Aktivizáld a közösséged! – Autonómia

Aktivizáld a közösséged!

2016-11-01 -
Fejlesztés Képzés

A projekt olyan hátrányos helyzetű, romák által sűrűn lakott településeket vagy településrészeket céloz, ahol közösségi összefogással párbeszéd és együttműködés alakulhat ki a közintézményekkel annak érdekében, hogy a közszolgáltatások jobbá vagy elérhetőbbé váljanak a helyi közösség számára.

Célunk, hogy gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok számára fontos ügyeket mozdítsunk előre a helyi közösségek megerősítésével, bevonásával, és ezzel erősítsük a demokratikus gyakorlatot, az állampolgári részvételt, a párbeszéd és együttműködés kultúráját.

A projektben olyan az adott közösség bevonását biztosító munkatársakkal dolgozunk, akik a helyi közösség számára fontos ügyekben, a romák integrációját célzó kezdeményezéseket indítanak el, vagy romákat érintő egészségügyi, oktatási problémákat tárnak fel és ezek megoldásán dolgoznak.

A projekt helyszínei:

Aparhant
Héhalom
Inárcs
Kerecsend
Pécs-Gyárváros
Pere
Szúcs
Tar
Tomor

Közösségi kezdeményezések a bevont településeken

Aktivizáld a közösséged Gyárvároson! (Pécs-Gyárváros – Tasnádi Zsófia)

Zsófi nyolc éve dolgozik Pécs Gyárvárosi városrészében közösségszervezőként, programunkhoz 2017-ben csatlakozott. A Pécs keleti városrészében lévő Gyárváros területileg és társadalmilag is igen heterogén összetételű: a jómódúnak mondható környékbe beékelődnek kisebb telepek, rossz állapotú önkormányzati bérlakások, benne mélyszegénységben élő, nagyrészt roma családokkal. „2010-ben ezeknek a családoknak a gyermekeit szólítottuk meg és kezdtünk el közösségi, ifjúsági klubot tartani számukra, először csak heti egy alkalommal. Az ifjúsági klubot évről évre több napon tudtuk megszervezni és fenntartani. 2013-ban egy pályázatból tanodává tudtuk fejleszteni az addigra már jól megalapozott ifjúsági munkát. Eddigre már volt akkora beágyazódottságom a területen, hogy ismertem a különböző intézmények képviselőit (oktatási, szociális) és a résztvevő gyerekek családjaival is kialakult egy bizalmi viszony. Ezért munkatársaimmal el tudtunk kezdeni nem csupán a gyerekekkel foglalkozni, hanem egy szervezett, komplex közösségszervezést elindítani a területen.” – mondja a kezdetekről Zsófi.

Az Aktivizáld a közösséged! program az évekkel korábban megkezdett munkára épül, azt egészíti ki. Az itt élő családokkal már több ügyet is sikeresen végig vittek az elmúlt években: elérték, hogy az egyik utca földes útját az önkormányzat lebetonozza, több családnak pedig sikerült a zavaros lakásbérleti jogviszonyát tisztázni. Zsófi tevékenységének fókuszában továbbra is az itt élők lakhatási körülményeinek javítása áll. „Programomnak viszonylag az elején már körvonalazódott is egy másik érdekérvényesítő ügy. Az egyik mikroszegregátumban élő lakóközösség megkereste a tanodát, illetve a területi Családsegítő Központ munkatársait egy (lakhatási) problémájukkal. Több lakógyűlést is szerveztünk, amik során más problémáikat is sikerült azonosítanunk. A közösen legfontosabbnak ítélt problémákat ügyekké alakítottuk és cselekvési tervet dolgoztunk ki megoldásukra. Felvettük a kapcsolatot a bérlakásokat üzemeltető, fenntartó városi céggel is és elkezdtünk velük tárgyalni a megoldási lehetőségekről. Közben a területen szemétszedési akciót is szerveztünk, hogy megmutassuk mi is teszünk a környezetünk jobbá tételéért. Hosszas egyeztetés után a kijelölt problémákat sikerült megoldani és szerencsére több lakásban néhány egyéb lakhatási körülményen is tudtunk változtatni (nyílászáró csere, aljzatbetonozás, stb.).”

