Az Alapítvány 2010. évi Közhasznúsági jelentése

DOKUMENTUMOK:

Az Autonómia Alapítvány 2010. évi Közhasznúsági jelentése

Független Könyvvizsgálói Jelentés_2010

1.       SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

 Az Autonómia Alapítvány a 2010. évben gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze. A mérleg főösszege 194 463 ezer Ft, a saját tőke 114 690 ezer Ft. A részletes kimutatás jelentésünk 1. sz. melléklete, mely áll a mérlegből és a közhasznú szervezeti eredmény kimutatásból.

2.       KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA

 Tárgyévben a Szervezet 2 770 ezer Ft állami támogatást kapott, és azt teljes egészében fel is használta. A kapott költségvetési támogatásokat részletesen a 2. számú melléklet mutatja be, a változások részleteit pedig az 5. számú mellékletben láthatjuk.

3.       VAGYONFELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS KIMUTATÁS

Előző évhez képest az Alapítvány tartaléka (vagyona) 4 008 ezer Ft összeggel nőtt. Az Alapítvány mindig törekszik arra, hogy az adott évben kapott bevételeket fel is használja közhasznú céljainak elérése érdekében. A vagyon felhasználását részleteiben jelentésünk 3. sz. melléklete mutatja be.

4.       CÉL SZERINTI JUTTATÁSOK KIMUTATÁSA

Szervezetünk nem nyújtott, így e soron továbbra sem történtek kifizetések (4. sz. melléklet).

5.       KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVTŐL, ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPTÓL, HELYI ÖNKORMÁNYZATTÓL, TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSÁTÓL ÉS MINDEZEK SZERVEITŐL KAPOTT TÁMOGATÁS MÉRTÉKE

Tárgyévben közösségünk összesen nem kapott ilyen címen támogatást.

6. A KÖZHASZNÚ SZERVEZET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK NYÚJTOTT JUTTATÁSOK ÉRTÉKE, ILLETVE ÖSSZEGE

Alapítványunk személyi jellegű ráfordítása 5 334 ezer Ft volt. Szervezetünk vezető tisztségviselői részére ez évben csak a munkaszerződésben foglalt munkabért és járulékait, összegét tekintve 5 334 ezer Ft-ot fizettünk ki. A költségtérítés kifizetések nem történtek.

7.       A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ RÖVID TARTALMI BESZÁMOLÓ

EU-s forrásokkal a romák integrációjáért

A program célja:

• Olyan, uniós és hazai forrásokra pályázni szándékozó, önkormányzatok, romaszervezetek, intézmények segítése, amelyek – humán, társadalmi, szociális, egészségügyi, közösségi, kulturális fejlesztéssel kapcsolatos – részben vagy egészében a romák integrációját célzó projektekben gondolkodnak.

• Hozzájárulás az öt országban futó program sikeréhez:
  Kísérlet arra, hogy lehet-e és hogyan lehet eljuttatni a Roma integrációt fontosnak tartó pályázati szereplőket EU-s forrásokig, úgy hogy az valóban részvételi lehetőséget biztosítson a romák számára a projektciklus minden pontján.

• Modellek, módszertanok kipróbálása, muníció gyűjtése egy különböző szinteken érvényes stratégiai csomag kidolgozásához a nemzetközi program számára. Fejlesztett projektek, a fejlesztési folyamat követésén keresztül igazolni a modellek működtethetőségét – projekt generálás, mint megtérülő szolgáltatás kipróbálása.

A tevékenységek és elért eredmények:

A program előző évben (2009) indult, és jelentős módosításokat kellett megejtenünk, hogy eredményeink legyenek. A munka legnagyobb kihívása a fejleszthető szereplők beazonosítása és megtartása, hiszen az a módszer, amit mi ajánlunk, részvételen, partnerségépítésen alapuló fejlesztés, időigényes és a paternalista önkormányzatok valamint a romaszervezetek számára is idegen, szokatlan megközelítés.

2010-ben a korábbi általános meghirdetés helyett a következő módszerrel próbáltunk a célcsoporthoz közelebb jutni: NFÜ-s kistérségi koordinátorok segítségével hirdettük a szolgáltatást; képzéseket szerveztünk konkrét kiírásokra; együttműködtünk pályázatokért felelős szakmai szervezetekkel (Biztos Kezdet Gyerekház illetve LHH programiroda); tanulmányutakat szerveztünk.

