Az Alapítvány 2006. évi Közhasznúsági jelentése

-

Narratív jelentés

EQUAL program ’A Borsodi Romák Innovatív Társadalmi és Gazdaságfejlesztési Programja – BRIDGE’ Fejlesztési Társulás vezetőjeként

Az Autonómia Alapítvány fő tevékenysége 2006-ban ’A Borsodi Romák Innovatív Társadalmi és Gazdaságfejlesztési Programja’ volt. A program megvalósításának érdekében 2004-ben a következő szervezetek hozták létre a BRIDGE Fejlesztési Társulást: az Autonómia Alapítvány, a Lungo Drom Mérai Tagszervezete, a Lungo Drom Szalaszendi Tagszervezete, a Bódvavölgyi Cigányok és Hátrányos Helyzetűek Érdekvédelmi Szervezete, az Andrássy Gyula Műszaki Szakközépiskola és a Mikrohitel Rt.

A program az előző években Phare EQUAL finanszírozással, a Hernád völgyének településein végzett fejlesztő, támogató munka szerves folytatása, de természetesen igyekeztünk beépíteni az elmúlt 15 év támogatásosztó, helyi fejlesztő tapasztalatát.

Közvetlen céljaink a következők voltak: szakmásító illetve betanító képzést nyújtani mintegy 60 főnek kályhakészítő, faipari gépkezelő, kőműves, ács és kovács szakmában. A képzéseket sikerrel elvégzett résztvevők vagy a projekt keretében kialakítandó brigádokban dolgoznak vagy mikrohitel segítségével önfoglalkoztatóvá, vállalkozóvá válnak. Az eredeti elképzelések szerint majd 20 hónapon keresztül foglalkoztatott résztvevők feladata lesz a települések rászoruló lakosságának leromlott állagú házait felújítani, energia-hatékony szigeteléssel, fűtőeszközzel ellátni. A projekt keretében létre kívántunk hozni egy faüzemet, ahol nyílászárók készítése és javítása zajlik, egy kovácsműhelyt, ami a foglalkoztatáson túl képzési központként és turista-látványosságként is működik.

A közvetett céljaink szerint a munkanélküli helyi roma lakosok szakmához, munkához és jövedelemhez jutnak, ezáltal családjuk életkörülményei javulnak. A hátrányos helyzetű, munkajövedelemmel nem rendelkező családok leromlott állagú épületei felújításra és korszerűsítésre kerülnek, energia-hatékony fűtési rendszerek és hőszigetelt nyílászárók kerülnek beépítésre, ezáltal a családok fűtési költségei jelentősen csökkennek, lakás- és életkörülményeik javulnak. A helyi roma szervezetek munkaerőpiaci kompetenciája jelentősen növekszik, stabil és aktív résztvevőivé tudnak válni a helyi szociális gazdaságnak, munkaerőpiacnak. A képzési-foglalkoztatási programelemek mindegyike a tervezetthez képest jelentős csúszással indult: a kőműves és az ács képzés 2005 október helyett 2006 márciusában, a kályhaépítő képzés 2005 novembere helyett 2006 áprilisában, a kovács és a faipari gépkezelő képzések 2006 január helyett 2006 májusában. A csúszások oka, hogy 2006 januárja előtt nem rendelkeztünk sem szerződéssel, sem a programelemhez szükséges pénzügyi háttérrel. A program keretében tervezett és végrehajtott öt szakmai képzés közül négy (kőműves, faipari gépkezelő, cserépkályha építő és ács) 2006 végére befejeződött.

A képzések kapcsolódnak a projekt részét képező két üzem felújításához, ezek felújítási-bővítési munkáit 2005 őszén terveztük elkezdeni. A fenti okok miatt az építésekkel kapcsolatos munkák 2006 áprilisában indultak el. A faipari gépmunkás és a kovács képzések gyakorlati része már az új üzemekben történt volna meg. Beindításukkal nem lehetett megvárni az üzemek elkészültét, mivel emiatt már a program végső határidejéből is szinte kicsúsztunk volna, azért a faipari gépmunkások végül a mérai önkormányzat által biztosított műhelyben tudták megkezdeni a képzést (az Andrássy Szakiskola telepített gépeivel), a kovács tanulók pedig a képző iskola miskolci tanműhelyében tanultak. Ez a megoldás jelentős többlet kiadást igényelt, mert ekkora útiköltséget a program elején nem terveztünk.

A beruházások (faipari műhely és kovács műhely) 2006 első negyedévében kezdődtek meg. Az épületek felújítását, bővítését és átalakítását az eredeti terveknek megfelelően a képzéseken a résztvevő hallgatók végezték a gyakorlati képzésük során. Az építési munkálatokat jelentősen lassította az elszámolásaink feldolgozásának üteme (pénzhiány), ezért nem tudtunk az eredetileg tervezett ütemben haladni velük. Szintén komoly problémákat okozott az évközi többszöri áremelés és áfa változás.