Zsófi és munkatársai rendszeresen szerveznek olyan beszélgetéseket, amelyek oldott környezetben biztosítanak lehetőséget az itt élő családok számára, hogy a velük kapcsolatban lévő, különböző intézményi szereplőkkel (védőnő, tanárok, szociális munkások) meg tudják beszélni esetleges konfliktusaikat, lehetőségeiket, elvégzendő teendőiket, terveiket. A beszélgetések eredményeként fokozatosan csökken a távolság és hatékonyabbá válik a kommunikáció a rendszeresen résztvevő családok és szakemberek között.

A program másik jelentős eredménye, hogy a szülőkkel folytatott munka során több olyan mini közösségi projekt is körvonalazódott, ami az itt élők aktivitását és önbizalmát növeli. Megkezdődött egy társadalmi vállalkozás (gasztronómia, vendéglátás) előkészítése, közös főzések és szülői programok szerveződtek, pályaválasztási beszélgetésekre került sor. A családok kezdeményezésére és aktív részvételével több jótékonysági programot szerveztek („amikor mi is adunk, nem csak kérünk”), interaktív városnéző sétát bonyolítottak. Ezek az akciók több esetben konkrét anyagi haszonnal jártak a szülők számára, szélesítették az itt élők perspektíváját, új emberekkel, új helyzetekkel, új lehetőségekkel találkozhattak. A sikerélmények mellett a résztvevők felismerték saját értékeiket, elkezdtek bízni magukban.

 

Együtt főz a cigány, a német, a székely és a felvidéki! (Aparhant – Jákovics Vilmos)

Az alig ezer fős Aparhant a Völgység magjában, Tolna megyében található. A település sok nemzetiségű, együtt élnek itt németek, székelyek, szlovákok és cigányok. A települést 30-40 évvel ezelőtt még aktív közösségi élet jellemezte, ami mára teljesen szertefoszlott. „A településen egyetlen egy élő közösség van, az a nyugdíjas klub. A faluban nincsenek programok, az idei évben még a falunap is elmarad, mert az önkormányzatnak nincsen pénze. A középkorosztályhoz tartozók csak panaszkodnak, hogy nincs semmi ebben a faluban, de nem tesznek semmit. Nincs összefogás, a faluban élők közönyösek lettek, pedig ez régen nem így volt.” – mondja egy helyi lakos.

Az Aktivizáld közösséged! program keretében ezen a helyzeten szeretett volna változtatni a településen dolgozó Jákovics Vilmos. A munka kezdetén közösségi beszélgetések során fogalmazták meg a helyben élők, hogy milyen közösségi programokat szeretnének megvalósítani és azokhoz ki mit tud hozzáadni. „Aztán elkezdtünk közösen gondolkodni és jobbnál jobb ötletek születtek, majd az ötletekből megvalósult programok. Az első megvalósult program egy családi nap volt, amin több mint 100 fő vett részt.” A gyerekeknek ugráló várat szereztek, a felnőttek főzőversenyt és focimeccset szerveztek, az egészség sátorban koleszterin, vércukor és vérnyomásmérés zajlott. A szervezésben a helyi lakosok mellett aktívan részt vett a település polgármestere, a védőnő, a helyi sportkör vezetője és több helyi vállalkozó is. A szervezők többsége csak a program megvalósulása során hitte el, hogy kevés pénzből, de széleskörű összefogással egy ilyen megmozdulást össze lehet hozni.

A lendület és a lelkesedés az első program óta töretlen. A településen tanodát működtető Aparhanti Független Roma Egyesület oroszlánrészt vállal a helyi lakosok aktivizálásában. A közösséget aktivizáló és összekovácsoló programok között, volt lekvárfőzés a helyi tanodás gyerekeknek, kispályás labdarúgó torna, karácsonyváró foglalkozás, kézműves találkozó és jótékonysági bál, amelynek 140.000 forintos bevételével a helyi sportkört támogatták. Szintén a program keretében valósult meg a „Nemzetiségi napok” rendezvénysorozat, melynek során a helyben élő nemzetiségek készítették el hagyományos ételeiket, recepteket cseréltek és fogyasztották el együtt az elkészült finomságokat.

