Az Alapítvány 1995. évi Közhasznúsági jelentése

-

Ötéves lett az Autonómia Alapítvány

1995 különleges évünk volt. Az 1994-es év utolsó kuratóriumi ülésén eldöntött változásokat az idén kellett kivitelezni. Két legsúlyosabb megoldandó feladatként állt előttünk az utódlás kérdése, az alapítvány profiljának egyértelművé tétele a Partnership program leválása után.

Az alapítvány ötéves fennállásának megünneplése összegzésre késztetett, mely röviden a következőkben foglalható össze:

Hat főállású dolgozónk, három speciális programokhoz kapcsolódó munkatársunk, két ösztöndíjasunk van és számos önkéntest is foglalkoztatunk. Alaptevékenységünk, a nonprofit szervezetek pályázati úton történő támogatása mellett komoly és csak ránk jellemző programmá vált a Roma Vállalkozóképzés, az általunk beindított Kisebbségi Jogvédő Iroda az egyetlen Magyarországon valóban működő ilyen típusú intézmény, a négy éve kezdett Tolerancia Díj rangos kitüntetésnek számít az újságírók között. Az EU által támogatott EUROMA programmal tevékenységünk regionálissá vált: Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában katalizálunk nálunk már beindult folyamatokat. Azzal, hogy a Phare Micro program adományainak pályázati úton való elosztását irodánk készíti elő, fontos tényezőjévé váltunk a hazai non-profit életnek.

Egyértelművé vált, hogy a vállalt feladat fontos, az eddig kikísérletezett út járható. Az azonban, hogy az eredeti 5.000 dolláros költségvetésű egy igazgatóval és egy beosztottal működő kis alapítványból egymillió dollár feletti költségvetéssel gazdálkodó intézménnyé váltunk gyakorlatunkra és jövőnkre nézve fontos tényező.

Személyi és strukturális változások

1995 szeptemberében megtörtént a váltás: Bíró András helyét Csongor Anna vette át az igazgatói székben. Ezzel egy időben a programfelelősi poszton is megtörtént a szükségszerű változás.  Ertsey Katalin, kuratóriumi titkárunk és a civil és környezetvédelmi programok felelőse távozott, helyét nem töltöttük be, munkáját megosztottuk a meglévő munkatársak között. Ezzel közben megszerzett végzettségének megfelelően az eddiginél magasabb szintű feladathoz jutott a titkárság vezetője és Scsaurszki Tamás, a PHARE programok felelőse tölti be a második ember szerepét az igazgató mellett. Monitorozási rendszerünk egyedülálló, nincs az országban más alapítvány, amelyik a támogatás odaítélése előtt és után is követné a támogatott szervezet sorsát. Sokszor éreztük azonban, hogy szükséges lenne a folyamatos monitorozás mellett egy köztes figura alkalmazása is, aki a térség és a helyi cigány lakosság ismerőjeként közvetítene az alapítvány és a helyiek között. A cigány programok számának növekedésével szükségszerűvé vált egy regionális tanácsadó alkalmazása. Hosszas megfontolás után egy régebbi projektünk vezetőjét, Rácz Ernőt választottuk erre a posztra, aki emberi kvalitásainál és a cigány önszerveződési mozgalomban betöltött szerepénél fogva ezt a feladatot kiválóan el tudja látni. Miután betöltötte szerepét, ellátta feladatát, képzési programfelelősünktől, Németh Lászlótól megváltunk. Elindította a Roma Vállalkozó Képzést, betanította az ösztöndíjast, Kolompár Józsefet, aki a feladatot a továbbiakban már egyedül is ellátta. Tapasztalataira az értékelés, összegzés munkájában számítunk, ezt külsősként el is vállalta.

A kuratórium összetételében 1995-ben nem történt változás azzal a kivétellel, hogy Havas Gábor egyéb elfoglaltságaira hivatkozva megvált a kuratóriumtól. Ugyanakkor 1996-ban a jelenlegi kurátorok egy részének mandátuma lejár. Az 1996 márciusi háromnapos kuratóriumi ülés feladata új tagokat kooptálni a távozók helyére.

 

Programterületek

1995-ben a kuratórium 80 nonprofit szervezetnek szavazott meg támogatást. A támogatott pályázatok megoszlása megfelel az 1994. decemberi kuratóriumi döntésben foglalt arányoknak: a rendelkezésre álló összeg 70-80 százalékát kapják a cigány programok, a maradék oszlik meg a civil társadalmi és fenntartható fejlődési programok között. A beérkezett pályázatok alapján a szegények és cigányok körében az igények drasztikus növekedését tapasztaltuk. Ennek számos oka közül kettő emelhető ki: a hosszú távú munkanélküliség növekedése különösen a cigányok között és a cigányok által sűrűn lakott régiókban illetve az, hogy eddigi programjaink sikere elterjedt a helyi cigány szervezetek körében, egyre többen mernek ezekhez hasonló vállalkozásokba belevágni.

