Hogyan működik a Norvég Civil Támogatási Alap?

Miért támogatja Norvégia a magyar civileket?

Az NCTA egy nagyobb finanszírozási rendszer része, amelynek keretében nemcsak Norvégia, hanem további két Európai Unión kívüli ország, Izland és Liechtenstein hozzájárul a gyengébben fejlett és újabb uniós tagországok – összesen 15 – felzárkóztatásához. Mivel a támogató országok nem tagjai az EU-nak, de élvezik a szoros gazdasági együttműködés előnyeit (ez az ún. Európai Gazdasági Térség, EGT) az Európai Bizottsággal kötött megállapodás alapján vállalták a pénzügyi hozzájárulást a fejletlenebb országok érdekében – hasonlóan ahhoz, ahogy a tagországok a Strukturális Alapokon (azaz „uniós pénzeken”) keresztül.

A támogatók általában fontos prioritásnak tekintik a civil szektor fejlesztését és megerősítését, és ragaszkodtak ahhoz, hogy minden kedvezményezett országban külön program induljon erre a célra, jellemzően az adott országra jutó támogatás 10%-nak erejéig.

A három támogató és minden egyes kedvezményezett – így Magyarország – esetében is kétoldalú Együttműködési Megállapodás rögzíti a támogatás mértékét (összesen 45 milliárd Ft), céljait és területeit. A magyar kormány által 2011. őszén aláírt megállapodás értelmében összesen 12 területen (programon) keresztül jut támogatás hazánknak. Ebből 9 programot 2012 végéig a megállapodásban nevesített nemzeti kapcsolattartó, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelt – ezek mentén a kulturális örökségvédelemtől az egészségügyön és gyermekvédelmen át a megújuló energiaforrásokig jellemzően nagyobb, infrastrukturális projektek támogatására van lehetőség. További 3 program esetében az egész finanszírozási rendszert koordináló, brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda látja el a kezelői feladatokat – utóbbiak közé tartozik az NCTA is (az EGT/Norvég Alapok intézményrendszeréről lásd csatolt infógrafikánkat).

Hogyan kerül az Ökotárs Alapítvány a képbe?

Az Együttműködési Megállapodás értelmében a civil program kezeléséért felelős Finanszírozási Mechanizmus Iroda 2011 végén kétfordulós pályázatot írt ki a hazai lebonyolítás feladatainak elvégzésére. Az első fordulóban a pályázók szakmai alkalmasságát vizsgálták, alapvetően 3 kritérium mentén:

• a lebonyolító államtól független szervezet legyen;
• legyen tapasztalata, jó kapcsolata a civil szektorral;
• legyen pályázatlebonyolítói jártassága, azaz releváns referenciája.

Erre a felhívásra Magyarországról 7 szervezet jelentkezett, de közülük csak az Ökotárs vezette négytagú konzorcium felelt meg mindhárom feltételnek, ezért a többi 6 pályázó nem jutott tovább a második fordulóba. Ebben kellett részletes, a teljes programidőszakra vonatkozó tervet benyújtani – mikor, kinek, milyen pályázati felhívások fognak megjelenni, mekkora keretösszegekkel stb.

Mi a helyzet a többi támogatási programmal?

2013. végén úgy szűnt meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy a magyar fél erről csak az utolsó pillanatban tájékoztatta a támogatókat. Nem módosították az Együttműködési Megállapodást sem, de az utód-intézmények felállítása, kijelölése is elhúzódott. Ezért lényegében véve ez év eleje óta zajlanak az egyeztetések a hazai kormány és a támogatók között, amelyek tétje, hogy a támogatók elfogadják-e a magyar fél által javasolt új, kormányzati kezelőket. Mivel az álláspontok nem közeledtek, áprilisra a helyzet tarthatatlanná vált, és a támogatók május elején fel is függesztették a kifizetéseket. Ez a támogatások csaknem 90%-át érinti, miközben a kormányzati intézményrendszer által kezelt 9 programban még alig-alig születtek támogatási döntések, vagyis a projektek, fejlesztési programok nem indultak el. Ezek után merült fel a magyar kormány részéről az igény az NCTA felfüggesztésére is.

Mi a magyar kormány szerepe az NCTA-ban?

Az együttműködési megállapodás aláírásával a magyar kormány is elfogadta, hogy a civil program kezelője a Finanszírozási Mechanizmus Iroda, és ezzel lemondott az ezzel kapcsolatos felelősségekről is. A civil alap pénzei – eltérően a fent említett 9 programtól – semmilyen formában nem folynak át a magyar költségvetésen, azokban egyetlen forint hazai elő- vagy társfinanszírozás sincs.