Az öt szakmában végzettséget szerzett hallgatók egy részének foglalkoztatása 2006 végén megkezdődött. Az ács, kőműves, faipari gépkezelő és kályhaépítő brigádok létszáma nem változott. A brigádok a kialakításra kerülő két műhely utolsó munkálatait végezték és előkészítették, megkezdték a program utolsó jelentős elemének, a házfelújításoknak a munkálatait.

A program keretében kialakításra került műhelyekben beszerzésre került az összes nagyértékű gép és berendezés, amikre az előírásoknak megfelelően megkötésre kerültek a vagyonbiztosítások. A beruházások utolsó munkálatai átcsúsztak 2007 második felére, a mérai asztalos üzem végleges átadása 2007 május végén, a perkupai kovácsüzem pedig június közepén várható.

2006. május 8-9-én Varsóban a Világbank által szervezett Social Inclusion Workshop alkalmából bemutattuk a programot. Az Európai Bizottság EQUAL honlapján a BRIDGE fejlesztési partnerség mint sikertörténet jelent meg:
http://ec.europa.eu/employment_social/equal/practical-examples/employ-07-bridge_en.cfm

A programról 2006-ban egy dokumentumfilm készült.

2006. májusától decemberéig az alapítványban KEHI vizsgálat zajlott a BRIDGE programmal kapcsolatban.

VOJVODINA AND EU ACCESSION – CIVIL SZERVEZET FEJLESZTÉS ÉS EU-S TUDÁSTRANSZFER

A Phare ACCESS 2003 Makro program Szerbia-Montenegróban, Vajdaságban valósult meg 2005 szeptember 1. és 2006 szeptember 30. között. A konzorcium vezetője a budapesti székhelyű Autonómia Alapítvány, szerbiai partnerei pedig a Pharo Drom Civil Szervezet Horgosról, a Testvériség Művelődési Egyesület Bajsáról és a Tilger Mihály Polgárok Egyesülete Topolyáról.

Ennek a projektnek az általános célkitűzése a vajdasági civil szektor erősítése és egy olyan együttműködés kialakítása a térség nem kormányzati szervezetei között, amely a Magyarországon felhalmozott uniós gyakorlati tapasztalatokat időben elsajátítva, egy mind szélesebb körű tudatos információáramlással, jól szervezetten és felkészülten várja a közeledő EU-csatlakozást. Fontos feladatnak tartjuk az uniós gondolkodásmód mielőbbi kialakítását és népszerűsítését a térségben, és azt, hogy a civil szféra szereplőinek figyelme ráirányuljon a pályázatok által nyújtott lehetőségekre, ami eszközként szolgál kezdeményezéseik megvalósítására. Közvetett célunk ezáltal az is, hogy a civil szervezetek növekvő forrásszerzési képességei által mind kiemeltebb szerephez jussanak az olyan, a Vajdaságban anyagi okok miatt eddig még elhanyagoltnak tekinthető területek, mint például a környezetvédelem, az emberi jogok vagy a szociális és társadalmi esélyegyenlőségek.

A projekt specifikus célja volt az EU-s ismeretek és forrásrendszerek illetve a pályázatírás gyakorlati tapasztalatainak megismertetése azoknak a vajdasági civil szervezeteknek a vezetőivel és aktivistáival, amelyek csak kevés pályázati tapasztalattal rendelkeznek. Emellett a kiválasztott térség civil szervezeti vezetőinek alkalma nyílt az általunk szervezett tanulmányutak keretében az Autonómia Alapítvány által támogatott, sikeresnek, jól működőnek és fenntarthatónak minősített magyarországi projektek megismerésére is.

A Vajdaságra jellemző a multikulturális közeg, amelyet az általunk tudatosan kiválasztott konzorciumi partnerek szervezeti összetétele is tükröz: a Pharo Drom egy horgosi cigány szervezet, amelynek tagjai cigány anyanyelvűek (gurvárok), a Tilger Mihály Polgárok Egyesületének tagjai Topolyán szerbek és magyarok, vezetője egy szerb ember, a bajsai Testvériség Művelődési Egyesület tagjai magyarok, szerbek, szlovákok és cigányok.