1995-ben 65 szegény-cigány szervezetet támogattunk gazdasági programjaik megvalósításában, a tavalyi háromhoz képest 5 fenntartható fejlődési projektet és nyolc civil társadalmi projektet finanszíroztunk. 

 

Szegénység-cigányság

Az ezen a programterületen belül támogatott projektek továbbra is két elkülönülő részre oszthatók. A túlélési programok, amelyek támogatásakor általában magasabb az adomány aránya, arról szólnak, hogy a zömében mezőgazdasági területen élő munkanélküliek megtermeljék a családjuk ellátásához szükséges élelmiszert. A fejlesztésinek nevezett programok a piacra termelést célozzák meg, siker esetén protovállalkozási program beindítására serkentve az adott szervezetek tagjait. Szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy a gyutacspénz filozófia gyakorlatba való átültetése revideálásra szorul : az általunk egyszer adott összegek sokszor nem elégségesek egy sikeres vállalkozás beindítására, és további támogatás nélküli fenntartására.

Ennek a problémának a megoldására két lehetőség állt előttünk:

  • Szorosabb együttműködést alakítottunk ki olyan alapítványokkal, amelyek hozzánk hasonló területeken – több esetben a mi példánkat követve – támogatják a non-profit szervezeteket. Így egy-egy nálunk, a mi támogatásunkkal beindult projekt második-harmadik évben programja folytatásához máshonnan is kaphat finanszírozást.
  • Együttműködésre törekedtünk egy másik szinten is. A helyi társadalom erkölcsi vagy anyagi támogatása elengedhetetlen feltétele egy cigány projekt megvalósulásának. Ezért előnyben részesülnek azok a programok, amelyekben van valamennyi helyi önkormányzati részvétel is : ha a földet, a vetőmagot, a gépi művelést ők adják, nagyobb az esély a sikerre. Kibicekből vagy egyenesen ellendrukkerekből így lesznek remélhetőleg partnerekké.

A kisebbségi önkormányzatok megalakulásával egy új lehetőség született Magyarországon. A helyi cigányok számára törvény teszi lehetővé, hogy saját képviselőket válasszanak, saját ügyeik egy részében maguk döntsenek. Ez a rendszer még kialakulóban van, az azonban már világos, hogy az eddig jól működő helyi civil szervezetek sokszor eredményeztek érdekeiket képviselni tudó, jól működő kisebbségi önkormányzatot. Bár mint költségvetési szerv, a kisebbségi önkormányzat nem lehet az alapítvány támogatottja, partnerként mindenképpen számítunk rájuk. Magas a helyi szervezetek és a kisebbségi önkormányzatok által közösen benyújtott pályázatok száma.

Számos helyi önkormányzat veszi egyre inkább tudomásul, hogy a szociális támogatásra szoruló lakosság gondját termelési projektek beindításával tudja csak megoldani. Gomba módra szaporodnak a munka-alkalomteremtést célzó helyi vagy regionális alapítványok, amelyek vezetőségében, döntéshozó testületeiben részt kapnak a helyi cigányok képviselői, a helyi cigány szervezetek is. Úgy tűnik, ez a jövőben egyre nagyobb jelentőségre fog szert tenni. Azáltal, hogy ebben a szerveződési formában nagyobb hangsúlyt kap a helyi szakértelem és könnyebb a helyi infrastruktúra mozgósítása is, biztonságos formája lesz a túlélési programoknak.

A kölcsönök visszafizetése tovább növekedett 1995-ben:

Kölcsönvisszafizetés 1991-1995 között forintban – Grafikon

A szerződések be nem tartására nem volt egyszerű szankciókat találni. Az együttműködés más támogatókkal erre is lehetőséget kínált: ha egy szervezet önhibájából nem teljesíti a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit, súlyosabb esetben az ügy jogtanácsosunkhoz, majd bíróság elé kerül, azonban az enyhébb esetekben is olyan projektet lezáró, elbocsátó levelet kap a szervezet, amelyben rögzítjük, hogy tőlünk további támogatásra nem számíthat, és szerződésszegő magatartásról tájékoztatjuk a többi támogatót is. Úgy érezzük, ezzel a módszerrel jobban tudjuk a szervezetek vezetőit saját felelősségükre figyelmeztetni, mint a bírósági ügyekkel, hiszen ott a magyarországi bíróságok túlterheltsége miatt ítélet esetleg csak évek múlva várható.