A közös élmények hatására a meglévő előítéletek csökkentek, a különböző kisebbségekhez tartozók a rendezvényeken közelebb kerültek egymáshoz. Vilmos így értékeli az eddig megvalósított programokat: „Sok résztvevővel volt alkalmam beszélgetni és számomra nagyon megerősítő volt az, hogy mindenki boldogan mondogatta, hogy ezt folytatni kell! Szinte mindenki azt fogalmazta meg, hogy „egymás mellett élünk, de nem ismerjük egymást!”. Az egyik alkalommal a németek Flutát készítettek borlekvárral és töltött tojást, a székelyek juhtúrós málét és palanécát, a cigányok pedig lecsót cigány kenyérrel és cigány levest. Talán mondanom sem kell, remek volt a hangulat és ez az óta is így van minden egyes gasztronómia napon, nemzetiségi napon, vagy bármilyen más a falu lakosságát érintő programon. Így történhetett meg, hogy együtt főzött a cigány, a német, a székely és a felvidéki! Tessék elhinni, ez nem vicc!”

 

Aktivizáld a közösséged Inárcson! (Inárcs – Oláh „Pöli”József)

A korábban közös közigazgatás alá tartozó pest megyei Inárcs és Kakucs a rendszerváltást követően lettek önálló települések. A hasonló adottságokkal bíró két település között az egyik legnagyobb különbség, hogy míg Kakucs lakosságának viszonylag nagy százaléka roma, addig Inárcson ez az arány nagyon alacsony. A mintegy négyezernégyszáz fős településen összesen 100-150 roma él, nagyrészük két átlagos méretű telken összezsúfolva. A hetvenes évek elején, az országos telepfelszámolási program keretében, a közös tanács négy családot Kakucsról Inárcsra költöztetett két egymás mellett lévő ikerházba. Ma már ezeknek a családoknak a harmadik generációja él és nő fel ezen a két telken, ugyanis az ideköltözők szinte összes gyereke és unokája ide építkezett. Az eredeti kockaházakhoz toldozott kisebb-nagyobb épületekben és bódékban, embertelen körülmények között, már közel kilencven ember él.

A település roma nemzetiségi önkormányzata nemrégiben feloszlatta magát, egyéb civil aktivizmusa és önszerveződése pedig nincs a helyi roma közösségnek. Az itt lakó romák nem rendelkeznek érdekvédelmi és közösségi képviselettel, így minimális annak lehetősége, hogy a helyi döntéshozókat befolyásolják, és mérhető pozitív változást idézzenek elő saját életükben és környezetükben. A településen dolgozó Oláh József vagyis Pöli ezen a helyzeten szeretne változtatni: „A program keretében egy motiválatlan közösség aktivizálását reméljük, másrészt a települési intézményeket, döntéshozókat „hozzuk” közelebb a Május 1 utcai cigány közösséghez.”

A program során sikerült a telepi gyerekek zömét bevonni az Inárcsi Katalánok kispályás focicsapatba és a Merj álmodni klub!  interaktív képesség és készségfejlesztő foglalkozásaiba. Számos szabadidős program valósult meg, melyeknek megszervezésében és lebonyolításában a telepi közösség több tagja is aktívan részt vett. Sikeres volt az I. Inárcsi Sport és Szabadidős nap, a telepiek számára szervezett egynapos balatoni kirándulás és az első önálló lomtalanítási akció is melynek során közel ötven köbméter lomot szállítottak el a szegregátumból.  Az évvégi karitatív programok szintén közösségépítők voltak, a Romikulás program, és a közös karácsony megszervezése igazi ünnepet és sok örömöt okozott az itt élő családoknak.

A közösségi programok során új célként fogalmazódott meg a putriszerű melléképületek tetőszerkezeteinek javítása. Ezügyben megkezdődtek az egyeztetések a települési önkormányzattal, és a szükséges alapanyagok beszerzése érdekében folyamatosan zajlik a lehetséges támogatók felkutatása.

Pöli közösségfejlesztő tevékenységének fontos célja, hogy a telepi családok motiválása mellett, települési együttműködések is kialakuljanak a felgyülemlett problémák megoldására. A program kezdete óta ezen a területen is történt előrelépés. A közösségi programok lebonyolításában a telepi közösség támogató partnerre talált a helyi közművelődési és oktatási intézményekben, valamint a Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálatban. Fontos eredmény, hogy a családsegítő szolgálat, a közösségi programokon való közreműködése mellett részvételi lehetőséget biztosít Pöli számára az általa szervezett észlelő és jelzőrendszeri értekezleteken is.