Projekttervező és pályázatírói programra 25 fő járt 12 különböző vajdasági településről, átlagosan 18 – 22 vett részt rendszeresen a tréningeken. Közülük 16 fő elvégzett egy 7 modulból álló ECDL (Európai Számítógép-használói jogosítvány) képzést. A számítástechnikai képzések Topolyán az Oktató és Vállalkozás-fejlesztő Központ Kft. székhelyén és Horgoson a Pharo Drom roma szervezet irodájában folytak. Az első hat hónapban tartott pályázatíró tréningek után a program második felében a résztvevő civilek konkrét projektjeinek a kidolgozása történt meg.
A program végén a bajsai táborban volt lehetőség arra, hogy a résztvevők prezentálják a többieknek a projektötleteiket, majd megfelelő módon kidolgozzák és befejezzék azokat. A pályázatíró és projekttervező tréningeken kívül, közösségfejlesztés és drámapedagógiai előadásokon is részt vettek a vajdasági civilek, illetve a horgosi cigányszervezet szervezetfejlesztés tréningeken. A program keretében került sor a konzorciumi partnerek irodai infrastruktúrájának javítására, megfelelő számítástechnikai eszközök beszerzésére és a horgosi roma szervezet irodájának a kialakítására. A vajdasági partnerek négy workshopot szerveztek, ezek egyik fő célja a civil szervezetek és a helyi döntéshozók közötti partnerségi viszony megerősítése és a civil szervezetek közötti hálózatépítés elindítása volt.

A vajdasági partnerek háromszor látogattak meg magyarországi civil szervezeteket. Egy-egy többnapos látogatás során helyi projekteket néztek meg, a cél a tapasztalatszerzésen túl a kapcsolatépítés volt.
A program eredményeiről két kiadvány készült el. Létrejött a www.civilnetwork.org.yu címen egy honlap, amely a szerbia civilek szervezetek politikamentes gyűjtőportálja és a létrehozott civil hálózat információs eszköze. A honlap segítségével minél többen és minél könnyebben tudnak egymással kapcsolatba kerülni, szervezetük céljait és konkrét tevékenységeiket bemutatni. Ezen kívül a honlap segítséget nyújt a szervezeteknek a partner keresésben, aktuális pályázatok elérésében, a civil szektort érintő törvényi, jogszabályi, európai uniós információkkal kapcsolatos tájékozódásban.

DRÁMAPEDAGÓGIAI MÓDSZER BEVEZETÉSE A ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZAK TEVÉKENYSÉGI KÖRÉBE

A projekt a PHARE ACCESS 2003 Mikro Program támogatásával, a Káva Kulturális Műhely és az Autonómia Alapítvány együttműködésében valósult meg.

A projekt általános célja Közösségteremtés és demokráciatanulás feltételeinek megteremtése vidéki roma közösségekben. Civil társadalom és közösségek fejlesztésére kész, gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozni tudó, katalizátor szerepet vállaló roma (vagy romákkal szorosan együttműködő) pedagógiai ismeretekkel rendelkező szakemberek felkészítését vállaltuk.

Közvetlen célunk egy 120 órás kommunikációs- és drámapedagógiai és egy 64 órás projekt-tervező és -menedzsment képzés 20 fő számára; ezt követően 4*2 fő kapott lehetőséget a kiválasztott roma közösségi házakban dráma-szakkörök indítására.

A projekt meghirdetésére a SANSZ-ban és a Pályázatfigyelőben, valamint helyi médiumokban került sor. A helyi meghirdetést a bevont roma közösségi házak szervezték. Sajnos a gyomaendrődi közösségi ház nem végezte el a rábízott feladatot, ezért Gyomaendrődről és környékéről nem jelentkeztek a programra.

62 jelentkezőből 22 résztvevőt választottunk ki az ország különböző pontjairól. A kommunikációs és drámapedagógiai képzés tervezett 7 hétvégéje két részből állt. Az első két alkalom elsődleges célja az volt, hogy a résztvevők személyes élményt szerezzenek a drámapedagógiával kapcsolatban. A személyes élmény mellett a képzés célja volt az is, hogy a csapatban olyan légkört alakítsunk ki, ahol a későbbiekben a képzés során konstruktív és kritikai munka folyhasson. Az első hétvége után olyan projekt leírását kértük tőlük, amelyet meg kívánnak valósítani a képzés elvégzése után. Ebből egy projektet tud az Autonómia Alapítvány finanszírozni, melynek kiválasztása megtörtént. Nehéz volt eldönteni a sok megvalósulásra alkalmas projekt közül azt, hogy melyik is legyen az, de sikerült. A harmadik hétvégén a drámapedagógia elméletével ismerkedhettek meg a résztvevők. A negyedik hétvégén, pedig mindazt az elméletet, amelyet elsajátítottak, gyakorlatban is kipróbálhatták. A két hétvége között egy-egy gyakorlatsort kellett megtervezniük, amelyet már az otthoni saját csoportra kellett kitalálni, és adaptálni. Ezeket a játéksorokat e-mailben kellett elküldeniük, majd folyamatos levelezés indult meg a képzők és a résztvevők között, hogy minél jobban tökéletesíteni lehessen a sorokat. A negyedik hétvégén ezeket a játéksorokat kellett levezetniük, amely után elemzés következett. Itt sor került a hogyan vezessünk játéksorokat, mire érdemes odafigyelni játékvezetés közben, illetve a drámajáték-vezető vezetői stílusának megbeszélésére is. Az ötödik hétvégén ismét az elmélet következett, amely a komplex drámával foglalkozott. A drámapedagógiának ez az eszköze arra alkalmas, hogy különböző erkölcsi problémákat vizsgáljon meg játékon, aktivitáson keresztül. Ezután a két nap után olyan feladatot kaptak, amely ismét az elméletet gyakorlatba fordítja át.

