton támogatást, melyet rendkívül szervezetten és hatékonyan használtak fel.
A Zöldmunka programjuk során a terepen összeszedték a szemetet, földgyaluval elsimították, kiegyenlítették, majd a roma családok saját portájukat tették rendbe, virágoskerteket alakítottak ki, házaikat kimeszelték és facsemetéket ültettek a házak elé. Végül vegyszeres fertőtlenítést, rágcsáló és féregirtást végeztek. Ezt követte az értékelés, a közterületeken dolgozók munkájának jutalmazása illetve a Tiszta udvar, rendes ház tábla elhelyezése.
„Ez év április első felében egy olyan szeméttelepet számoltunk fel, amely közvetlenül a lakók környezetében volt. A szeméttől megtisztítottuk és játszótérré, labdarúgópályává alkalmassá tettük.
Ezt követően április 20-án meghirdettük a „Tiszta udvar, rendes ház” akciót. Felhívtuk a családok figyelmét a követelményekre, kiosztottuk részükre az elültetendő fákat, tujákat. Az emberek lelkesedéssel fogadták kezdeményezésünket. Hat utcából mintegy 82 család kezdte el a versengést. Zsákokba gyűjtötték a szemetet, meszelték, festették a házakat, kívül, belül, szépítették környezetüket, elültették a bokrokat.
Az akciót értékelő bizottság munkájában részt vett a város Önkormányzata, a Családvédelmi és Családsegítő Szolgálat valamint a Kisebbségi Ház Egyesület képviselői is. 42 család kiérdemelte a tisztasági csomagot, hat család kapott kiváló elismerést, oklevelet, „Tiszta udvar, rendes ház” felirattal táblát.
A program közös ünnepléssel, vacsorával ért véget. Mindenkinek ízlett a finom babgulyás, ami után üdítővel kínáltuk a családokat.
Úgy ítéljük meg, hogy a „Zöldmunka” című programmal mindenki jól járt: a családok tisztábbak lettek, a környezet megszépült, a levegő mindenki számára frissebb lett.” (Részlet a szervezet beszámolójából)
Az egyesület ‘98-ban alakult, sikeres pályázatuk még nem volt. Céljuk a mezőgazdasági munkavállalás biztosítása tagjaik részére. Az egyesületnek bérelt földje van, melyen ciroktermesztést folytatnak és közösen vettek egy IFA-t. A településen az önkormányzat ‘96-ban (1100 nyárfacsemete, 110 tujafa) és ‘97-ben (4500 turkesztáni szilcsemete) már ültetett fákat, azzal a céllal, hogy a Debrecenből itt elfolyó szennyvíz bűzét felfogják. Azonban a belvíz a fák 60 %-át teljesen kipusztította. Programjukban a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve a kipusztult csemetéket pótolták. Elvégezték a talajelőkészítési munkálatokat, a szántást, tárcsázást illetve kézi erővel a gödörásást. Az ültetést követő ápolást és a terület rendben tartását a roma szervezet vállalta. A fásítási programba anyagilag besegített a települési önkormányzat is. Hosszú távon a felnövő csemetékből bűzfogó alakul ki, melyre nagy szükség van, mivel a Debrecenből folyó szennyvíz sok kellemetlenséget okoz a helyi főként roma lakosságnak.
„A takarítási programban az egyesület tagjain kívüli személyek is nagyon sokan részt vettek. A terület helyén évekkel ezelőtt szennyvíz, a Kösely kanális folyt el. A takarítást befejezve a Kösely helyére fűzfadugványt ültettünk, remélve, majd kosárfonás és vesszőseprő kötéséhez a hajdúszováti munkanélküliek fel tudják dolgozni.
Több napon keresztül az egyesület tagjai és nagyon sok hadúszováti ember bekapcsolódott az ültetésbe és a vízhordásba, amit kézi erővel és gépi erővel, vödrökkel és vizestartállyal oldottunk meg. Augusztus hónapban sajnos továbbra is az aszály uralkodott és sok kis fát kipusztított. Mivel a pénzünk elfogyott a hajdúszováti polgármester úrnak köszönhetően kaptunk segítséget, gépeket, hogy tudjunk öntözni és dolgozni.
El szeretném mondani, hogy az egész munkálatot a polgármester úrral közösen megbeszélve végeztük el." (Részlet a szervezet beszámolójából)
Magyar Torma Megmentéséért Alapítvány
– Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete Bagaméri Tagszervezete
Bagamér nem volt ismeretlen az Autonómia Alapítvány előtt. A Cigány Vezetők Szakmai Egyesületének (CVSZE) kiemelkedő tormatermesztési programját ‘97-től kezdve támogatjuk (legutóbb a Kertészet 2000-ben). A település és környékének specialitása a torma, mely termesztéséből él 6-8 falu népessége. A Magyar Torma Megmentéséért Alapítvány (MTMA) a térségben ‘98-ban kitört tormaválságra válaszul jött létre, a helyi kistermelők érdekeinek képviseletére. A szervezetvezető Rácz Péter rendkívül jó szervező és gazdálkodó (két tormafajtát is nemesített), az MTMA-n kívül (mely kuratóriumi tagja a CVSZE elnökhelyettese Zsákai Sándor) létrehozta a PROfoodMERK Kft-t, mint felvásárló, értékesítő és befektető céget.