Ezzel együtt a megállapodás alapján a magyar félnek konzultációs lehetősége volt a hazai lebonyolító szervezet kiválasztása során, illetve az NCTA elindulása után arra is, hogy megfigyelőket küldjön a pályázatokról döntő bíráló bizottságok üléseire – ez utóbbi feladatot az Emberi Erőforrás Minisztérium munkatársai látták el.

Milyen szervezeteket támogat az NCTA?

Magyarországon bejegyzett független civil szervezeteket – egyesületeket, alapítványokat és szociális szövetkezeteket. (A pályázó szervezetekkel szembeni feltételeket a pályázati kiírások tartalmazzák, ld. a www.norvegcivilalap.hu-n.) A függetlenséget, azaz hogy a pályázó szervezet döntéshozásában nincsenek többségben az állami vagy üzleti szektor képviselői, illetve nincsenek közöttük pártok – a lebonyolító alapítványok a formai ellenőrzés keretében vizsgálják.

Mi a célja az NCTA támogatásoknak?

A civil programok átfogó célját a támogatók mind a 15 kedvezményezett országban egységesen határozták meg, mégpedig úgy, hogy az „segítse a civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában”. Ezen túlmenően a támogatók olyan kulcsfontosságú prioritásokat is meghatároztak, mint az emberi és kisebbségi jogok, a jó kormányzás és átláthatóság, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harc, a megkülönböztetés és a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és kirekesztés elleni fellépés, valamint a nemek közti egyenlőség. A hazai civil alap pályázati felhívásai is ezen általános, az európai demokrácia alapját jelentő értékek mentén fogalmazódtak meg.

Kik kaptak eddig támogatást?

A fenti elvek mentén az Ökotárs és partnerei az NCTA első évében, 2013-ban két fő pályázati felhívást jelentettek meg.

– Makroprojektek támogatása kettős céllal: (1) a nagyobb tapasztalatokkal rendelkező, országos emberi jogi és érdekérvényesítő illetve közösség- és szervezetfejlesztő civil szervezetek megerősítése (2) tudásuk, tapasztalataik átadása más, kisebb civil szervezeteknek és közösségeknek 2,5-3 éves képzési, mentorálási, kapacitásfejlesztési programokkal. Egy támogatott szervezetnek legalább 10-15 másik szervezettel kell együtt dolgoznia. Az elérhető maximális támogatási összeg ebben a kategóriában 120 000 euró, azaz 36 millió Ft (emberi jogok és érdekérvényesítés) illetve 140 000 euró, azaz 42 millió Ft (közösség- és szervezetfejlesztés) volt. A támogatási döntés 2013. augusztus elején született meg, összesen 23 szervezet részesült mintegy 2,7 millió euró (810 millió Ft) támogatásban.

– Kisprojektek: 7 témakörben, legfeljebb 10,000 euró (kb. 3 millió Ft) támogatást kaphattak civil szervezetek projektjeik végrehajtására, gyorsabb elbírálási folyamatban (amolyan „elsősegélyként). A hét témakör: (1) demokrácia és emberi jogok, (2) női jogok és esélyegyenlőség, (3) közösség- és szervezetfejlesztés, (4) ifjúsági és gyermek ügyek, (5) környezetvédelem és fenntartható fejlődés, (6) jóléti szolgáltatások, (7) társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése. Tavaly összesen 105 szervezet nyert ilyen támogatást, közel 1 millió euró (300 millió Ft) értékben.

– E két fő felhívás mellett volt egy ösztöndíjas (az év végén külön ifjúsági kategóriával) program, valamint elindult az ún. akciópályázat felhívás is.

2014-ben a fenti 7 témakörben közepes- (legfeljebb 70 000 euróig, 21 mFt) és kisprojektek (legfeljebb 20 000 euróig – kb. 6 mFt) támogatására lehetett pályázni – ezek értékelése még jelenleg zajlik.

Mire elég ez?

Az NCTA elindulását óriási várakozás előzte meg a civil szervezetek körében (épp az általános forráshiány miatt), lehetett számítani arra, hogy hatalmas lesz a túljelentkezés. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az NCTA, a maga 3 évre összesen 3,5 milliárd forintos keretével – ami megfelel a Nemzeti Együttműködési Alap egyéves költségvetésének – nem oldhatja meg a civil szektor összes problémáját, feladata az ígéretes ötletek és fejlesztési irányok megvalósításának segítése. A pályázati felhívás tartalmazta a támogatható projektek körülbelüli darabszámát (ami megfelel a fent írt eredményeknek), ehhez képest több, mint tízszeres volt a túljelentkezés. Ez idén sincs másképpen. Így a pályázatok 90%-a elutasításra került a szakmai értékelés nyomán, aminek okairól egyedileg írásos indoklást kapnak a pályázók. Hasonló arányok tapasztalhatók a többi kedvezményezett országban is: Szlovéniában például 17-szeres volt a túljelentkezés az elérhető forrásokhoz képest.