Projekt-tervezés és -menedzsment képzés (64 órás, a Phare ACCESS 2001-es programban, a Transzparens Alapítvány által kidolgozott és alkalmazott tematika alapján). A közösségi projekt-generálás (probléma- és célfa módszere, igény- és szükségletfelmérés módszerei), valamint a konkrét (aktuális) pályázati kiírásokat ismertettünk. A résztvevők megismerhették az adott kiíráshoz tartozó dokumentumokat, mintaprojekteket fogalmaztak meg az űrlapok felhasználásával.

Az elméleti képzés helyett a gyakorlati, csoportmunkán alapuló módszert erősítettük, mert így lehetőség nyílt a résztvevők – a képzőkével sokszor egyenrangú – gyakorlati ismereteinek egymás közt történő kicserélésére. A gyakorlati feladat nemcsak modell – a valóságban nem megvalósítandó – projektek kidolgozásából állt, hanem a résztvevők – a jelen projekt eredményeinek továbbvitelének szándékával – maguk kezdtek hozzá egy nagyobb, nemzetközi léptékű drámapedagógiai projekt kereteinek megfogalmazásához.

Dráma-szakkörök indítása. Az Autonómia Alapítvány megkötötte az együttműködő szervezetekkel a drámaszakkörök szervezéséről szóló együttműködési megállapodásokat. Ezek tartalmazzák a szervezéssel kapcsolatos feladatokat, illetve azokat a juttatásokat, amikkel az együttműködő szervezetek a projekt költségvetéséből részesednek. Az elvégzett feladatokról a szervezetek írásos jelentésekben számoltak be.
A képzés résztvevői elkészítették a tréning utáni projekt-ötleteiket, amelyekkel kapcsolatban két kérésünk volt: a megszerzett tudást adják át a helyi közösségnek valamilyen formában illetve az elkészített terveknek tartalmazniuk kellett egy minimális és egy maximális tervet.

A mentorálást a két partnerszervezet munkatársai közösen végezték. Míg a Káva Kulturális Műhely a szakmai program tartalmi részéért felelt, addig az Autonómia Alapítvány az együttműködő közösségi házak esetében a szervezési feladatokat látta el.

A program résztvevői egytől-egyig elkötelezettnek mutatkoztak a roma célcsoporttal történő együttműködés iránt. Ugyanakkor a többségi társadalom tagjait nehezebbnek tűnt bevonni a romákat (is) megszólító foglalkozásokba. Ez alól csak azok a helyszínek jelentenek kivételt, ahol az együttélésnek egyébként is – elkerülhetetlen – színterein a romák és nem romák amúgy is kénytelenek közös programokban részt venni. A módszer széleskörű alkalmazási lehetőségeit jól tükrözi a résztvevők összetétele. Erre a program tervezésekor számítottunk, ezért a tematikát a legszélesebb körben alkalmazható módszerek és gyakorlatok felhasználásával állította össze a Káva. Meg vagyunk arról is győződve, hogy a drámapedagógiai módszer alkalmazhatósági köre még a most megismertnél is jóval szélesebb. Ezért is indult el a projekt-tervezés a határon túli (Szerbia) közösségek bevonása irányába, ahol lehetőség (és – mint az aktuális hírek mutatják – komoly szükség is) van a multietnikus programokra.
A csoport tagjai elhatározták, hogy együtt dolgoznak tovább, ezért hozzákezdtek egy új projekt tervezséhez. Ezt a szándékot erősítette az Autonómia Alapítvány által párhuzamosan, a Vajdaságban bonyolított Phare ACCESS 2003 Macro projekt résztvevő civil szervezeteivel történt találkozó is. Itt ugyanis kiderült, hogy a vajdaságiak nem alkalmazzák még a drámapedagógia módszerét, ugyanakkor keresik az együttműködési lehetőségeket az anyaországi civil szervezetekkel.