Összességében elmondható, hogy a program eredményeként a település kezdi megismerni a Május 1. utca helyzetét, és megjelentek a telepi közösség aktívabb szereplői is, akiknek már konkrét elképzelései vannak saját közösségükkel kapcsolatban. Pöli értékelése szerint: „Rövid idő alatt nagy utat tettünk meg, de úgy érezzük, még az út elején vagyunk!”.

 

Éjszakai pingpong Kerecsenden (Kerecsend – Szajkó Mária)

A heves megyei Kerecsenden dolgozó Szajkó Mária így fogalmazta meg a problémát, amivel az Aktivizáld közösséged! program keretében foglalkozni akart: A településen együttműködést és sikereket eredményező közösségi programok meglehetősen esetlegesek. Az itt élők számára nagyon szűkek a szórakozási, szabadidős lehetőségek. Azok a hátrányos helyzetű fiatalok, akiknek nincs pénzük, szabadidejüket főként az utcán töltik. Kilátástalan és reménytelen sorsuk miatt, nehezen küzdenek meg a stresszel, könnyen fordulnak a tudatmódosító szerekhez.”  A faluban élő nagyszámú cigányság döntő többsége ráadásul három elkülönült részen lakik, és kevés a kapcsolata a település nem roma lakosságával.

Az „Aktivizáld a közösséged!” kerecsendi programjának középpontjában a fiatalok körében végzett közösségfejlesztő munka áll. A tevékenységek a 2017 májusában indult éjszakai pingpong klub köré szerveződnek. A klub minden szombat este várja azokat a 13-20 év közötti fiatalokat, akik csocsózni, pingpongozni vagy csak egyszerűen beszélgetni szeretnének. Marika az induláskor így fogalmazta meg a klub célját: „Szeretnénk, ha ez a klub egy olyan színtérré nőhetné ki magát a településen, ahol a résztvevők sikerélményeket szerezhetnek, fejlődik a felelősségvállalásuk, erősödik együttműködési készségük. Reméljük, hogy a klub kapcsán megindul egy újfajta társadalmi párbeszéd a településen.” A klub eddigi működése beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az éjszakai program a kezdetektől nagyon népszerű a fiatalok körében, és a sikeres megvalósításnak köszönhetően, az eleinte szkeptikus önkormányzat is támogató partnerré vált.

A klubtevékenységre építve az elmúlt egy évben több közösségi program is megvalósult a településen. 2017 nyarán egészségnapot szerveztek a Faluvédő Egyesülettel, Védőnői Szolgálattal és a települési önkormányzattal közösen. A programon az egészségügyi szűrések mellett, családtervezési-fogamzásgátlási tanácsadáson, babamasszázs bemutatón is részt vehettek az érdeklődők. A nyár folyamán szabadtéri filmvetítésekre várták a fiatalokat, a téli időszakban pedig ünnepekhez kapcsolódó foglalkozásokat szerveztek. Látványos akció volt, amikor a klubba járó fiatalok bevonásával téli díszek készültek a falu számára, melyeket az önkormányzati épületek előtt helyeztek el.

A klub és a klub köré szerveződő tevékenységek fontos eleme az önkéntesség. A közreműködő önkéntesek ötleteikkel, a lakosság megkeresésével és a maguk által vállalt feladatok teljesítésével aktívan részt vesznek a munkában.  A települési önkormányzat és az aktív civil szervezetek szintén segítik a programok megvalósulását, és egyes programok kapcsán sikeres együttműködést sikerült kialakítani a Rendőrséggel és a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat munkatársaival is.

A klub tevékenységei a helyi igények és az önkéntesek aktivitása szerint folyamatosan alakulnak. A rendszeresen járó klubtagok mára egy olyan aktív magot alkotnak, amire hosszabb távon is lehet építeni.

 

Közösségfejlesztés a tari „Cigány hegyen” (Tar – Somoskői Tamás)

A Nógrád megyei Taron két éve van jelen az Autonómia Alapítvány, a közösségi munkát Somoskői Tamás végzi. Az 1800 lakosú település mintegy 400 fős cigány lakossága egy elkülönült telepen, a ’Cigány-hegyen’ él. A 2017 óta zajló Aktivizáld a közösséged! program fókusza a telepi cigány közösség megerősítésére irányult. Tamás munkája során a legfontosabb az volt, hogy kialakuljon egy aktív helyi csoport, ami a tagjai által kijelölt célok mentén kis projekteket, közösségi akciókat valósít meg.