 

A fenntartható fejlődés

Az elmúlt öt év alatt egyértelművé vált az alapítvány profilja a szegény-cigány programok területén. Olyasmivel foglalkozunk, amivel senki más az országban: termelési programokra adunk kamatmentes kölcsönt és adományt helyi szervezeteknek és ezt intenzív monitorozással követjük. Ugyanez nem mondható el a fenntartható fejlődési programokról. Ennek egyik oka, hogy mindig is a Partnership Program képezte az Autonómia Alapítvány fenntartható fejlődési programjainak gerincét – 1994-ben 43 Partnership projekt volt, szemben az Autonómia Alapítvány által támogatott 3-mal. Azzal, hogy a programterület felelőse, Foltányi Zsuzsa külön alapítványt hozott létre, a pályázók is oda fordulnak, a hozzánk érkező kérések esetlegesek, és csak ritkán esnek bele abba a kategóriába, amelynek támogatását a kuratórium tavalyi döntése értelmében preferálná. Olyan fenntartható fejlődési programok jelentkezését várjuk, amelyben a helyi cigány lakosság részvétele magas.

Eredeti elképzeléseink között szerepelt, hogy a két Magyarországon legerősebben szervezett civil terület összekapcsolódása, ez azonban a történelmi, társadalmi gyökerek különbözősége miatt nem egyszerű. A magyarországi környezetvédő szervezetek a civil szerveződés úttörői voltak, bázisuk azonban elsősorban a városi középosztály, az értelmiség. Emellett gond az is, hogy hiába részesítjük előnyben azokat a termelési projekteket, amelyek a környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlődés szempontjainak is megfelelőek, ha ezek sokkal többe kerülnek, mint a többiek, és mint pl. a biotermékek értékesítése során várható hasznuk sem arányos a befektetéssel.

Ami a jövőt illeti, az eddigi tapasztalatok elemzése alapján a március eleji háromnapos kuratóriumi ülés fog dönteni abban a kérdésben, hogy mi lesz a programterület további iránya.

 

Civil programok

Annak ellenére, hogy az alapítvány általános célja a civil társadalom erősítése, és ezt az eddig felsorolt két programterületen belül érvényesíti, fenntartottuk magunknak azt a lehetőséget, hogy a nonprofit szektor bizonyos projektjeit önmagukért támogassuk. 1995-ben nyolc ilyen program volt. Miután igen fontosnak tartjuk az etnikai konfliktusok kezelését, és az etnikum megfelelő szintű és hangvételű megjelenését a médiában, támogatást kapott a Partners Hungary Roma Konfliktuskezelési programja, a Roma Polgárjogi Alapítvány Romapress sajtóügynökségének felállítása, a Hangsziget alternatív rádió, azon belül a rendszeres roma adás beindítása. Kiemelt jelentőségénél fogva a Romarádió felállításához kuratóriumunk a szokásos összeg – 10.000 dollárnak megfelelő forint- másfélszeresével, 15.000 dollárral járult hozzá.

Az eddigi gyakorlat és a Phare Mikro programjainak menedzselése során szerzett tapasztalataink elemzésének eredményeként a március eleji háromnapos kuratóriumi abban a kérdésben is dönteni fog, hogy mi lesz ennek a programterületnek a további sorsa.

 

Speciális programok

A Mellon alapítvány által támogatott Roma Vállalkozó Képzés gyakorlatilag 1995-ben véget ért. A követés illetve a tapasztalatok összegzése, a végső dokumentum elkészítése esik 1996-ra. Az azonban már most is megállapítható, hogy annak ellenére, hogy a filozófiánktól némileg idegen projektről van szó, szükségességét, fontosságát, hasznosságát nagyon hamar felismertük. A munkanélkülivé váló emberek nagy része előtt gyakorlatilag egyetlen lehetőségként jelenik meg a kisvállalkozás beindítása, ezek a kényszervállalkozások azonban többek között a szakértelem és az önismeret hiánya miatt eleve kudarcra vannak ítélve. Fokozottan érvényes ez a romákra, akik egy eleve előítéletes, diszkrimináló intézményi környezetben próbálnak meg vállalkozóként érvényesülni. Projektjeink monitorozása során gyakran tapasztaltuk, hogy pl. a tervezés készségének hiányosságai nagymértékben hátráltatják a projektek megvalósulását.