A tervezett projekt keretében két fő tevékenységi kör különül el:

I. Akkreditált képzés a korábban már képzett, de OKJ-s végzettséggel még nem rendelkező magyarországi drámatanárok részére; Modell-értékű drámaszakkörök működtetése Magyarországon, amelyek gyakorlati helyszínként szolgálhatnának a módszerrel még csak ismerkedők részére; Mentorálásá, tapasztalatcsere.
II. Vajdasági és határmenti civilek képzése a drámamódszer alkalmazására (a most is használt tematikával); Drámaszakkörök és drámamódszert alkalmazó formációk alapítása a Vajdaságban; Multietnikus mintaprojektek lebonyolítás, a drámamódszer népszerűsítése a Vajdaságban.
Összesítve az eredményeket, elmondható, hogy a drámaképzés a résztvevők körében nagyobb tetszésre lelt, mint a projekt-képzés, ugyanakkor annak értékelése is jónak mondható. A képzéshez a háttérkörülmények megfelelőek voltak – ezt a résztvevők véleménye is alátámasztja. (Ezeket a feltételeket jóval a tervezett költségek alatt sikerült biztosítani, így a szállásra, étkezésre tervezett költségvetési sorokon komoly maradvány képződött. Ezt – szerződésmódosítással – a projekt szakmai részére fordítottuk.)

PAKIV EURÓPAI ROMA ALAP – AZ AUTONÓMIA PAKIV PROGRAMJA

A Freudenberg Stiftunggal és a Rromani CRISS-szel közösen indított kezdeményezésünk nyomán a Világbank hároméves támogatásával létrejött a PAKIV Európai Roma Alap. A világbanki támogatás – amihez hasonló méretű és időtartamú támogatást nem tudtunk szerezni – az Autonómián keresztül érkezett a programba, amelynek a helyszíne egyre inkább áttevődött a bulgáriai irodába, amelynek a vezetője a program igazgatója Nikolay Kirilov.

Budapesten az Autonómia irodában Jennifer Tanaka, a program társigazgatója és munkatársa, Rézműves Szilvia dolgozik. Az Autonómia technikai segítséget nyújt a magyar résztvevőknek, rendelkezésükre bocsát egy irodát, számítógép és Internet-használattal, evvel is segítve a képzések résztvevőinek magyarországi és nemzetközi kapcsolattartását. A második évfolyam 3 magyar, 7 román, 6 szlovák és 6 bolgár hallgatóból állt, akik közül 9 volt férfi, 13 nő. Átlagéletkoruk 23 év. A három hónapos felkészítő után (Szófia), amelyben az első évfolyam végzett hallgatói aktív módon részt vettek, egy párhetes magyarországi tereplátogatással egybekötött gyakorlaton vettek részt, majd Dániában non profit alapképzést kaptak, angol nyelven. Ez a képzés 2004 márciusáig tartott.
A regionális központ ugyan a szófiai iroda volt, az Autonómia azonban számos program elem megvalósításában továbbra is segítséget nyújtott a működéshez. 2004 áprilisában a Pakiv Európai Roma Alap egy nemzetközi társadalmi gender képzést tartott Budapesten, ahol a résztvevők a tanultakat közösségi alapú elemzések során is kipróbálták.

2005 végén 2006 elején a financiális lehetőségek beszűkülésével az Alap kuratóriuma úgy döntött, hogy bezárja a szófiai irodát, és a működés a továbbiakban az Autonómia alapítvány PAKIV programjaként folytatódik. A távolabbi cél a végzettekből egy hálózat kiépítése és közös tevékenységek szervezése, amelynek végeredményeként egy önálló, az Autonómiától független entitás jön létre, és az itteni iroda befejezi működését. Ehhez azonban a jelenlegi program stábnak kell megpályáznia számos forrást, és előkészíteni az önálló létezést.
Így 2006-ban az alapítvány PAKIV programja pályázott az Európai Bizottsághoz, és nyert támogatást egy Transnational exchange (nemzetközi csere) és egy úgynevezett Active Citizenship (aktív állampolgárság) programhoz.

Az egyik program társfinanszírozója az Európai Bizottság szegénység és társadalmi kirekesztés elleni harcra létrehozott nemzetközi tapasztalatcsere programja, amely a tagországok és a csatlakozásra váró országok közötti együttműködést, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harcra kialakított Nemzeti Cselekvési Tervek megvalósulását és továbbfejlesztését hivatott segíteni.

A program a romák/cigányok társadalmi kirekesztésével összefüggő problémákra hívja fel a figyelmet, amelyeknek nagyon összetett és bonyolult okaik vannak: többek között a szegregált oktatás és az alacsony képzettséget eredményező iskolai pályafutás és eredményesség, aránytalanul gyenge jelenlét a versenyerős munkerőpiacon, magas koncentráció a hátrányos helyzetű régiókban, rossz állapotú lakások és infrastruktúra, rossz egészségi állapot, egyenlőtlen esélyek az információhoz és az ismeretekhez való hozzáférés terén, széleskörben elterjedt, általánosan jellemző előítélet és diszkrimináció.