Az érdeklődők számára az alapítvány pályázati projektek kidolgozásában járatos munkatársakat biztosított, akik keretet adtak a projektek fejlesztéséhez, segítették a jelentkezőket eljutni egy-egy alaposan végiggondolt, felépített és megvalósítható, téttel rendelkező projekthez.

Az alapítvány munkatársai, illetve a programba felvett öt roma ösztöndíjas a személyes találkozókon túl telefonon és e-mailben tartották a kapcsolatot, biztosítottak konzultálási lehetőséget.

A 2010-es év a számok tükrében

• 29 projektet fejlesztettünk, illetve három 2009-ben kezdett projekt fejlesztését folytattuk és fejeztük be 2010-ben.
• Megítélt támogatás és fejleszthető projekt igen kevés volt 2010-ben, hiszen a választások miatt március után leálltak a programok.
• Így is, év végéig 600 ezer euró elfogadott projekttámogatást generáltunk, ami a befektetett összeg/generált támogatás 1:3-os arányának felel meg, mely jóval magasabb, mint a tervezett 1:2-es arány. Mivel a fejlesztett projektek többségének esetében még nincs is döntés, ez az arány még jóval kedvezőbb lesz.

• 172 (közülük 121 roma) résztvevő számára tartottunk projekttervező képzéseket.
• 5 roma gyakornokot vettünk fel, akik segítették munkánkat.

Esélykassza

A program célja, 2010-es tartalma, tevékenységek: 2010-ben csupán a visszafizetések követésére és az esedékes kiutalásokra (fedezeti összegek és kamatok valamint újabb hitelek – ezt a Mikrohitel ZRt. folyósította, mi csak véleményeztük) került sor. A programot a TÁMOP 5.3.5 pályázati konstrukcióban (“Kísérleti programok az adósságcsapda kezelésére”) szerettük volna folytatni, de a pályázat nem kapott támogatást.

IDA Lakhatás

A program célja, 2010-es tartalma, tevékenységek:

A program célja alacsony jövedelmű családok gazdálkodásának fejlesztése megtakarításra ösztönzéssel, pénzügyi képzéssel. Elérendő cél, hogy tájékozottabban és tudatosabban gazdálkodjanak a rendelkezésre álló bevételeikből és csökkenjen a kiszolgáltatottságuk a szegények pénzügyi instabilitásából hasznot húzó hitelezőktől.

A programban lehetőség nyílik a résztvevők lakáskörülményeinek javítására, a házak komfortfokozatának emelésére, felújítására, vagy bővítésére, különös tekintettel a házak energiahasznosításának korszerűsítésére. tájékozottabban és tudatosabban gazdálkodjanak a rendelkezésre álló bevételeikből és csökkenjen a kiszolgáltatottságuk a szegények pénzügyi instabilitásából hasznot húzó hitelezőktől.

A programban résztvevők úgy valósíthatják meg a házuk korszerűsítését, ha vállalják, hogy legalább 6, legfeljebb 18 hónapon keresztül takarékoskodnak. A résztvevők a saját bankszámlájukon összegyűjtött megtakarításaikhoz azzal megegyező összegű vissza nem térítendő támogatást kapnak, és kedvező feltételekkel igényelhetnek forintalapú hitelt a Mikrohitel Zrt. közreműködésével.

A program keretében az Autonómia Alapítvány nyomon követi a résztvevők vállalt megtakarításait, a családi háztartások pénzügyi stabilitását segítő ingyenes képzést és állandó helyi tanácsadói segítséget biztosít, és folyósítja a vissza nem térítendő kiegészítő támogatást. A Habitat for Humanity magyarországi szervezete a házak felújításának műszaki tervezéséhez, az energiahasznosítás korszerűsítéséhez, a felújítási munkák költségvetésének összeállításához és a kivitelezés minőségének ellenőrzéséhez nyújt ingyenes tanácsadást a program minden résztvevőjének. A Habitat for Humanity nemzetközi szervezete biztosítja a felújítási munkák megvalósításához szükséges hitel tőkéjét a programban érintett családok számára.