Az MTMA ‘99-ben útjára indította gyógynövénygyűjtési és értékesítési programjátt, mivel a torma évente egyszer hoz jövedelmet a termelőjének, szükség volt egy olyan tevékenységre, mely kiszámíthatóbbá, egyenletesebbé teszi az éves gazdálkodást. 43 (roma és nem roma) család vett részt a csalán és a körömvirággyűjtésben. Az Öko-Szolár Program egy több év alatt kiteljesedő ökogazdálkodási, gyógy- és fűszernövény termesztési illetve napenergia hasznosítási program. Idén a tavaly gyűjtött és a már kiosztott szaporítóanyag feldolgozását, szárítási rendszerének kialakítását valósítják meg a CVSZE hathatós közreműködésével. A program részvételi feltétele az őstermelői igazolvány. A PROfoodMERK Kft. építi fel a szárítópajtát, illetve térítésmentesen adja bérbe a szárítókamrát
„Mint mentornak, könnyű feladatom volt. Már találkozásunkkor kiforrott elképzeléseik voltak, csak csiszolni kellett rajtuk, főleg a környezet oldalt kellett jobban megvilágítani. Így a gyógynövény gyűjtés környezetre gyakorolt negatív hatása. A feladatomat az is könnyítette, hogy mindannyian tapasztalt pályázatírók, szervezők és vállalkozók. Könnyen kommunikálnak, jó az emberismeretük, közvetlenek mindenkivel.
Óriási gondot jelent a programnak az a tény, hogy az önkormányzat az idéntől csak annak ad segélyt, aki nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. Viszont ennek megléte nélkül a begyűjtött növények átvétele megdrágul. Így továbbra is fekete munkára kényszerítik az elszegényedett roma és nem roma családokat.
A program sikerének a záloga, hogy jól felkészült szakember és üzletember irányítja (Rácz Péter), aki régóta jól ismeri a családok helyzetét. Ezt jól kiegészíti a CVSZE és a Családsegítő helyi kulcsemberei, így Zsákai Sándor és Rózsás Miklós. Sajnos, a helyi önkormányzattal nem megfelelő a kapcsolat, ezt feltétlenül erősíteni kell.
Támogatandó a bagamérieknek az a törekvésük, hogy ezt egy bemutató projektnek is szánják. A rendszer adaptálva tovább adható, kiterjeszthető egész Debrecen-Szeged vonalában. Ez vonatkozik a szolár szárítóra, mint műszaki megoldásra, vonatkozik a családok bevonására is.” (Részlet a mentori jelentésből)
Gyógynövény termeltető és értékesítő szövetkezet létrehozása
DCKSZ
A barcsi DCKSZ a dél somogyi régió meghatározó cigány szervezete, sok falusi tagszervezettel. Programjuk az első magyarországi roma, termelő, feldolgozó és értékesítő szövetkezetének létrehozását tűzte ki célul. A szövetkezet fő tevékenységének a Duna Dráva Nemzeti Park környezetében fekvő települések, romák által összegyűjtött gyógynövény termésének felvásárlását, értékesítését majd később feldolgozását jelölte meg. A Zöldmunka IV. program keretében a szövetkezet létrehozásának költségeit fedeztük és a felvásárláshoz szükséges forgótőkét adtuk. A szövetkezetet ROMARKET néven 2001. március 8.-án a Somogy Megyei Bíróság cégjegyzékbe vette. 2001 júniusától a szövetkezet megkezdte működését, 1,5 t hárs felvásárlásával és értékesítésével.
„Megalakult az ország első cigány szövetkezete
Ötszáz embernek adhat munkát a vállalkozás
Gyógynövénygyűjtéssel és értékesítéssel foglalkozik az ország első cigány szövetkezete, amely a napokban alakult meg a Somogy megyei Barcson. Az alapítók a beás cigányok hagyományos munkáját jelölték meg főprofilnak, és az előzetes becslések szerint ötszáz embernek tudnak majd munkát biztosítani. A Dráva völgyében a cigány lakosság aránya eléri a negyven százalékot.
– A romák rengeteget tudnak a gyógynövényekről – utalt a beszélgetés elején Balogh Imre, a Romarket termékpályás szövetkezet alapító elnöke arra, hogy a gyorstalpaló-tanfolyamokon nem kellett megerőltetnie magát a tanárgárdának. Egyelőre csupán húszan végezték el a kurzust, amely a szakmai hátteret biztosítja a szövetkezet működéséhez. Balogh Imre, aki a Dél-Somogyi Cigányképviselők Szövetségének vezetője is egyben, az Indexnek elmondta: mivel a cigány közösség jelentős része ma is gyógynövénygyűjtéssel és értékesítéssel foglalkozik, teljesen logikus lépés volt "intézményesített keretek között megszervezni a tevékenységüket". Pláne úgy – folytatta az elnök -, hogy jelenleg az átvevők hihetetlen árréssel dolgoznak: a cigányoktól bagóért vásárolják fel a növényeket, és drágán adják tovább.”……. A szövetkezet alapításához kétmillió forintot nyertek az Autonómia Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány közös pályázatán, jelenleg pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól várnak támogatást. A szövetkezet egyelőre csak hat községből verbuválódik, de az alapítók szeretnék, ha Barcs, Csurgó, Tarany, Ötvöskónyi, Babócsa és Lakócsa mellett Somogy megye több településén is sikere lenne a vállalkozásnak. Balogh elmondása szerint az önkormányzatok támogatják az ötletet, de egyelőre kevés a konkrét együttműködés. A szövetkezet az első évben 18 millió forintos árbevételre számít, amelynek negyede már profitként csörög a kasszába. ” (Barta Balázs Index, 2001. július 5.)
Autonómia Alapítvány
1137 Budapest, Pozsonyi út 14. II/9.
Telefon: +36 70 491 1033
Email: autonomia@autonomia.hu
Adószámunk: 19022091-1-41
Bankszámlaszámunk: 11600006-00000000-80724009
1990 – 2024 © Autonómia Alapítvány