A programot az úgynevezett ‘bottom-up’ (alulról felfelé) megközelítés szerint alakítottuk ki, hogy azonosítsa és segítse a romák kirekesztését csökkentő, helyi szinten alkalmazható mechanizmusokat. A nemzetek közötti tapasztalatcsere széleskörű tanulásra adott lehetőséget a különböző tag- és csatlakozásra váró országokban élő helyi partnerek számára az intézkedésekkel és a gyakorlattal kapcsolatban nemcsak központi szinten, de a veszélyeztetett önkormányzatok és régiók körében is. Tudatosan, a projekt főbb elvei szerint arra koncentráltunk, hogy növeljük a romák és a helyi szervezetek részvételét, bevonását a fejlesztésekbe, a helyi intézményekkel kialakítható stratégiai partnerség azonosításán és elősegítésén keresztül.

A programba bevont települések legtöbbikének már eleve volt munkatapasztalata és ismert modelleket a problémák azonosítására egy vagy akár több intézkedési területen is, mint pl. az alapkészségekre (írás, olvasás, stb.) vonatkozó hiányosságok csökkentése, hosszútávú munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációja, és a minőségi szolgáltatások elérésének növelése. A közös tanulás és ismeretszerzés azt szolgálta, hogy meghatározzák a legjobb gyakorlatokat és tanulságokat azokkal a gyakorlati nehézségekkel kapcsolatban, amelyeket a kirekesztett társadalmi csoportokkal végzett munka és a hátrányos helyzetű régiókban meglévő strukturális problémák felvetése (és a köztudatba bevitelük) során tapasztaltak.

A program romákkal és helyi önkormányzati intézményekkel helyi szinten együttműködő civil szervezetek közös munkája, amely a Pakiv Európai Roma Alap által képzett roma fiatalok hálózatának közös tanulási és munkatapasztalatára épül. Az elkészült kötetben bemutatásra került 8 esettanulmány Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában szerzett helyi tapasztalaton alapul. A tanulmányok azt vizsgálják, hogyan és miért alakultak a partnerségek, mi volt a fő haszna és milyen kihívásokat hozott a részvételi szemlélet a helyi fejlesztésben, és a résztvevők milyen problémákkal találkoztak.

Az ismertetésre kerülő esetek között találunk példát a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférés és a gazdasági fejlődés előmozdítására kialakított önkormányzati stratégiára, programot a hosszú távon munkanélküliek reintegrálására, eseteket a helyi fejlesztési folyamatok elindítására, a helyi közigazgatási intézmények partnereként funkcionáló platformra, amelyet roma civil szervezetek alakítottak ki, a társadalmi befogadás elősegítésére felállított partnerségre. Minden tanulmányban megtalálhatók a következők: a település rövid bemutatása, a helyi szereplők bevonását segítő folyamatok, a partnerség formája, a mediátorok vagy facilitátorok szerepe a folyamatban, a kormányzati és/vagy helyi intézkedésekre gyakorolt hatás és az eredmények, problémák és tanulságok. Az utolsó fejezetben összegezzük a partnerségre és a részvételi folyamatokra vonatkozó fő policy szintű problémákat/témákat, és bemutatjuk a kihívásokat (nehézségeket) és a lehetőségeket is.

2006 február 28-án a PAKIV program átvette a Theodor-Heuss díjat Stuttgartban. További információk: http://www.pakivnet.org

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM A MIKROHITEL RT-VEL KÖZÖSEN

(UNDP: “Micro-credit programme for the disadvantaged groups in Hungary – with the special focus on the Roma population HUN/00042644”)

A programot értékelő Piotr Korynski és dr. Soltész Anikó szakértők véleménye szerint a magyarországi mikrohitel helyzet leginkább úgy jellemezhető, mint ahol nincs mikro- és kisvállalkozási piac, és ennek a helyzetnek a megváltoztatására tényleges erőfeszítések nem tapasztalhatók. Ebből a szempontból a Mikrohitel Rt.-nek az Autonómia Alapítvány sokéves kölcsön programjára építő együttműködése mindenképpen hasznos kezdeményezésnek tekinthető, különösen, ha az olyan alacsonyjövedelmű kliensekre gondolunk, mint a romák.

A UNDP program az OSI által induló tőkével ellátott Mikrohitel RT roma csoportoknak nyújtott csoporthitelezési tevékenységét támogatja elsősorban. A megoldandó probléma lényege az, hogy a romák szegény csoportjai is használják ugyan a bankokat, tehát számosan rendelkeznek bankszámlával, bankkártyával, de hitel, és különösen vállalkozói hitel szempontjából nem minősülnek bankképesnek. Így a romák számára igen kevés hitellehetőség áll rendelkezésre, és gyakran esnek áldozatul a helyi uzsorásoknak, zálogosoknak vagy az azonnali hitelt nyujtó, magas kamattal dolgozó intézményeknek.