2010-es tevékenységek:

• 2010-ben a magas lemorzsolódás miatt folytatódott a települések és résztvevők bevonása (jelentkezés, műszaki állapotfelmérés, válogató bizottsági ülések, szerződéskötés)
• Pénzügyi és műszaki képzések
• Megtakarítások nyomon követése
• Elkezdődtek a kivitelezések
• Mentorok képzése (2 alkalom)
• Szlovákiai tanulmányút
• Részvétel nemzetközi szakmai hálózat munkájában (Indigo Network)
• Új fejlesztés: CAF modell adaptációja

Norvég Civil Támogatási Alap

A program célja: Az EEA és a Norway Grant civileknek szánt keretének szétosztása Magyarországon, valamint a támogatott projektek kísérése, segítése.

A programot, melyben az Alapítvány a Társadalmi összetartás pályázati területért és az arra 2010-ben fordítható negyedmillió euró szétosztásáért felel, még 2008-ban kezdtük. Az előző két évhez képest a legfontosabb újdonság, hogy a pályázat az utolsó évben (2010) kétfordulós lett, melyet mi javasoltunk a programot megvalósító konzorciumnak.

Tevékenységek és elért eredmények:

A 2008-ban és 2009-ben támogatást nyert és még futó projektek segítése. 2008-ban 19 projektet támogattunk, melyek közül 12 nagyprojekt 2010-ben ért véget. Ehhez jött még 19 2009-ben és 15 2010-ben támogatott projekt.

A kétfordulós rendszer:

Az első fordulóban a pályázóknak csak egy rövid projektötletet kellett benyújtaniuk a www.norvegcivilalap.hu egyszerűsített on-line űrlapján, majd projektötletekből a négy témakör értékelői választották ki azokat a pályázatokat, amelyeket részletes kidolgozásra érdemesnek tartottak.

Az alapítványunkhoz tartozó Szociális kohézió témakörre közel háromszáz pályázati ötlet érkezett, melyből 49 pályázat jutott be a második fordulóba, melyből 2010 elején egy független válogatóbizottság 15 projektet választott ki támogatásra.

A kiválasztottakkal szerződést kötöttünk, a projektek végrehajtását segítendő útmutatót készítettünk, tájékoztató fórumokat szerveztünk.

Két kivételtől eltekintve meglátogattuk az összes friss támogatottat. A látogatások tapasztalatai alapján három esetben kellett felszólítanunk támogatottat, mivel nem voltunk megelégedve a szerződésben foglaltak teljesítésével. Egy támogatottal végül szerződést is bontottunk.

Az év során folyamatosan ellenőriztük a negyedévente beérkezett tartalmi és pénzügyi beszámolókat és visszajelzéseket küldtünk ezekről a támogatottak felé.

A támogatottak negyede kért szerződésmódosítást.

A támogatottjaink közül a számos helyi jelentőségű projekt mellett több országos figyelmet is kapott.

TÁMOP 5.1.3.  – Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért I. komponens

A program célja, 2010-es tartalma, tevékenységek:

A 2010-ben indult TÁMOP 5.1.3 támogatási konstrukció általános célja a szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklése, továbbá a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása. A fenti célokat a program a helyi közösségi kapcsolatok fejlesztésével, egyes közszolgáltatásoknak – ilyenek a szociális és egészségügyi ellátások, a gyermekek helyzetét és kitörési esélyeit meghatározó más humán szolgáltatások – a helyi szükségletekhez igazításával, továbbá az érintett települési kör lakosságának mozgósításával kívánja elérni. A program két komponensből áll. A támogatási program 2. komponensében a felsorolt humán szolgáltatások nyújtásában, koordinálásában tapasztalatokkal rendelkező szervezetek konzorciumai pályáznak a mélyszegénységben élők helyzetének javítását és integrációját célzó projektekkel az LHH és szomszédos kistérségek meghatározott településeit érintő akcióterületekkel. Az 1. komponens konzorciuma – a mi programunk – ezen pályázók szakmai felkészítését és támogatását végzi. Mindkét komponens a szociális és közösségfejlesztési, továbbá település-/terület-/vidékfejlesztési munka három pillérén nyugszik.