A tevékenységek középpontjába már viszonylag korán egy telepi vagy telephez közeli közösségi tér kialakítása került. Az igény az itt élő családok részéről fogalmazódott meg. A közösségi beszélgetések során körvonalazódott, hogy főleg a fiatalok számára kellene egy olyan teret kialakítani, ahol szabadidős programokat, fejlesztő foglalkozásokat és egyéb közösségi alkalmakat lehet megvalósítani.  A település polgármestere nyitott volt az ötletre, és felajánlott egy önkormányzati tulajdonban lévő épületet. A korábban boltként funkcionáló épület kisebb felújítását és takarítását a telepi családok végezték. 2018 áprilisában egy adományszerző kampány eredményeként három számítógépet is sikerült elhelyezni a közösségi térben, az internetelőfizetést pedig a helyi roma nemzetiségi önkormányzat vállalta magára. Fontos közösségi esemény volt a ház bútorainak elkészítse is, ami szintén a telepi családok aktív bevonásával és közreműködésével valósult meg. A bútorok adományként szerzett raklapokból készültek.

Tamás segítségével több alkalommal szerveződött filmklub, eleinte a művelődési házban, majd a kialakított közösségi térben. Az egyik alkalommal a vetítésen részt vett Oláh Lajos roma származású, salgótarjáni festőművész és lelkipásztor, aki a róla készült film megtekintése előtt mesélt az életéről és beszélgetett az érdeklődőkkel.

A közösségi tér kialakítása mellett fontos eredménye Tamás munkájának, hogy a település általános iskolájának és óvodájának bevonásával kidolgozásra került és elindult egy elsősorban telepi gyerekeket és szüleiket célzó foglalkozássorozat. A foglalkozások célja, hogy közösségi programok segítségével kerüljenek közelebb a telepi szülők az oktatási intézményekhez és tudatosodjon bennük az iskolai előmenetel, a továbbtanulás fontossága. A szülők és pedagógusok részvételével zajló vezetett (facilitált) közösségi beszélgetések mellett közösen szervezett szabadidős programok alkotják a foglalkozássorozatot. A kéthetente találkozó csoportot mintegy tíz szülő, négy iskolai és két óvodai pedagógus alkotja.

 

„Tomor-Row” – Közösségerősítő program Tomoron (Siroki László – Tomor)

Siroki Laci azzal a céllal kezdett a programba, hogy a településen élő zenészek segítségével az egész falusi közösséget megmozgató zenei programokat szervezzen, és fiatalok közreműködésével elindítson egy helyi híradót. Reményei szerint „ezek a tevékenységek hozzájárulnak a településen élők közötti kapcsolat javulásához, elindul egy közösségi élet, és nem csak a virtuális életben a facebookon találkoznak cigány és nem cigány fiatalok.”

A program közösségi beszélgetésekkel kezdődött, melyek során kialakult az a csoport, amelyik a tervezett programokat megvalósította. A zenei program egy műhelymunkával indult, melynek során meghívott profi zenészek segítették a helyi roma fiatalokat zenéjük hangszerelésében és rögzítésében. Az elkészült felvételek több közösségi oldalra is felkerültek, nézettségük folyamatosan nő.

A zenei műhelymunkát követően a falu művelődési házában megkezdődtek a zenei estek, melyekre a falu összes lakóját meghívták. A 80-100 fős nézőközönség előtt zajló koncerteken a falu fiatal és idősebb cigány zenészei mellett vendég zenészek is felléptek.

Megalakult a fiatalokból álló média csoport, amely egy felkészítést követően folyamatosan dokumentálja a megvalósult programokat és egyéb helyi eseményeket. Az elkészült filmek a Tomor-Row Facebook csatornán érhetők el.

A tomori program egyik legnagyobb eredménye, hogy a programokkal a települési önkormányzat együttműködését is sikerült elérni. „Ez az első év, amikor az önkormányzat ideadja a cigányoknak a kultúrházat, ezelőtt mindig probléma volt, ha kértük a helyiséget. … februárban meghívást kaptam a helyi önkormányzati képviselő-testület ülésére, ahol részletesen végig beszéltük a programunkat és azokat a lehetőségeket, amit közösen tudunk a településen létrehozni. Talán ez volt a legnagyobb sikerünk, amit a projektünkkel elérhettünk.” – hangzik Laci értékelése.