Az Autonómia és a Mikrohitel RT együttműködésének célja kettős. Egyrészt demonstrálja, hogy az alacsonyjövedelmű, a pénzpiacról eddig kizárt személyek is tudnak a hitellehetőségekkel élni, ez segíti őket abban, hogy kevésbé függjenek az informális pénzkölcsönzőktől, és segíti őket cash flow problémáik megoldásában. Másrészt arra is rávilágít, hogy a szegényeknek nyújtott hitel is egy működő piaci szegmens, és ezzel példát mutathat a formális bankoknak, hogy belépjenek erre a piacra, ahogy az más országokban történik.
Elszigetelt kis projekt alapú megközelítéseken túl csak az Autonómia tud felmutatni sikeres, huzamosabb idejű hitelezési gyakorlatot Magyarországon. Egyértelmű, hogy az eredetileg alacsony visszatérítési ráta a program rugalmasságának és a szoros előzetes és követő monitorozásnak köszönhetően nőtt meg a folyamat végére. Mivel azonban a pénzintézeti törvény szerint ez a tevékenység alapítványi keretben már nem végezhető, a Mikrohitel RT. mint a PSZÁF által formálisan bejegyzett pénzintézet vette át, és fejlesztette tovább, ugyanakkor nem nélkülözhette az alapítvány szakmai tapasztalatát.

Az alapítvány munkatársai szakmai segítséget nyújtanak az RT-nek a programok helyszínének kiválasztásában, a referens rendszer kiépítésében, a program népszerűsítésében, az információk elterjesztésében, a potenciális klienseknek nyújtandó különböző képzési programok kidolgozásában.

A program első 18 hónapja alatt a roma kölcsönző csoportokban átlagosan 311 ezer forintot vett fel 129 fő, ami a vártnál több felhasználó mellett a vártnál alacsonyabb mértékű hiteligényt jelez. Jelenleg Borsod és Tolna megyében működnek csoportok, és ilyen rövid idő után is látható a kihelyezett összegek gazdaságélénkítő hatása. Jellemző módon kevesen kezdtek új tevékenységbe, többen bővítették eddig is végzett tevékenységüket. A legnagyobb nehézségek azoknak a körében tapasztalhatók, akik igen szegények, és tapasztalatuk sincs önálló gazdasági tevékenységben, viszont a csoport támogatását bírják.

A program 2007 végéig tart. Végső értékelése ez után fog megtörténni.

BEFEKTETÉS A JÖVŐBE‘ A MAGYAR IDA PROGRAM

A Nyílt Társadalom Intézete megbízta az Autonómia Alapítványt egy hároméves feltételes készpénz-juttatási program lebonyolításával. A program helyszínéül olyantelepüléseket választottunk ki, ahol jelentős alacsony jövedelmű roma népesség él.

Az IDA-módszer mintegy tízéves múltra tekinthet vissza az Egyesült Államokban. Jelenleg már számos országban működik sikerrel, bizonyítékul szolgálva arra, hogy még a legszegényebb rétegek körében is lehetséges – több-kevesebb – rendszeres megtakarítás, amelyhez rendelt kiegészítő támogatás az úgynevezett matching fund, korábban el nem érhető vagyoni célok kitűzését is lehetővé teszi. Lényege a havi rendszerességű, kötött összegű megtakarítás, amelyet a program kiegészít saját forrásából, valamint olyan pénzügyi képzést is biztosít a részvevőknek, mely csökkenti gazdasági kiszolgáltatottságukat és növeli pénzügyi, jogi ismereteik szintjét.
Előnye, hogy a résztvevők aktív részesei annak a folyamatnak, amelynek a végén saját erőfeszítésük eredményeképpen elérik a kitűzött vagyoni céljaikat.

A program rövid távú célja, hogy segítségével a résztvevők a megtakarítások révén befektethessenek saját jövőjükbe, vagyontárgyak felhalmozására használhassák fel a megtakarításaikat és az azzal megszerzett kiegészítő támogatást. A hosszú távú cél annak bizonyítása, hogy a feltételekhez kötött készpénzjuttatási programok hatékonyabbak és eredményesebbek, mint a jelenlegi szociális rendszerben nyújtott segélyek, valamint a fenti céllal összhangban annak elősegítése, hogy a rövid-távú, pusztán létfenntartást biztosító szociális programokról a hangsúly inkább a rászorulókat a pénzügyi függetlenség elérésében segítő programokra kerüljön.
Ebben a tekintetben a program sikere nemcsak abban nyilvánul majd meg, hogy az bizonyos számú résztvevőt hozzásegít egyéni céljai eléréséhez, hanem abban is, hogy a kormányzat elfogadja és magáévá teszi a feltételekhez kötött készpénzjuttatási kezdeményezések alapját képező érveket, elméleteket és látásmódot, illetve felülvizsgálja a létfenntartást biztosítására irányuló szociális programokat, amelyek a kedvezményezettek hátrányos helyzetének megszüntetésére nem bizonyultak alkalmasnak.