Olyan vállalkozóképző program megvalósítását tűztük ki célul, amely módszereit és tematikáját tekintve is alkalmazkodik a roma populáció igényeihez és meglévő készségeinek szintjéhez.

A hat képzés során összesen közel nyolcvan roma vállalkozó képzésére került sor. Nagyrészük helyi szervezet vezetője is egyúttal, ami a roma projektek további erősödéséhez vezet. A képzésekre felvételt nyertek 95 %-a sikeresen el is végezte azt. Ez azt jelenti, hogy vizsgát tettek, üzleti tervüket a külső szakemberekből álló vizsgabizottság elfogadta. Eddig mintegy húsz százalékuk vált valamilyen értelemben valódi vállalkozóvá -ideértve a szürke gazdaságot is-, sokkal nagyobb azonban azoknak a száma, akik a megszerzett tapasztalatokat a nonprofit szektorban, a helyi szervezetek termelési projektjeinek működtetése során hasznosítják. Mivel az utolsó képzés decemberben zárult, legalább egy félévnek kell eltelnie, hogy pontos képet kapjunk a képzés valódi eredményeiről. A követések folyamatosan, egészen 1996 végéig zajlanak.

A Roma Vállalkozóképzés sikere alapján részben azonos képző partnerekkel kezdünk bele az EUROMA program magyarországi roma vezetőképzés programjának megvalósításába.

 

EUROMA

1995. augusztusában, egy évvel azután, hogy az EUROMA konzultációt megtartottuk Budapesten, az alapítvány egy szerződést írt alá az Európai Bizottsággal egy regionális – négy országra (Bulgária, Románia, Szlovákia és Magyarország) kiterjedő – roma program megvalósítására. A program alapelve, hogy a roma közösségek önsegítő kezdeményezéseit támogassa képzések, kommunikáció és jogvédő szolgáltatások területén. A projekt koordinálása az Autonómia feladata, ezt Bíró András, korábbi igazgatónk végzi, de az alapítvány nem kényszerít semmiféle megvalósítási módszert partnereire. A program a következő komponensekből áll:

  • intenzív vezető és nonprofit menedzsmentképzés roma vezetők számára mind a négy országban;
  • meglévő kisebbségi jogvédő irodák támogatása Bulgáriában és Magyarországon;
  • kisebbségi jogvédőirodák felállítása Romániában és Szlovákiában;
  • roma rádió felállítása Magyarországon;
  • rádiós képzés roma és nem-roma újságíróknak és aktivistáknak Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában.

A program előkészítő szakasza 1995 végén befejeződött, a programban résztvevők első találkozója 1996 elején lesz.

 

Phare Democracy Program Mikro-projektek Magyarországon

Az Európai Bizottság budapesti delegációja 1995-ös, a Phare Demokrácia mikro projektjei című admányozási programjához technikai segítséget kért az alapítványtól. A program célja a jogállamiság keretei között működő demokratikus társadalom eszméjének népszerűsítése magyar helyi civilszervezeteknek nyújtott támogatások segítségével.

Azzal az ambícjóval vállaltuk el ezt a feladatot, mert úgy láttuk, hogy az elmúlt évek során a magyar civil társadalom megerősödését segítő adományosztói tapasztalatainkkal segíthetünk abban, hogy egy sztenderdizált adományosztó program olyan helyi programmá váljon, ami a Magyarországon futó egyéb adományi programok kontextusába illeszkedik, és képes lesz az évről évre változó szükségleteknek megfelelni. Ráadásul ennek a programnak a működtetése lehetővé teszi az alapítvány számára, hogy rálátást nyerjen a magyar nonprofit szektor aktuális fejlődésére.

Új módszerek alkalmazásával a program országos ismertsége nőtt, (1995-ben a pályázók szááma háromszorosa volt az előző évinek), és a sikeres pályázók majdnem kétharmada érkezett videékről (1994-ben ez az arány 30 % volt.)

Mivel a delegáció az alapítvány közreműködését hasznosnak találta, tárgyalások kezdődtek az 1996-os szerződésről.

 

Tolerancia Díj

Idén a társadalmi válság következtében kialakult félelemből, gyűlöletből fakadó intolerancia ellen szót emelő alkotások körében hirdette meg a Díjat a negyedik éve ugyanabban az összetételben működő, prominens értelmiségiekből álló zsűri. 65 szerző 241 munkával jelentkezett. Legerősebb természetesen az írott sajtó volt, 165 művel, de jelentős volt a filmesek részvétele is, akik 52 munkát küldtek be elbírálásra. Rádiós kategóriában 12 személy nevezett 24 műsorral. A díjazott filmeket bemutatta a Cirkogejzír filmszínház. A nyertesek listáját csatoljuk.