2010-ben az alábbi tevékenységek valósultak meg: A projekt 2010. május 1-én az előkészítő szakasszal indult, melynek során a TÁMOP 5.1.3/2 konstrukcióra pályázó szervezetek felkészítését végeztük. Az előkészítő szakasz októberig tartó időszakában összesen kilenc információs napot tartottunk, ahol az érintett területek (közösségfejlesztés, szociális munka, terület és vidékfejlesztés) szakértői segítségével ismertettük a pályázat főbb kihívásait, lehetőségeit és megbeszéltük a felmerülő kérdéseket. Az információs napokon 56 településről összesen 105 fő vett részt, 71 szervezet képviseletében. Az előkészítő szakasz második felében helyi projektfejlesztést célzó konzultációk keretében 30 pályázó konzorciummal találkoztunk, összesen 47 alkalommal.

A helyi konzultációk lezárását követően elkezdődött a majdani nyertes projektek megvalósítási időszakában tervezett tevékenységek részletes tervezése. Ennek kapcsán lezajlott a projekt honlap (www.melyszegenyseg.hu) struktúrájának és tartalmának fejlesztése. Megkezdődött a 2. komponens megvalósítói számára szervezett területi és szakmai műhelyek, valamint a képzések tematikájának kidolgozása, a nyertes projektek szakmai nyomon követésének és támogatási rendszerének tervezése. Ezzel párhuzamosan a programban dolgozó szakmai stáb tanulmányutak keretében ismerkedett olyan már működő projektekkel, amik a megvalósítás szakaszában jó gyakorlatként bemutathatók, esetleg adaptálhatók lehetnek.

Közreműködtünk a 2. komponens pályázati dokumentációjában végrehajtott jelentős változtatások előkészítésében, szakmai javaslatokat adtunk és egyeztettünk a közreműködő szervezetekkel, részt vettünk a pályázatok értékelőinek szakmai felkészítésében.

Pakiv

2010 júliusában az alapítvány „One Europe” nevű programja, amely Bulgáriában, Dániában, Németországban és Magyarországon zajlott, lezárult. Célja az volt, hogy helyi kampányokon keresztül harcoljunk a rasszizmus ellen és építsük az interkulturális párbeszédet és megértést.

Több mint harminc szervezet és 40 helyi roma és nem roma fiatal vett részt a kampány szervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó nemzetközi műhelyeken. A megszerzett tudást és tapasztalatot aztán továbbadták más helyi szervezeteknek és a kortárscsoport tagjainak.  Végül mintegy 100 helyi szervezet vett részt a helyi akciókban.

A különböző helyi tevékenységek közvetlenül mintegy kilencezer embert értek el, és további 4,018,000 emberhez jutottak el a szórólapok, poszterek, az eseményekkel kapcsolatos rádió és televízió tudósítások. Az Autonómia húszéves születésnapja alkalmával szervezett konferencián a PAKIV szekcióban további 50-60 ember szerepelt.

Szeptemberben leadtuk a pénzügyi és narratív jelentést, de 2010 végéig ezekre nem érkezett válasz. Ugyanakkor 2010 áprilisában benyújtott új pályázatunkat elutasították.

Októberben 30 korábbi résztvevő és új hálózati tag részvételével megvitattuk, hogy hogyan fogunk tovább dolgozni a jövőben. Mindent összevéve nagy érdeklődés mutatkozik a PAKIV programnak, mint egy fórumnak a megtartása iránt, de még viszonylag bizonytalan, hogy mi lesz ennek a formája: forrás hiányában nehezen tudunk egy titkárságot fenntartani.

Ugyanakkor a PAKIV Európai Hálózat elnyert egy kis nemzetközi lehetőséget arra, hogy hat ország fiataljait hozza össze egy úgynevezett Új Média képzésre, amelynek végén a résztvevők videó klipeket és blogokat fognak előállítani.

Azzal, hogy a PAKIV-nak nincs saját alkalmazottja, és nincs külön anyagi tartaléka a nagy források elérhetetlenné váltak, és a teljes program fenntarthatósága került veszélybe.