A Program lehetővé teszi, hogy a résztvevők

– ingatlanjainak piaci értéke nőjön;
– mobilitásuk növekedjen;
– munkaerő-piaci helyzetük javuljon, jövedelmük nőjön és kiszámíthatóvá váljon.

A korábban felsorolt főbb célok mellett az IDA-program további fontos eredményei lehetnek:
– a résztvevők gazdasági aktivitása növekszik az indítandó új kisvállalkozások jóvoltából;
– a program a csoportos képzéseken keresztül lehetőséget biztosít a résztvevőknek a szegregált lakókörnyezetből és közösségből való kilépésre;
– motiválttá válnak más programokba és kezdeményezésekbe való bekapcsolódásra, így más szervezetek (NGO-k, önkormányzati szolgáltatók) számára is elérhetővé válnak,
– a létrejövő csoportok alapját jelenthetik későbbi mikrohitel-programoknak.

Az együttműködő takarékszövetkezet a programban résztvevő személyek számára betéti bankszámlát nyit, a bankszámlán jóváírásokat fogad és hagyományos számlakezelést bonyolít. A bankszámlaforgalomról és a bankszámlával kapcsolatos eseményekről rendszeresen értesíti a program lebonyolítóját. Ehhez a résztvevők írásban járulnak hozzá.

A 2005. novemberi indítást követően a program 2006 elején indult. A potenciális résztvevők helyi fórumokon ismerkedhettek meg a lehetőséggel, a program a helyi újságokban és rádióban is nyilvánosságot kapott. Megalakult és két ülést tartott az Irányító Bizottság. Megszületett az előszűrő rendszer (kliens profil) és a jelentkezési nyomtatványok tesztelése, majd módosítása is beindult. 2006 végére 21 millió forintot szerződéssel lekötöttünk, ez a teljes matching fund mintegy kétharmada.

2006 végén a programértékelés kapcsán az a megállapodás született, hogy az eredetileg legfontosabbnak ítélt házfelújítási cél helyett kisebb mértékű, rövidebb futamidejű célokat lenne érdemes preferálni. Az első támogatásokat 2007 márciusában adtuk ki.

Egyéb tevékenységek

Ezeken a nagyléptékű programokon túl az Autonómia a következő tevékenységeket folytatta 2006-ban:

• Az alapítvány 2006-ban második éve szervezte az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális munka és Szociálpolitika Tanszéke hallgatói számára a szociális munka terepgyakorlatot.
• Az alapítvány 2006-ban a HEWITT Kft. részére szakmai segítséget nyújtott a Családbarát munkahely c. program megvalósításához.
• Rádió C KHT-nak az alapítvány alapító tulajdonosa. www.radioc.hu

Kuratórium, felügyelő bizottság, munkatársak

Kuratórium, felügyelő bizottság, munkatársak

KURÁTOROK:

Boros István (elnök)
Buzetzky Tünde
Csongor Anna (igazgató)
Karvalits Ferenc
Szalai Júlia
Szuhay Péter

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG:

Darvas Ágnes
Foltányi Zsuzsa

MUNKATÁRSAK 2006-ban

Teljes munkaidős munkatársak:

Árvai Katalin Lukrécia, asszisztens
Barát Endre, projektfelelős (EQUAL)
Csongor Anna, igazgató
Béres Tibor, programfelelős (Gazdaságfejlesztés, IDA, Drámapedagógia)
Lukács György, programfelelős (EQUAL, Gazdaságfejlesztés)
Kóródi Miklós, programfelelős (EQUAL)
Nun András, programfelelős (EQUAL)
Réder Erika, könyvelés, munkaügy
Jennifer Tanaka, programigazgató (PAKIV)
Rézműves Szilvia, asszisztens (PAKIV)
Vég Zoltán Ákos, projektfelelős (Vajdasági tudástranszfer)

Részmunkaidős:
Lakatos Terézia, takarító
Tóth Ilona, takarító
Mádl Miklós, pénztáros

Ösztöndíjasok:
Dóci Edina (ELTE, szociológia)
Orsós György (ELTE, filozófia)
Rézműves Szilvia (ELTE, szociálpolitika)

Munkatársak az EQUAL programban:
Balogh Gyula
Bancsók János
Bancsók Jánosné
Dányi István
Horváth Zoltán
Kalocsai Erik
Kalocsai Tibor
Káló Károly
Káló Krisztián
Kótai Jenő
Lakatos József
Mata Szabolcs
Ruszó János
Ruszó Róbert
Ruszó Tibor

Munkatársak a Gazdaságfejlesztési Programban:

Boros Csaba
Jákovics Vilmos