 

Földalap

A Soros Alapítvány által támogatott, öt év alapítványi munka során szerzett tapasztalataink, szakértelmünk segítségével elvégzett földalapkutatás 1995 decemberében lezárult. Miután a hozzánk érkező pályázatok zöme mezőgazdasági, kulcskérdésnek éreztük, hogy kutatás keretében is foglalkozzunk azzal a problémával, hogy egy esetleges földalap létesítése segítene-e a földosztásból ismételten kimaradt falusi roma népesség megélhetési gondjainak enyhítésében. A földalap létrehozása természetesen nem az alapítvány feladata lenne, kutatásunkat előtanulmánynak szántuk a közös gondolkodáshoz. Az a végző elemzés elkészülte előtt is világos, hogy a romák földhöz való viszonya igen differenciált, az eltérések a helyi és regionális adottságok vonatkozásában igen nagyok. Ugyanakkor még azonos helyi adottságok mellett is számos megoldási lehetőség, stratégia kínálkozik a családok egyéni történetének, munkatapasztalatainak mentén. A végső tanulmány elkészítése 1996 márciusára várható.

 

Adományozóink

Adományozóink listája a mellékletben megtalálható. Fontos azonban megjegyezni, hogy támogatóink között megjelentek a magyarországi adományozók is, részvételük várhatóan tovább növekszik. Annak ellenére, hogy az erős magyarországi polgári réteg csak most van kialakulóban, és az adózási törvény sem kedvez a magán adományozási kedv felélénkülésének, további erőfeszítéseket teszünk arra, hogy magán adományok is érkezzenek. Pénzbeli támogatást nem kaptunk ugyan, de megjelent az első magyar adományozó aki természetben járul hozzá alapítványunk működtetéséhez : újságunk kinyomtatását ingyen vállalta.

 

PR

Bíró András távozásával az alapítvány PR tevékenységét erősítenünk kell. Az elmúlt öt év során az ő személye szimbolizálta az alapítványt, és annak ellenére, hogy tanácsadói minőségében továbbra is velünk marad, ki kell alakítanunk az új imidzset. Ennek első lépése a még Bíró András idejében 1995-beindított újság, amelynek Tolerancia különszáma 1996 elején jelenik meg. Tervezzük egy ismertető füzet kiadását magyar és angol nyelven. Az 1994-ben elkészített referencia film mellé további két ismertető film munkálatai kezdődtek meg 1995-ben. Az egyik ismét egy projekt sorsát kíséri végig, a másik pedig a roma vállalkozás képző tanfolyam egyik résztvevőjének sorsát követi. A hazai non-profit élet eseményein képviseltetjük magunkat. Havi két-három alkalommal az igazgató és/vagy a programfelelősök részt vesznek olyan rendezvényeken, amelyek alkalmasak arra, hogy alapítványunk munkáját minél szélesebb körben ismertté tegyék.

Számos látogatót fogadunk külföldről és Magyarországról is, úgy tűnik, hogy egyre inkább referencia ponttá váltunk a hazai nonprofit szektorban. Számos regionális és országos testület megalakításakor vagy működése során kérik ki az alapítvány tapasztalatait, számítanak személyes részvételünkre. Az együttműködés a non-profit szektoron túl kiterjed az állami hivatalokra is, így pl. a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Non-profit igazgatóságával és Kisebbségi Főosztályával illetve a Nemzeti és Etnikai kisebbségi Hivatallal van szoros kapcsolatunk.

Fontos, hogy a jövő értelmiségi nemzedéke is megismerjen bennünket, így gyakran szerepelünk különböző egyetemek kurzusain, fogadunk gyakornokokat.  Sokszor közülük kerülnek ki az önkéntesek.

 

Díjak

Az év végén azirányú erőfeszítéseinket, hogy hozzájáruljunk Magyarország demokratizálódásához, elsősorban a cigány közösségnek nyújtott támogatás által, két magas presztízsű díjjal jutalmazták. Az egyik a „Right Livelihood Award” (amelyet alternatív Nóbel Díjként is ismernek) a másik pedig a Kisebbségért Díj, amellyel Magyarország miniszterelnöke ismerte el munkánkat. Mindkét díj, amelyet Bíró András és az Alapítvány együtt kapott, jelzi, hogy bizalommal folytathatjuk 1990-ben megkezdett utunkat.