Hogyan történt a bírálat?

A formai ellenőrzésen megfelelt pályázatokat először az Ökotárs vezette konzorcium által felkért külső értékelők a pályázati felhívásban megadott szempontrendszer szerint pontozták és szövegesen értékelték. Az értékelő szakértőkkel szemben támasztott feltétel volt az adott szakterület ismerete (megfelelő végzettség), a civil szektorban való jártasság, és pályázatbírálói tapasztalat (legalább 50 pályázat értékelése).

A pályázatoknak az értékelők pontszámai alapján kialakult rangsorát minden témakörben külön-külön összehívott háromfős bíráló bizottságok tekintették át – melyek két tagját a lebonyolító alapítványok adták, egy tagja pedig szintén külső, független szakértő volt –, és alkottak ez alapján egy támogatási javaslatot. Utóbbit végső fokon a négy lebonyolító alapítvány képviselőiből álló Jóváhagyó Testület fogadta el.

Minden értékelő és bíráló a munka megkezdése előtt nyilatkozott arról, hogy milyen civil szervezet(ek)ben visel tisztséget vagy érintett bármi egyéb módon. Ha olyan szervezet pályázott, melyben az értékelő tisztséget visel, ő az adott pályázatot nem látta, nem értékelte. (Több felkért szakértő épp azért nem is vállalta a munkát, mert szervezetével pályázni akart.) Így kizárt volt, hogy az értékelők, bírálók „maguknak” osszanak támogatást.

Az értékelés és a bírálat kizárólag azt vizsgálta, hogy a pályázó által bemutatott projektterv hozzájárul-e az NCTA átfogó célkitűzéseinek és az adott témakör részcéljainak eléréséhez, a tervezett tevékenységek hoznak-e eredményeket az adott területen, illetve betartja-e a pályázó a felhívásban foglalt egyéb feltételeket. Emellett fontos szempont volt a költség-hatékonyság is, valamint, hogy a pályázó szervezet korábbi tevékenysége alapján rendelkezik-e kellő tudással, tapasztalattal tervei megvalósításához.

Miért nem nyilvános az értékelők neve?

Éppen az értékelési és bírálati folyamat tisztasága érdekében a lebonyolítók meg akarták előzni, hogy bárki az értékelőnél lobbizhasson, rájuk nyomást gyakorolhasson, illetve – elutasítás esetén – őket támadja (a panaszkezelés a lebonyolító alapítványok feladata).

Ezért az értékelési-bírálati folyamat valamennyi résztvevője titoktartási nyilatkozatot írt alá, beleértve a támogatók illetve a magyar kormány által delegált megfigyelőt is. Az értékelők neve csak ennek megszegésével kerülhetett a Miniszterelnökségre illetve a sajtóhoz.

Politizál az NCTA?

Az NCTA kategorikusan nem támogat pártokat és pártpolitikai tevékenységet. De annyiban valóban politizál (vagyis a köz érdekében cselekszik), hogy – a támogatók által meghatározott – célkitűzések mentén támogatja a demokratikus alapelveknek megfelelően működő, a mindenkori hatalommal szemben kritikus, a társadalmi kontrollt gyakorló szervezeteket, a közügyekben való részvételt és azok alakítását.

Ki ellenőrzi az NCTA működését?

A fent említett kétoldalú Együttműködési Megállapodás, illetve a Finanszírozási Mechanizmus Iroda és az Ökotárs Alapítvány között létrejött szerződés világosan kijelöli a beszámolási kötelezettségeket és ellenőrzési jogköröket az átlátható, korrekt működés érdekében. Az Ökotárs négyhavonta pénzügyi, évente tartalmi beszámolót küld a Finanszírozási Mechanizmus Irodának, utóbbi éves találkozók keretében is vizsgálja az előrehaladást – eddig mindent rendben találtak,, sőt az egyik legjobban működő civil alapnak tartják a magyart a 15 országban futó civil támogatási programok között. Ezen túl szintén az iroda által kijelölt könyvvizsgálók, és az EGT ellenőrző szervei vizsgálhatják az NCTA működését – ahogy ez az év második felében meg is fog történni.