 

Családfakészítés Perén (Mida Tamás – Pere)

A 360 fős borsodi Pere lakosságának harmada roma. A faluban iskola nincs, a gyerekek a környező települések iskoláiba járnak, napjaik nagy részét ott töltik. Az általános iskola befejezése a többségnek már nem okoz gondot, de a középiskolai lemorzsolódás mértéke komoly probléma. Mida Tamás az Aktivizáld a közösséged! program helyi koordinátoraként olyan tevékenységek szervezésébe kezdett, ami a falu iskolás korú fiataljainak nyújt rendszeres közösségi élményt és hasznos elfoglaltságot.

A program keretében, külső foglalkozásvezetők közreműködésével megvalósult egy családfakészítő programsorozat általános iskolás tanulók számára. A program ráhangoló foglalkozásokkal indult, melyek során kialakult az a mag, akikkel a továbbiakban intenzívebben is lehetett dolgozni. A foglalkozásokon a 6-16 éves fiatalok betekintést nyertek, és aktív résztvevői lehettek különböző művészeti tevékenységeknek és megismerkedtek a családfa fogalmával, a családfakutatás módszereivel. A későbbiekben a gyerekek az elkészített családfák alapján előkerült családi vagy közösségi történeteket dolgozták fel és jelenítették meg különböző művészeti eszközökkel.

 

Fessünk Együtt – Közösségi falfestés Héhalomban (Oláh Norbert – Héhalom)

A nógrád megyei Héhalomban a faluból elszármazott Oláh Norbert festőművész kezdett roma fiatalokkal foglalkozni. A mintegy ezer fős településen Norbi az Aktivizáld közösséged! program keretében általános iskolás roma gyerekeknek szervezett kézműves foglalkozásokat, fejlesztő programokat, kirándulásokat. A rendszeres foglalkozások során született meg az ötlet, hogy szerezzenek egy nagy, festhető felületet, amit a gyerekekkel együtt festene ki a helyi palóc hagyományokból kiindulva. A település polgármestere felkarolta az ötletet, és felajánlotta, hogy a falu központjában frissen felújított szolgáltatóház külső falait kifesthetik. A gyerekekkel közös tervezőmunkát és a vázlatok elkészítését követően a hat fős csapat több napon keresztül dolgozott az épületen. A települési önkormányzat biztosította az eszközöket, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat pedig a festők ellátásáról gondoskodott. A falunapon az alkotók bemutatásával ünnepélyesen adták át az épületet. Az akcióról a Roma Sajtóközpont is beszámolt.

 

Közösségfejlesztés Szúcs-Bányatelepen (Szúcs – Suha László)

Az alig 170 fős Szúcs-Bányatelepen szinte kizárólag romák élnek. A külvilágtól szinte teljesen elzárt telepen két éve kezdett közös programba az Autonómia Alapítvány és a Katona József Színház. A színházi szakemberek a 6-19 éves fiatalok számára heti rendszerességű drámapedagógiai foglalkozásokat tartottak, az Autonómia Alapítvány munkatársai pedig a felnőttekkel kezdtek dolgozni. A telepi asszonyokkal elindított önsegélyező pénztár kapcsán megkezdett beszélgetésekből, csoportfoglalkozásokból azóta számtalan tevékenység nőtte ki magát. Az Aktivizáld közösséged! program Szúcson erre az évek óta zajló munkára épít.

Suha László helyi szervezőként már a kezdetektől részt vett a munkában, jelen programban a korábban megkezdett tevékenységeket koordinálja. A drámapedagógiai foglalkozások egy „tanodu” programmal egészültek ki, melynek keretében önkéntes egyetemisták mentorálnak, korrepetálnak helyi gyerekeket. Nemrégiben elindult az e-tanoda program, ami lehetőséget biztosít a rászoruló gyerekek online korrepetálására, támogatására.

A helyi közösség külső támogatások segítségével kialakított egy klubhelyiséget, ahol biliárdozhatnak és dartsozhatnak a felnőttek. A legújabb kezdeményezés pedig egy mini „molnárkalács” sütő műhely kialakítása volt, ahol helyi asszonyok részvételével már megkezdődött a piacra szánt termékek próbasütése.

Munkatársak

Mida Tamás
helyi koordinátor
autonomia@autonomia.hu

Támogatók

  • Open Society Foundations