Rádió C

A Rádió C-t, az első magyar roma közösségi rádiót működtető nonprofit kft, amely egyharmad részének alapítványunk volt a tulajdonosa, többféle támogatást kapott tőlünk 2009-ban. Áthidaló kölcsönt nyújtottunk likviditási problémáinak kezelésére (jelenleg is tartoznak 1 390 000 forinttal), illetve finanszíroztuk a rádió jogi nehézségeinek megoldását. A Rádió C alapítványi tulajdonának átruházása 2010 végére megtörtént, nyolc év után az alapítvány és a rádió útjai szétváltak.

Húszéves az Autonómia Alapítvány

Az alapítvány fennállásának huszadik évfordulója volt az apropója annak a konferenciának,  melyet 2010. november 12-én tartottunk a Budapesti Francia Intézetben.  Alapvető elhatározásunk volt, hogy összegezzük mindazt,  ami eddig körülöttünk, általunk és velünk történt roma ügyekben. Szerettük volna az eddig felgyülemlett tanulságokat a jelenlegi és a jövőbeli társadalmi-gazdasági kontextusba helyezni.

Az egész napos műhelysorozat során a következő négy szakmai téma mentén elemeztük tevékenységünket:

– helyi közösség és gazdaságfejlesztés

– adományozás és technikai segítségnyújtás

– mikro-hitelezés

– facilitátor- és vezetőképzés

Bevezető eseményként 2010. október 29. és november 19. között kortárs roma képzőművészeti kiállítást nyitottunk a Francia Intézettel és a Néprajzi Múzeummal közösen, Emlékezések és Vágyakozások címmel. A kiállítás kurátorának az Autonómia Alapítvány kuratóriumának egyik tagját, Szuhay Pétert, a Néprajzi Múzeum egykori Roma Gyűjteményének munkatársát kértük fel.

A tárlat kiállító művészei: Bada Márta, Balogh Balázs András, Kállai Henrik, Kosztics László, Kun Pál, Milák Brigitta, Omara, Orsós Teréz, Ráczné Kalányos Gyöngyi. A konferencia apropóján rövid riportfilmeket forgattunk egykori támogatottakkal, ezek és az ebből készített kisfilm az alapítvány youtube csatornáján látható.

Kuratórium, felügyelő bizottság, munkatársak

KURÁTOROK 2010-ben:

Boros István (elnök)

Buzetzky Tünde

Csongor Anna (igazgató)

Dudás György

Szalai Júlia

Szuhay Péter

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG:

Belia Anna

Foltányi Zsuzsa (elnök)

Wágner Jenő János

MUNKATÁRSAK 2010-ben

Munkatársak:

Csongor Anna, igazgató

Béres Tibor, programfelelős (Esélykassza, Ida Lakhatás)

Kelemen Ágnes (Közösségi felzárkóztatás)

Kóródi Miklós (Közösségi felzárkóztatás)

Lakatos Terézia, takarító

Nagy Mária, pénzügyi vezető

Nun András, programfelelős (Norvég Civil Alap, Eu forrásokkal a romák integrációjáért)

Rózsa Balázs, irodavezető

Jennifer Tanaka, program igazgató (PAKIV)

Program munkatársak:

Aczél Ágnes (Közösségi felzárkóztatás)

Aranyosi Györgyné (Esélykassza)

Balog Imre (Esélykassza)

Boros Zsolt (Esélykassza)

Csonka József (Esélykassza)

Fekete Sándorné Horváth Angéla (Esélykassza)

Ignáczné Kerényi Ilona (Esélykassza)

Jákovics Vilmos (Esélykassza; Lakhatás)

Kósa Eszter (Közösségi felzárkóztatás)

Marosné Oláh Éva (Esélykassza)

Nagy Erika (Lakhatás)

Orsós Julianna (Közösségi felzárkóztatás)

Vági Eszter (Húszéves az Autonómia Alapítvány)

Állandó szakértők

Lukács György

Szendrey Orsolya

Végh Zoltán Ákos

Vankó Annamária

Rézműves Szilvia

Ösztöndíjasok:

Ádám Szilvia

Dés Fanni Nóra

Dinók Henriett

Greskovics Borbála

Gulyás Erzsébet

Komáromi Mária

Mikes Hanna Katalin

Nagy Gábor

Nagy Zsolt

Somlai Helga

Suha Nikolett

Tóth Fruzsina Rozina

Záradék: